Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Berényi Üveges István–Sághyné Juhász Ildikó: Az orfűi üdülőterület és a Vízfő-forrás

42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 4. SZ. zárható ki a vetőmenti zúzott övezeteken át lejátszódó kiáramlások lehetősége. A magas kifolyási szint miatti hidrosztatikus nyomás, valamint a geotermikus felmelegedés miatti tágulás tovább fokozza ennek a lehetőségét. A korábbi fejezetekben részletezettek miatt a Mecsekérc Rt. jelenleg üzemelő figyelőkútjai nem alkalmasak ezeknek a jelenségeknek a monitorozására. Megbízható figyelőhelyek kialakításáig az üzemeltetési szabályzatban meghatározott rendszerességű vízkémiai és radiokémiai vizsgálatokkal lehet a vízminőség alakulását nyomon követni. 6.2. A vízbázis állapotértékelése Célkitűzésünk volt valamennyi rendelkezésre álló mérési eredmény felhasználásával a víztermelő kutak létesítése óta bekövetkezett vízminőségi változások nyomon követése. Ilyen módon képet alkothatunk a terület felszín alatti vízkészletének korábbi állapotáról, a jelenlegi vízminőségről, továbbá a vízbázis-védelmi munka során feltárt információk segítségével a vízminőség jövőbeni alakulásáról. A múltbeli vízminőség megállapítására, és az időbeli változás nyomon követésére a termelő objektumok ÁNTSz által készített 1979-2001. közötti időszakra vonatkozó vízvizsgálati eredményeit használtuk fel. A jelenlegi vízminőség jellemzésére a termelő objektumok mintáin az általunk elvégzett 4 db EU direktíváknak megfelelő vizsgálat, a vízszintfigyelő kutak vízvizsgálatai, valamint a szennyezö-forrás feltáró fürások talajanalízisei szolgáltak. Ezt egészítette ki az egyéb objektumokban (források, ásott kutak, Toplica-patak) elvégzett vizsgálat. A mérési eredmények grafikus kiértékelésének segítségével bizonyos vízminőségi mutatók monoton változása esetén a változások előre vetíthetők, ezáltal a szennyező forrás feltárásával, megfelelő intézkedéssel, műszaki beavatkozással a vízminőség további romlása megakadályozhatóvá válik. Vízkémiai minőségi jellemzők, paraméterek határértékének tekintetében az ivóvízre vonatkozó, ,/íz ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjérőr szóló 201/ 2001. (X. 25.) Kormányrendelet határértékei voltak irányadók. 6.3. A víz minősége a múltban, időbeli változások A Toplicáról az 1979-2001. közötti időszakra 9 vizsgálati eredményt bocsátott rendelkezésünkre az ÁNTSz. Az eredményeket vizsgálva látható, hogy rendkívül kevés a kifogásolható komponens: legtöbbször a bakteriológiai paraméterek értéke nem megfelelő. Az általános szervetlen kémiai komponenskör minden eleme megfelel a követelményeknek, nem tapasztalható nagy mértékű változás. A szennyeződést jelző nitrát folyamatosan, az ammónium és nitrit időszakosan van jelen a kút vizében. A Vízfö-forrásra vonatkozóan kevesebb adat áll a rendelkezésünkre, ugyanis 1997. és 2002. év közötti időszakban az ÁNTSz nem végzett vizsgálatokat a forrás vizében. Hasonlóan a Toplicához itt is gyakorlatilag csak a bakteriológiai paraméterek kifogásolhatók, az össz-csíraszám, a coliform és a faecal coliform értékek több esetben is magasnak tekinthetők. Nitrát minden mintában, nitrit és ammónium időszakosan van jelen, egyszer sem a határértéket meghaladó mennyiségben. Egyéb kémiai paraméterek tekintetében is ivóvízként megfeleltnek tekinthető a forrás vize. 6.4. Jelenlegi víz- és talajminőségi állapot A következőkben kiemelten tárgyaljuk a kifogásolható vízminőségi paramétereket az elvégzett analitikai vizsgálatok alapján. 6.4.1. EU vizsgálatok A vízbázis-védelmi program II. ütemének keretében a két termelő-objektumban került sor ún. EU vízvizsgálatokra. Ez a vizsgálat az általános vízkémiai analitikán túl, a termelt vízben esetlegesen jelen lévő szennyező anyagok széleskörű vizsgálatát tartalmazza. A vizsgált szennyező anyag csoportok: BTEX, TPH, peszticidek, halogénezett alifás- és aromás szénhidrogének, toxikus fém-mikroelemek. A felsorolt szennyezőanyagok közül egyik sem volt jelen kifogásolható mennyiségben, a toxikus fém-mikroelemek általában a kimutatási határ alatti mennyiségben voltak jelen, amennyiben mégis mérhetőek voltak, akkor lényegesen a határérték alatti tartományt érintve. A trícium tartalom a Vízfő-forrás esetében 1,54 Bq/1, a Toplica mintájában 0,78 Bq/1, ez mindenképp arra utal, hogy a termelt víz nagyobb mennyiségben tartalmaz 50 évnél fiatalabb komponenseket. A általános vízkémiai komponenseket vizsgálva a víz ivóvízként megfelelt kategóriába sorolható, minden alkotó megfelelt a rendelet előírásainak. 6.4.2. Vízszintfigyelő kutak kémiai eredményei A kutak kivitelezését követően mindkét kútból vettünk vízmintát, és analizáltattuk azt ivóvíz fökomponensekre. A VF-1 jelű kút esetében a vizsgált minta minden tekintetben megfelelt a követelményeknek, de figyelmet érdemel a VF-2 jelű kút magas vas- (10,1 mg/l) és mangán-tartalma (3,6 mg/l) és a jelenlevő arzén (2,4 mg/l) mennyisége. 2003. júliusában ellenőrző mintát vettünk a VF-1 jelű kút urán- és rádium-tartalmának vizsgálatára. Mindkét komponens vizsgálata pozitív eredményt adott: 20 |ig/ dm

3 uránt és 0,22 Bq/dm

3 rádiumot detektáltak. Ez igazolja azt a tényt, hogy a karsztos zóna hidrodinamikai kapcsolatban áll a perm-alsó triász homokkövekkel, melyek a vízbázis közelében ipari koncentrációban tartalmaznak uránérceket. 2003. szeptemberében ismételt vízvizsgálatot végeztünk a VF-1 és VF-2 jelű kutak mintáin általános vízkémiai komponensekre. Hasonlóan az előző vizsgálatokhoz, kifogásolható itt is csak a vas mennyisége volt, mely mindkét kút esetében meghaladta kis mértékben a határértéket. A kutakban jelenlévő ammónium és nitrit felszíni eredetű szennyeződést jelez. 6.4.3. Szennyezőforrás feltáró fúrások talajmintáinak vizsgálati eredményei Határértékek tekintetében a desztillált vizes eluátumok esetében a 10/2000. (VI.2.) KÖM-EüM-FVM-KHVM felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről" című rendelet 2. számú mellékletében foglaltakat vettük irányadónak. Toxikus-fém, illetve fém-mikroelemek tekintetében a vizsgált komponensekre nézve a talaj nem tekinthető szennyezettnek, a fém-mikroelem tartalom többségében nem éri el a rendeletben megállapított háttér-koncentráció értékét. A króm, nikkel, illetve a bárium mennyisége haladja meg néhány esetben ezt a koncentrációt, azonban ezek az értékek nem érik el a szennyezettségi határértéket. Bár mennyisé-