Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Megulesz Gabriella: A faddi holtág 1996. évi vízgazdálkodás-fejlesztésének tanulmányterve és megvalósulásának hatásai

32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 4. SZ. További fontos teendő a kotrási munkák elvégzése. A tolnai holtág egy rövid szakaszán a munkálatok elkezdődtek, a folytatásra azonban nem került sor. Kotrási tervek birtokában az üzemeltető pályázati úton szerezhet forrást a tevékenység folytatásához. A vízátvezetéssel járó változások hatásterülete túlnyúlik a holtágak parti sávján, a kedvező hatások az egész belvízöblözetben érzékelhetők. A főcsatornában folyamatos a vízpótlás s a víz jelenléte nemcsak a tájesztétika szempontjából jelentős. Az átvezetett víz egy része talajvízként hasznosul, a helyenként 40 AK-s termőföldek s a bogyiszlói ősláp vízháztartási paramétereit a többletvíz pozitívan befolyásolja. Az élővilág egyértelműen gazdagodott; ennek egyik látható jele, hogy a szürőmezőre és a holtág területére visszatértek a vízi-szárnyasok. 9. A fejlesztést szolgáló egyéb javaslatok A közös agrárpolitikának, illetve a jó gazdálkodási gyakorlatnak megfelelő intézkedések hozzájárulnak a felszíni (és felszín alatti) vizek minőségének javításához. A vízgyűjtő-területen folytatott mezőgazdasági tevékenység terhelést jelent a vízkészletekre, főleg diffúz szennyezés formájában. Szennyeződésként jelentkeznek a termelés során felhasznált növényvédő szerek, bemosódott nitrátok, foszfátok, nehézfémek és az erózióból keletkező üledékek. A környezetbarát agrotechnikai módszerek alkalmazásával, műtrágya használat szabályozásával, víztakarékos öntözőrendszerek kiépítésével, korlátozottan vízigényes fajták kiválasztásával a negatív terhelés csökkenthető, ehhez azonban szemléletváltásra és ösztönző rendszerek alkalmazására van szükség. Az üdülési lehetőségek fejlődésével a holtágat érő terhelés fokozódott, annak ellenére, hogy a települések és az üdülőövezet csatomázása megtörtént. A rekreáció és az ökológiai vízigény között fennálló ambivalencia csak korlátozó intézkedésekkel szabályozható. A holtágak terhelhetősége, részben a korlátozott vízcsere miatt, nem mérhető össze az élővízével. Emiatt a tömeges turizmussal szemben a szelíd turizmus megvalósítása lenne kívánatos. Erre azonban kevés a remény, hiszen a területen élők egyik fő bevételi forrása a fejlődő turisztikai ágazatból származik. A vízpótlás (megfelelő vízszinttartás) elsődleges igénye a sportcélú vízhasználat volt. A horgászati tevékenység szintén kedvezőtlenül befolyásolhatja a vízminőségi paraméterek alakulását. A szoktató etetés helyi foszforterhelést jelent, ami nem kívánatos. A sűrűn elhelyezett horgászállások megtörik a nádas vonalát, igényesebb kialakítással kedvezőbb tájképi hatás érhető el. A horgászengedélyek kiadásának és újabb üdülőterületek kialakításának korlátozása az üzemeltető, azaz a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik. A vízben rohadó nád és káka iszapnövelő hatású, a jó minőségű nádas viszont szűrő funkcióval bír, megvédi a part menti területeket, valamint akadályozza a parti szenynyeződés vízbejutását. A jelenlegi nádas nem képes ellátni a vízminőség-védelmi funkcióját, sok esetben külön gondoskodni kell az uszadékok partra jutásáról, ugyanis a rothadás során keletkezett kénhidrogén az élő szervezetek száMEGULESZ GABRIELLA mára méreg. Kotrással kialakítható összetett szelvény alkalmazásával a nádas életfeltételei javíthatók. A nád aratását télen kell elvégezni, évenkénti gyakorisággal. Törekedni kell a learatott nád