Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Berényi Üveges István–Sághyné Juhász Ildikó: Az orfűi üdülőterület és a Vízfő-forrás

BERÉNYI ÜVEGES I. - SÁOHYNÉ JUHÁSZ I.:: Az orflii üdülőterület és a Vfzfö-forrás 41 számot. Ennek ismertetése jelen dolgozatunk kereteit meghaladja. A városi lakossági vízfelhasználás csökkenésével és Komlónak a DRV rendszeréhez történt csatlakozásával a Vízfó felhasználására a város vízellátásában kevésbé volt szükség. Az üdülőterület fejlődése a helyi ivóvízigény jelentős növekedéséhez vezetett, így merült fel a forrás helyben történő hasznosításának szükségessége. 5. Az üdülőterület önálló vízellátó rendszerének kiépítése. A komlói rendszer leállítása. A Vízfő felhasználása az üdülőterület, valamint Orfű és térsége ellátásához Az üdülési szezon vízellátási zavarainak megoldására kidolgozott koncepció megvalósítására, új vízbázisok bekapcsolására 1988 után, az 1990 évek elején a DRV Komlóra történő bekapcsolásával nyílt lehetőség. A Komló város vízellátását szolgáló Vízfő forrás és a Pécsi-tavi vízkivétel a Pécs-Komló Regionális Rendszer üzembe helyezése után Orfíi község vízigényének kielégítéséhez is fel lehetett használni. A későbbiek folyamán pedig a Husztót térségében feltárt vízkészletek bekapcsolására is sor került. A Husztóton feltárt vízkészlet lehetőséget biztosított arra, hogy Husztót-Kovácsszénája-Abaliget-Orfü közös kistérségi vízellátó rendszere kiépüljön, és a Vízfó-forrásból termelt vízmennyiséget szükség esetén kipótolja. Az Orfü és térsége vízellátás biztosítását jelenleg három vízbázis biztosítja: 1. A Toplica forráshoz kapcsolódó, 1975-ben fürt 50 m-es kút, melyből 380 l/p víz termelhető. 2. A Vízföforrás, amelyből a víztermelés a természetes barlang lezárásával szivattyúzással történik 3. A Husztót-Kovácsszénája-Abaliget-Orfíi közös kistérségi vízellátó rendszer Az éves vízigény: kb. 100. 000 m

3. A Vízfö-forrást, a község vízellátása szempontjából elsődlegesnek kellett tekinteni, úgy, hogy a Pécs-Komló Regionális Rendszeren történő esetleges meghibásodások esetén - megfelelő üzemmód mellett - a Komló irányába történő vízszolgáltatás lehetősége is fennmaradjon. A strand területén lévő elosztó-központ részeként a Vízfö-forrás termelésének Orfíi irányába történő visszafordításával egyidőben épült meg az 500 m

3-es mélytározó. Innen külön szivattyúegységek biztosították az egyes zónák vízellátását, melybe a Camping is beletartozik. Az Orfííi rendszer a terepadottságok miatt három zónából áll. A II. zónáról búvárszivattyú beépítésével biztosított a térség biztonságos vízellátása minden fogyasztási időszakban. A nyomástartó és fokozó berendezések a következők: 50 m

3-es vasbeton-tároló, (Bános) 100 m

3-es vasbeton-tároló, (Kalap-hegyi) 100 m

3-es vasbeton-tároló, (Mecsekszakái) 200 m

3-es vasbeton-tároló, (Szőlő utcai). A Vízfö-forrás vízminősége fertőtlenítés után a szabványnak megfelelő paraméterekkel rendelkezik, csupán nagyobb esőzések után számíthatunk bezavarosodásra, vízminőség-romlásra. Az orfíii rendszer részét képező víztisztítási technológia egyben mennyiségi és minőségi stabilizálást is jelent. A változó minőségű nyersvíz, szűrés és fertőtlenítés után kerül a hálózatba. 6. Sérülékeny vízbázissá minősítés, védelmi feladatok és azok költség-fedezetének kérdése 6.1. Szennyező-források és területhasználatok értékelése A szennyező-források feltárásának eredményei alapján a lehatárolásra került védőterületeken egyetlen veszélyt jelentő objektum található, melyhez kapcsolódóan műszaki intézkedések előírása szükséges. Ez a Pécs-Orfíí közötti aszfaltozott összekötő út, mely jelentős szakaszon átvezet a fokozottan dolinásodott területen. Az út nyomvonala itt egy jelentős törésvonalat is követ, ami növeli a szennyezés lehetőségét. A közlekedésnek tulajdonítható szennyezéseket vizsgáló tanulmányok a szennyező anyagok két nagy csoportját különítik el: a téli jegesedés miatt az útra szórt sókat, és a közlekedésből adódó nehézfémeket. Az utakról lefolyó csapadékokban ólom, cink, vas, réz, kadmium, króm és nikkel található, legnagyobb mennyiséget az ólom-, cink- és vastartalom adja. Ezek környezeti kockázata nagymértékben függ a vízgyűjtő terület fizikai, kémiai tulajdonságaitól, a csapadékvíz mennyiségétől és a nehézfémek szerves vagy szervetlen komplex formáinak előfordulásaitól. Annak ellenére, hogy az út nyomvonala mentén elvégzett vizsgálatok nem jeleztek intézkedést igénylő szennyeződéseket, a fokozott forgalom, és az út téli időszakban alkalmazott sózása megköveteli a vízzáró burkolattal ellátott csapadékvíz-elvezető árok kialakítását, a szennyezett vizeknek a védőterület határain kívülre történő vezetését. Bár Orfíi település csatornázása elkészült, potenciális szennyező-forrásként tartjuk számon a lakó- és nyaralóházak mellett létesített szennyvíz-gyűjtőket. Ezek dokumentált és szakszerű felszámolásáig veszélyforrásként szerepelnek, különösen a település dél-keleti peremén található részeken, ahol a szerkezeti viszonyok és a kibúvás közelsége ezt valószínűsíti. A vizsgált szennyező-forrásokon kívül a vízbázis biztonsága szempontjából kiemelt fontossága van az uránbányászat során kialakított földalatti térségek elárasztásának. Az 1997-ben felhagyott északi bányák bezárására olyan megoldás született, hogy a természetes úton feltöltődő, a felszíntől -1000 m mélységig terjedő üregrendszerből a tárószinti kifolyáson átjutnának a szennyezett vizek a Kővágószőlősön működő bányavíz-tisztítóba. A Jakab-hegy déli oldalán található, rég felhagyott I. üzemi üregeket elárasztó vizek összetétele alapján feltételezhető, hogy az északi bányaüzemek vizei is jelentős radioaktivitással fognak rendelkezni, más, környezetre veszélyes szennyezések mellett. Az I. üzemi vizek kiáramlásainak megakadályozására állandó szivattyúzással és alacsony vízszint tartásával előzik meg a káros folyamatokat. A Jakab-hegy alatt átvezető tárószint által meghatározott vízszint azonban olyan nyomásviszonyokat fog kialakítani - a feltöltődés végére - melyek az alacsonyabb térszíneken túlnyomásos állapotokhoz vezetnek. Ha figyelembe vesszük, hogy a bányaüregekkel érintett térrész fokozottan tektonizált, törésvonalak sűrű hálózatával átjárt, és ezek csapása ÉK - DNy-i, azaz jórészük belemetsz az orfíii vízgyűjtő területekbe, akkor nem