Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Megulesz Gabriella: A faddi holtág 1996. évi vízgazdálkodás-fejlesztésének tanulmányterve és megvalósulásának hatásai

MEGULESZ G.: A faddi holtág 1996. évi vízgazdálkodás-fejlesztése 31 víz a mai gyakorlat szerint a tolnai holtág középső és alsó szakasza felé vezethető. A tolnai déli holtág vízminőségi problémái miatt a szennyezett víz visszaáramlásának megakadályozására keresztgát építése szükséges a Bartal zsilip alatti szelvényben. A tolnai holtág kísérleti jellegű feltöltése 1990-ben megtörtént, április végétől június elejéig tartották a maximális vízszintet. A kísérletek eredménye szerint a beszivárgott cca. 200.000 m

3 víz a bogyiszlói talajvízkutak szintjét jelentős mértékben megemelte, a faddi talajvízkút és a holtág vízszintje azonban számottevően nem változott. 7.3. „C" változat: vízpótlás a Paksi Atomerőmű felöl A Paksi Atomerőmű hűtővizének felhasználása eleinte komoly ellenérzést váltott ki a közvélemény részéről. A hűtővíz temperált, szűrt Duna víz, hőmérséklete 6-8 °C-kal magasabb a mindenkori dunai vízhőmérsékletnél. A szinttartó bukó előtt szivornya segítségével kivezetett víz egy halastórendszerbe kerül, a halastavak vize folyamatosan és fokozottan ellenőrzött. A lehalászott hal kereskedelmi forgalomba kerül. A BME 1992 évi tanulmánya lapján a faddi holtág vízutánpótlására min. 0,3 m

3/s vízmennyiség folyamatos szolgáltatása szükséges. „Ezzel a vízmennyiséggel biztosítható a Paks-Dunaszentgyörgy térségében jelentkező mintegy 500 ha terület öntözővíz-igénye, az év nagy részében száraz Csámpai patakban jelentős, észrevehető mennyiségű víz áramlik, melynek hatása, mint kömyezetformáló-alakító tényező is jelentős. Ez a vízmennyiség megfelelő pótlást biztosíthat mind a Faddi, mind a Tolnai holtágba, esetleg a Bogyiszlói ágba." (A Fadd-Tolnai holtágrendszer vízpótlása és vízminőség-szabályozása 1992) 7.3.1. „Cl" változat: A Kondor tavon törtéttő vízátvezetés A „Cl" változat terveit az Aqua-Plan GMK készítette el, megbízója a Faddi Polgármesteri Hivatal volt. A tervezett 2657 fm hosszú csatorna nyomvonala a Kondor tó nyugati részét köti össze a Paks-Faddi főcsatorna 10+ 605 km szelvényében levő 0 60-as bal parti zsilippel. A csatorna vonalvezetése a domborzathoz igazodik, a tulajdonviszonyokat figyelmen kívül hagyja. A változat hátránya, hogy a Kondor tó vízszintje alacsony, a kivezető csatorna lejtése kicsi, a hordalék lerakódásának veszélye nagy. A tavon történő folyamatos vízáramoltatás tápanyag kimosódással jár. A vízhőmérséklet és a tápanyag-feldúsulás miatt algásodás várható, ezért a holtágba történő bevezetés előtt ülepítő-szűrőrendszer kiépítése szükséges. 7.3.2. „C2" változat: Víznyerés a szinttartó bukó környezetéből Az I-III. erőműi blokkok hűtővizének egy része szifonok segítségével kerül a halastórendszerbe. A szivornya nyomó oldali aknájának osztóműtárggyá alakításával a vízpótlásra szánt vízmennyiség kivehető a gravitációs elvezetés lehetősége biztosított. A csővezeték irányát két nyomvonalon határozták meg 0 160 átmérővel 2200 fm, illetve 2550 fm hosszon. Az építendő nyílt árok 1500 fm, a vonalvezetésnél fontos szempontként szerepeltek a kisajátítási igények. A főcsatorna által levezetett víz a holtágba történő bevezetés előtt keresztül szivárog a Bóvári-ágon, amely megfelelő szűrést biztosít. A faddi zsiliptől cca. 5 km hosszú csatorna alakítandó ki a Bóvári-ág feltöltésére. 7.3.3. „C3" változat: Technológiai kondenzátor hűtővizének felhasználása Az erőmű szakemberei lehetőségként vetették fel a technológiai kondenzátor hűtővizének - melynek nagy része az irodai klímaberendezések hűtővize - vízpótlási célokra történő felhasználását. A hűtővíz hőmérséklete 3-4 °C-kal magasabb a mindenkori dunai vízhőmérsékletnél. Ezen a módon max. 1 m