hasznosítására. Természetes élőhelyek biztosítása érdekében az aratás során nádszigeteket kell hagyni. A nádas az elsődleges tájalkotó elemek közé tartozik, a holtág északi részén található Voleint-öböl jelentős tájképi értéket képvisel. A parti területeken jótékony hatású a vízvédelmi zónák telepítése. Az erdő és füsávok csökkentik a lefolyásból eredő vizek hordaléktartalmát, nő a lefolyási tényező, az Ulepedési idő, kedvező a növényzet szűrőhatása. A csatorna menti egyoldali fásítással és a hullámtér part menti erdősítésével megváltozik a mikroklíma, az árnyékoló hatás csökkenti az eutrofizáció mértékét, csökken a párolgási veszteség, az elszivárgó vizeket a fák hasznosítják, kiváló hófogó művek, defláció és gyomok terjedése elleni védelmet biztosítanak stb. Mindezek mellett a vízfelülettel egységet alkotó ökológiai kiegyenlítő felületek értékes természeti tájelemek. A kiválasztásnál előnyben kell részesíteni a Magyarországon honos fafajok telepítését. 10. összefoglalás A Fadd-Tolna-Bogyiszlói holtágrendszer hasznosítása során igényként merült fel a szabályozható vízmennyiség és fürdőzési, sportolási célokra alkalmas vízminőség elérése. A Paksi Atomerőmű technológiai hűtővizének felhasználásával a friss vízpótlási lehetőség a Paks-Faddi főcsatornán keresztül megvalósult. A PA Rt megbízásából a BME INNOTECH rendszeres ellenőrző megfigyeléseket végez, amely kiterjed a vízátvezetés mentén a vízminőségre, a csatorna és műtárgyainak állapotára, illetve a vízpótló-rendszer környezetre gyakorolt hatására. A 2002 év eleji jelentés szerint: .javasoljuk a vízátvezetés lehetőleg folyamatos működtetését, ... az ellenőrző vizsgálatok folytatását és az érintett intézmények hatékonyabb együttműködését. Kiemelten fontosnak tartjuk a vízátvezetés és a teljes holtág-rendszer alkotta jelentős, regionális vízgazdálkodási rendszemek a tulajdon-viszonyoktól és feladatkörök megosztottságától független, egyértelműen meghatározott, egységes és szakszerű üzemeltetését" A XIX. századból indultuk - a XXI. századba érkeztünk. Egy jelenleg hatályban levő doktrínával, a 2000. decemberében érvénybe lépett Víz Keretirányelv rövid részletével szeretném zárni gondolataimat. Az irányelv (a) megakadályozza a vízi ökoszisztémák ... és vizes élőhelyek további romlását, védi és javítja állapotukat; (b) előmozdítja a rendelkezésre álló vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot; ... és így hozzájárul a fenntartható, kiegyensúlyozott és méltányos vízhasználathoz szükséges és elegendő mennyiségű, jó minőségű felszíni és felszín alatti víz biztosításához A bemutatott projekt is példája annak, hogy a VKI célkitűzései a múltban is megvalósíthatók voltak, és hatékony összefogással, az érdekeltek közötti összehangolt munkával a jövőben is megvalósíthatók. (A kézirat beérkezett: 2005. február 8.) oki. mérnök, a Dunaújvárosi Vízi Társulat műszaki menedzsere. Jelen dolgozata a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén beadott és megvédett diploma-munkájának rövidített változata. The 1996 rehabilitation study on the Fadd oxbow lake and the impacts of project implementation Megulesz, G. Abstract: The conclusions arrived at in the study were translated into a successful project. The improvements in the wake of revitalising flow demonstrate that the objectives of the EU Water Framework Directive could be achieved also in the past by effectively joining forces and harmonising the efforts of the stakeholders. The program may well serve as a model for future schemes. Key words: use of oxbow lakes, controlled water flow