Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Szesztay Károly: A piac-mechanizmus és a globalizáció néhány környezetvédelmi és vízügyi vonatkozása
18 A piac-mechanizmus és a globalizáció néhány környezetvédelmi és vízügyi vonatkozása Szesztay Károly 1028. Budapest, Kőrózsa u. 21. Kivo n" : A tanulmány célja, hogy az egyre válságosabbra forduló geopolitikai helyzetnek az okail és gyökereit keresve és a víznek mint a természet és a társadalom egyik legfontosabb hatás-közvetftö és integráló közegének sajátos szerepéből kiindulva (Orlóci-Szesztay, 2003) áttekintsen néhány olyan eszmeiségi és stratégiai irányzatot, amelyek alapul és vezérfonalként szolgálhatnak a piac - mechanizmus szabályozó szerepének és a fenntarthatóság feltételeit elsődlegesnek tekintő politikai irányításnak az együttes és egymást kiegészítő alkalmazásában. Kulcsszavak: piac, globalizáció. környezetvédelem, vízgazdálkodás. Az eszköz használat és a közösségi szerveződés az emberi népességet kezdettől fogva az egyre növekedő méretű társadalmi együttélés megvalósítására késztették. Az országhatárokon túlnyúló piaci és gazdasági kapcsolatok ezt a folyamatot mintegy két évszázada rendkívüli módon felgyorsították, és a 20.század második felére sorskérdéssé tették a nagytérségi és a globális nemzetközi együttműködés gazdasági feltételeinek és politikai kereteinek kialakítását. A piac-mechanizmus eszmeiségébe ágyazott eddigi kísérletek a 20.század második felére egyre nyilvánvalóbbá váló kudarcba torkollottak: a kevesek gazdagsága és a nagy többség nyomora közti különbségek békés úton feloldhatatlan társadalmi feszültséget gerjesztettek, és ugyanakkor kérdésessé vált bolygónk élővilágának és életterének hosszabb távlatú fenntarthatósága is. A tanulmány célja, hogy az egyre válságosabbra forduló geopolitikai helyzetnek az okait és gyökereit keresve, és a víznek mint a természet és a társadalom egyik legfontosabb hatás-közvetítő és integráló közegének sajátos szerepéből kiindulva (Orlóci-Szesztay 2003) áttekintsen néhány olyan eszmeiségi és stratégiai irányzatot, amelyek alapul és vezérfonalként szolgálhatnak a piac-mechanizmus szabályozó szerepének és a fenntarthatóság feltételeit elsődlegesnek tekintő politikai irányításnak az együttes és egymást kiegészítő alkalmazásában. Az öntörvényűvé váló piac-mechanizmus fenntarthatatlansága Az európai civilizáció keretei között mintegy két évszázada intézményesült, és ma már globális méretben is érvényesülő piac-mechanizmus a kereslet és a kínálat összehangolásának hatékony és nélkülözhetetlen eszköze. Hosszabb időtávlatban van azonban a kellően nem irányított és öntörvényűvé vált piac-mechanizmusnak két olyan járulékos következménye, amelyek alááshatják az alkalmazás társadalmi elfogadhatóságát és környezeti fenntarthatóságát. Az egyik a tényleges (gyakran létfontosságú) emberi szükségleteket és a fizetőképes keresletet választja szét egymástól, és lassú fokozatokban a népesség többségének viszonylagos elszegényedéséhez (gyakran a létminimum szintje alatti nyomorához) vezet. A másik válság-keltő következmény a gazdasági tevékenységek és a természeti környezet kapcsolódásában jelentkezik, és elvi gyökereit tekintve abból ered, hogy a piac-mechanizmus bolygónk életterének és élővilágának ökológiai adottságait és folyamatait a „természet ingyen ajándékaként" tekinti. Ebből következően a piaci szabályozás az olyan létfontosságú természeti tényezőkkel, mint a talaj termőképessége, a víz ihatósága, vagy a légkör és a folyók hulladék befogadóképessége érdemben nem gazdálkodik, hanem azokat kimeríthetetlennek tekinti, és - a termelési költségek minimumára törekedve - a lehetőségek végső határáig kihasználja és viszonylag gyorsan eltékozolja. A •Äi' / xf> W //< s // 1. ábra. Az öncélúvá és öntörvényűvé váló piacmechanizmus nyomán hosszabb időtávlatban kialakuló válság-gócok főbb típusai és kapcsolataoi A piac-mechanizmust tápláló és kiterjesztő tőkefelhalmozódási és bővített újratermelési folyamatok a fenti két járulékos következményt az 1. ábrán vázolt hatás-láncolaton keresztül egymással, és magával a termelési-fogyasztási ciklusokkal is folyamatosan, és többnyire pozitív visszacsatolásban összekapcsolják. A társadalmi és a környezeti válság-gócok kapcsolata tekintetében a szegénység és a nyomor fokozódása szükségszerűen a környezetvédelmi elvárások és szempontok elhanyagolásához vezet, ami a közegészségügyi kockázatok növekedésével visszahatva tovább növeli az elszegényedést és az életminőség romlását. Ugyanakkor a társadalmi és környezeti válságok terjedése és mélyülése egyrészről a fizetőképes kereslet csökkenésével, másrészről a környezeti szolgáltatások költségeinek növekedésével nehezíti a nyereséges piaci értékmérleg fenntartását, ami pedig a szociális szolgáltatások csökkentésével, illetve a környezeti hatás-vizsgálatok elhanyagolásával terjeszti és mélyíti az öncélúvá váló piac-mechanizmus okozta társadalmi feszültségeket és környezeti károsodásokat. A piac-mechanizmus és a planetáris élettér két évszázada A piac-mechanizmus és az ennek széleskörű alkalmazását a 18. század végén Angliában intézményesítő kapitalista gazdasági rend velejárójaként jelentkező válság-források, és azoknak az 1. ábra szerinti pozitív visszacsatolású kölcsönhatásai tükrében rejtélynek tűnik a kezdeményezés átütő sikere és gyors terjedése. A rejtély magyarázatához és a globalizáció küszöbéhez érkezett mai geopolitikai helyzet megértéséhez két irányból célszerű közeledni. A siker-tényezők