3/s vízmennyiség nyerhető. Mivel a nyomvonal egy utat keresztez, amelyen veszélyes hulladék szállítása folyik (havaria-veszély), a csővezeték első szakasza zárt szelvényű. A vonalvezetés ennél a változatnál a legrövidebb. A víz a korábbi változatokhoz hasonlóan a főcsatornán keresztül éri el a holtágat, bevezetés előtt a Voleint-öbölben vagy a Bóvári-ágon szürőmező kiépítésére van szükség. Mindhárom változat építési költsége magas, magába foglalja az osztóműtárgyak (esetleg szivornya) építését; zárt és nyílt szakaszok építését, a Paks-Faddi főcsatorna rekonstrukcióját, meglévő műtárgyak felülvizsgálatát és a szürőmező kialakítását. A „C" változatok fenntartási költségei viszont alacsonyabbak, mint az „A" vagy „B" változat üzemeltetési költségei és a szolgáltatott víz minősége is kedvezőbb. A változatok összevetése, értékelése előzetes környezeti hatástanulmány elkészítése során megtörtént, és a „C3" alternatíva bizonyult a legalkalmasabbnak a holtág-rendszer vízpótlási problémáinak megoldására. 8. Mi történt 1995 óta?- A holtág elmúlt 10 évének rövid története A lakossági ellenállás legyőzése és szakmai egyeztetések után megkezdődött a „C3" alternatívához közeli nyomvonal tervezése és kivitelezése. A megvalósulásban fontos szerepe volt a Szekszárd-Paksi Vízi Társulatnak, személy szerint Palotásné Kővári Teréz tervezőnek, aki a projekt születése időszakától kezdve részese volt a fejlesztési folyamatnak. Első ütemben 1996-ban elkészült az 1,9 km hosszú tápcsatorna, amely az erőmű által szolgáltatott 5-8 millió m

3 vizet a Paks-Faddi facsatornába vezeti. Ez a mennyiség a vízpótlás mellett a mezőgazdasági vízigények kielégítésére is elegendő. Két évvel később a főcsatorna 2+900-3+780 km szelvények közötti szakaszán kialakítottak egy szűrőmezőt, amely előszűrőként szolgál a nádpadkán és a mederben megtelepedő növényzet segítségével. A 11 km hosszú főcsatorna és a szürőmező együttesen megfelelő biológiai szűrést biztosítanak az erőműi felhasználás előtt mechanikailag megszűrt Duna víz számára. A fejlesztés harmadik eleme az 1999-ben kivitelezett 3,4 km hosszú csatorna, amely a faddi és tolnai holtágak Duna felé eső végeit köti össze. A szivattyús vízkormányzás jótékony hatással van a holtágak vízminőségére, a szabályozás előtti állapothoz közelítő áramlási viszonyokat idéz elő a mederben, de a magas üzemelési költségek miatt ritkán használják. A tolnai holtág vízpótlása továbbra is a Bartalcsatornán keresztül történik. A bogyiszlói Holt-Duna vízpótlása az eredeti tervek szerint egy mesterséges csatornán keresztül a tolnai ágból kapná a vizet. Ennek megvalósítása a jövő feladatai közé tartozik. Jelenleg a holtág talajvíz útján, illetve időszakosan a Bogyiszlói-főcsatornán keresztül visszaduzzasztással jut vízutánpótláshoz. A teljes rendszer kiépítése után a paksi vízkivétellel induló „vízáram" a Karaszifoki zsilipnél talál majd vissza a Dunába.