Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Horváth Ágnes–Fehér Beáta: A komplex monitoring rendszer szerepe az ökológiai vízigény meghatározásában a Kis-Rába vízpótló rendszer területén

60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 4. SZ. kell ilyen mélyen belemerülni az ökológiai vizsgálatokba, miért kell a legapróbb élőlényt is megvizsgálni. Valószínűleg sokkal gyorsabban végezni lehetne a munkálatokkal, ha nem foglalkoznának ilyen részletességgel az ökológia kérdéseivel. A válasz nagyon egyszerű. A végső cél, hogy a vizeket 2015-re jó állapotba hozzuk. Ez a jó állapot több komponenstől függ, mint azt gondolná az ember. A kémiai, a fizikai és a hidrológiai paraméterek egyértelműen mérhetők, míg a biológiai paraméterekkel vigyáznunk kell. Hiszen pontosan a vízben található baktériumok, és egyéb apró élőlények felelősek a víz minőségi állapotáért. Ezek az élőlények mutatják meg a legjobban az emberi beavatkozások hatásait, mintegy tükröt tartva az emberi cselekedeteknek. Ezért kell előtérbe helyeznünk a természetet s annak részeit. Nagyon fontos a természet-közeli hozzáállás olyan területen, mint az általunk vizsgált Kis-Rába vízpótló rendszer. Kaptunk olyan javaslatot, hogy el is hagyhatjuk a vízpótló elnevezést, és helyette a tájgazdálkodási mintaterület kifejezést használjuk. Azt sem feledhetjük el, hogy az általunk vizsgált terület régen mocsaras, lápos vidék volt, tele különböző állat- és növényfajokkal. Mára ezeknek a fajoknak a nagy része eltűnt. A ma még ott élő ritka és védett fajok megőrzésére az FHNP felügyel. Az FHNP célja többek között az is, hogy bizonyos területrészeken a régi állapotokat próbálja visszaállítani. Ilyen rekreációs területet alakítottak ki az elmúlt pár évben. Tehát elmondhatjuk, hogy a Kis-Rába rendszer területen még fontosabb a természet-központú gondolkodásmód. Az ökológiai vízigény meghatározása is a környezet előtérbe helyezése miatt lényeges. Sajnos nem mindig tudjuk elsőnek tekinteni az ökológiai szempontokat, de minden esetben erre kellene törekednünk. A probléma legsúlyosabb része az érdekegyeztetés, hiszen mindenkinek mások az érdekei. Az ökológusnak a környezet és az élővilág, a vízügyi szakembernek a csatornák épsége, és ezek funkciójának betöltési lehetősége, a lakosságnak az ivóvíz, az öntözővíz, és az, hogy a megélhetését biztosító szántóföldek belvíztől mentesek maradjanak. Próbálták bevonni az érintett társadalmat, de eddig ennek eredménye még nem született. Először a szakembereknek kell azonos álláspontra helyezkedniük ahhoz, hogy a társadalommal szóba tudjanak állni. A monitoring rendszer megvalósításához sok más probléma is adódott és a mai napig is adódik. Rengeteg vizsgálatot kell elvégezni rendkívül rövid idő alatt úgy, hogy azok megbízható eredményeket szolgáltassanak. Mi mit tehetünk? Azt, hogy felhasználva az eddig elért eredményeket, új gondolatokkal segítsük a szakmát. Megpróbáltuk. Az általunk javasolt módszerek hatékony működése sajnos, nem bizonyítható. Át kell gondolni a lehetőségeket még egyszer, és a legtöbb szempont teljesíthetőségét figyelembe véve alkalmazni kell a gyakorlatban. Véleményünk szerint nem elég elméletben megoldani a feladatokat. Modellezni lehet a természetet, de pontosan meghatározni a reakciókat nem. Ha van egy elméletileg jól hasznosítható módszer, használni kell, és majd kiszűrődnek a hibák. Persze ennek megvannak a kockázatai, amelyeket vagy vállalunk, vagy nem. Nehéz oly módon bármilyen módszert is kifejleszteni, hogy Magyarországon ilyen eljárásokat a gyakorlatban még nem alkalmaztak. Azt kell mondanunk, hogy nemcsak nekünk, egyetemi hallgatóknak jelent új ismereteket a VKI alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata, hanem a szakembereknek is. 9. Köszönetnyilvánítás Dolgozatunk elkészítéséhez, ismereteink szélesítéséhez sokan segítségünkre voltak. Köszönjük - dr. Szilágyi Ferenc, a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék tudományos főmunkatársának, - Kovács Richárd, az ÉDUKÖVÍZIG Hansági Szakaszmérnökség Dél-Hansági területi előadójának, - az ÉDUKÖVÍZIG munkatársainak, - dr. Mészáros Csaba, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyetemi adjunktusának, - dr. Madarassy László a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyetemi adjunktusának személyes segítségét, a részünkre bocsátott felhasználható irodalmat, a már meglévő kutatások eredményeit. 10. Irodalom Bándi Gyula: Környezetjog, Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Boros Tiborné: Környezetvédelmi mérő- és monitoring-rendszerek és korszerű adatátvitelük. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest, 1994. Ijjas István: Mezőgazdasági vízgazdálkodás az Európai Unióban, Budapest, 2002. Ijjas István, Szlávik Lajos: Vízgazdálkodás, Budapest, 1998. Szekendi Ferenc: A Hanság és a Fertő lecsapolási kísérleteinek története. Magyaróvár, 1938. A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának előkészítésére, 1. téma: Az ökológiai minősítés kérdései, BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, Budapest, 2004. Javaslat vízterek biológiai állapotának jellemzéséhez szükséges mutatókra, Zárójelentés, BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, Budapest, 2002. A Kis-Rába ökológiai vízigényének meghatározása, Helyszíni bejárás emlékeztetője, ÉDUKÖVÍZIG - Csorna, 2004. Ökológiai vízkészlet meghatározása a Kis-Rába vízrendszer egyes víztestein. ÉDUKÖVÍZIG - Győr, 2003. Vízminőségi Kárelhárítási Területi Terv a Fertő-tó magyarországi területére, valamint a Hanság-főcsatorna és a Rábca folyó győri torkolatáig terjedő vízgyűjtő területére, ÉDUVÍZIG - Győr, 2002. Javaslat a Kis-Rába vlzpótló rendszer üzemeltetési szabályzatának aktualizálására, ÉDUVÍZIG - Csorna, 2001. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén. EU Viz Keretirányelv és mellékletei. Kármentesítési útmutató 6, Tényfeltárás és monitoring. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2003. KvVM rendelettervezet a felszíni vizek jellemzőinek megfigyeléséről (ellenőrzéséről) és állapotának értékeléséről. National Geographic Magyarország, Budapest, 2004. április, 86. oldal. Víz Keretirányelv, Útmutató: Impress, VITUKI CONSULT Rt., Budapest, 2003. A kézirat beérkezett: 2004. december 15. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának hallgatója A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának hallgatója. HORVÁTH AGNES FEHÉR BEÁTA The role of complex monitoring in determining the ecological water demand in the Kis-Rába flow augmentation scheme Horváth, Á. - Fehér, B. Abstract: Professionals in the field of water management, ecology and environmental protection are in the course of learning the methods by which the provisions of the Water Framework Directive adopted by the EU can be translated into practice. Work proceeds according to the time table of a curriculum, the current subject being the establishment of a monitoring network. Key words: Water Framework Directive, water-resources management, ecological water demand