Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
1. szám - Vágás István: Léczfalvy Sándor: „Felszín alatti vizeink” (Bemutató tanulmány egy poszthumusz szakkönyvről)
24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF . 1. SZ. elfogadott közelítésekkel és elhanyagolásokkal lehet a hidraulika folytonossági törvényeit és a szivárgó vízmozgások alaptörvényét egyidejűleg ellentmondások nélkül alkalmazni egyazon matematikai levezetésben (egyenletben, differenciál-egyenletben). Mindezek miatt a szöveg gondozói tudatában voltak annak, hogy a szerző által, különösen az első három fejezetben használt, döntően a hidraulikai leírás a szaktudomány által is tolerált ellentmondásait közelítéssel feloldani kívánó megoldásai nincsenek teljes összhangban a tényleges fizikai és geometriai kötöttségekkel. Ez azt is jelenti, hogy szükség esetén ezekkel egyenlően jogosult egyéb módszerekkel is felválthatók lehetnek. A könyv a XX. század második felében szokványosán elfogadott módszerek szerint állítja fel egyenleteit, végzi számításait. A szöveg gondozói nem tartották feladatuknak az e módszerekhez fűződő szakirodalmi vitaanyag és a kidolgozható válaszok megjelenítését, mert erre a szerző halála miatt amúgy sem lett volna lehetőség. Azt a megjelenő mü feltétlen értékének tartják, hogy levezetései azt az időszakot és azt a paradigma-rendszert a maga eredetiségében tükrözik, amelynek logikája az esettanulmányi és az általános részt is egyértelműen áthatja. E kiadvány felbecsülhetetlen értékű, több tudományágra kiterjedő ismerethalmaz és adattár lehet mindazoknak, akik a tárgyalt témakörön belül egy-egy máshol meg nem található részletet, kérdést akarnak megkeresni vagy megismerni. Egyben pedig méltó és maradandó emlék egy köztiszteletben álló, haláláig tevékeny tudósnak és gyakorló mérnöknek, aki szinte ajándékként hagyta ismereteit kollegáira, a műszaki utókorra. Léczfalvyné Pintér Márta bemutató szavai: E könyv anyaga férjem halálakor spirál-füzetekbe írt ceruzás kéziratként maradt rám. Az ábrák egy része ugyancsak ceruzával rajzolt pár centiméteres papíron, más része, méteres pausz-tekercsekben vagy azok fénymásolataiban várt arra, hogy összeálljon, és végül könyv formájában megjelenjen. Férjem halála előtt egy nappal diktálta le nekem az általa elképzelt tartalomjegyzéket, amelyhez mindvégig ragaszkodtam. A munkák során ugyan kiderült, hogy a fejezetek arányaikban egyenetlenségek voltak - de nem lévén szerző, aki a változtatásokra engedélyt adhatott volna - azokat eredeti alakjukban adtam közre. Nem lehetett volna ezt a hatalmas terjedelmű művet - amely mondhatnánk, összefoglaló életműve - létrehozni, ha ebben a négy évig tartó munkában nem lettek volna önzetlen és szakavatott segítőtársaim. A segítség férjem baráti és szakmai köréből érkezett. Itt kell köszönetet mondanom rajtuk kívül, de első sorban dr. H. Nagy Annának, az ELTE Kiadó volt igazgatójának, aki évekig irányította szerkesztői munkámat. Szakmai segítséget a három barát: dr. Orlóci István, dr. Vágás István és dr. Varga László nyújtott éveken át s a nap minden órájában, amikor csak egy olyan részhez érkeztem, amelynek megértése meghaladta felkészültségemet. És, ilyen rész, bizony nagyon sok volt. Néha az egyenletek tagjai voltak elmosódottak, máskor a leírásban jelentkeztek hibák. A szöveg gondozásában dr. Oroszlány Istvánná, Márta, férjem volt munkatársa jelentett nagy segítséget. Szakmaitette, de egyáltalán lehetővé tette számomra. A szöveg digitalizálásában férjem korábbi titkárnője, Németh Lajosné, Marika segített, majd amikor neki már nem volt erre lehetősége, tőle Németh Zita vette át a munkát, akinek köszönhetem, hogy a szövegben remélhetőleg kevés hiba maradt. Hogy a komputerrel nagy nehezen elboldogultam, dr. Gyulai Zsoltnak köszönöm. Ő sokat segített a fotók felismerésében, az ábrák értelmezésében. 15 évig dolgozott a férjem mellett. Rajta kívül dr. Stelczer Károly adott sok szakmai tanácsot. Mindkettőjüknek köszönet érte. Az ábrákat, mintegy 1260-at sokan rajzolták. Szabó József és Trudics Gabriella, a két Karajz fiú, Balázs és Csaba, valamint Jesus Reyes Nunez, aki a térképtudományi tanszék egyik munkatársa. Hogy végül is az ábrák valamelyest egységes és esztétikus képet mutatnak, az Trudics Gabikát dicséri. A könyv hiányosságaiért engem terhel a felelősség. Nem járultam hozzá, hogy minden mértékegység az SI rendszer szerint legyen feltüntetve. Az SI bevezetése, elterjedése és alkalmazásának kötelezővé tétele a mü megírása alatt történt. Úgy hagytam, ahogy a férjem leírta. Irodalomjegyzék nem maradt fenn. Talán nem volt szerencsés döntés, hogy férjem korábbi, a könyv tárgyával kapcsolatos müveinek irodalomjegyzékét közöltem. Ezúton kérem elnézését mindazoknak, akiknek megnevezése e jegyzékből kimaradt. és helyismerete a szerkesztői munkát nemcsak megkönnyíÁltalános megjegyzések a kúthidraulika XX. században használatos elméletének egyes kérdéseiről Ez a szakterület elméleti meggondolásait tekintve önellentmondásosnak látszik. A Darcy-törvény ugyanis a kút körüli szivárgó vízmozgásokat illetően nem volna logikai összhangba hozható a kontinuitás törvényével. A szűrési sebesség és a vízszín esése közötti Darcy-összefüggés, egyúttal az adott átfolyási (szivárgási) felület mellett a vízmozgás folytonossága elméletileg csak akkor biztosítható, ha - mint ahogy Szilágyi Gyula professzor kifejtette egy 1954-ben megjelent cikkében - a "k" szivárgási tényező hely szerint úgy változnék, ahogy a vázolt ellentmondás kiküszöbölése ezt numerikusan megkívánná. A szakterület gyakorlati képviselői viszont olyan képlet-rendszert alkalmaztak, amely levezetését illetően nem tekintett az előző elméleti ellentmondásra, és ebből a képlet-rendszerből próbaszivattyúzásokból számolták vissza a "k"-tényezőt. A különböző mérésekből kapott eredmények eltéréseit széles határokon belül tudomásul lehetett venni, hiszen, ha a Darcy-féle "k"-tényező kitevőjét sikerült is valós mértékben meghatározni, akkor is tízszeres (ezer százalékos) tévedés elkövetése maradt még lehetséges. Mit tesz emellett valamilyen 50-100 %os nem tévedés, de ellentmondás? És, azután mi az az "R" leszfvási hatástávolság? Maga az alapképlete is "tapasztalati". Benne bizonyos olyan szemeloszlási jelleg-adatokkal, amelyek a kút körül másként alakulnak, mint távolabb, és folyamatos szívási üzem esetén ki tudja, mi