Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
1. szám - Veress Márton–Schläffer Roland–Gadányi Péter: Forrástípusok a Kőszegi-hegységben
20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005 . 85. ÉVF. 1 . SZ. pás-irányú a völgy irányába dőlő és a völgynél feltáruló vízzáró betelepüléseknél völgyoldali rétegforrás alakul ki (6. ábra). Ha a vízzáró a meder vízszintje alatt helyezkedik el, a völgyoldali forrás mederben fakadó rétegforrás (7. ábra). A völgyoldalban fakadó rétegforrás lehet törmelékkel takart völgyoldali rétegforrás is. jnnnn jl [~7"~ l2 F^I4 6 5. ábra: Palásodási irány mentén képződött völgy törmelékkel takart rétegforrása Jelmagyarázat: 1. kvarcit, v. kvarcit tartalmú palás összlet, 2. törés, 3. törmelék, 4. vízszivárgás, 5. palás, ill. törmelékes kőzetben tározódott vlz szintje, 6. völgyfői forrás, 7. medertalpi forrás 6. ábra: Csapásirányú völgy völgyoldali rétegforrásai Jelmagyarázat: 1. kvarcit, vagy kvarcittartalmú összlet, 2. vízszivárgás, 3. meder menti forrás Átbukó a forrás, ha a vízzáró fekü a vízkilépési helynél alacsonyabb helyzetű. E csoportba ugyancsak tartozhatnak völgyfői és völgyoldali helyzetű források. Völgyföi helyzetű átbukó források akkor alakulnak ki, ha a völgy a palásodási dőlésiránnyal ellentétesen képződött. E források lehetnek szálközetből fakadó völgyfői átbukó források (8. ábra), ill. törmelékkel takart völgyföi átbukó források (9. ábra). Csapásirányú völgyeknél is létrejöhetnek átbukó források. E források völgyoldaliak és fakadhatnak szálkőzetből (10. ábra), vagy törmelékből (11. ábra). A lejtőn fakadó fögerinc környéki források valószínűleg átbukó források. A D-i, DNy-i dőlés miatt ugyanis palafejek bukkanhatnak elő a fögerincen és környékén. Gyakori, hogy a völgy teljes hosszában csapásirányú. Ha völgy főjében forrás is létrejött, akkor bár a víz völgyfőben bukkan elő, a forrás völgyoldali (ez utóbbiakat völgyföi csoportba soroltuk). Ezen források a mederhez képest gyakran kissé „oldali" helyzetűek (Jávor-kút), és egyaránt lehetnek réteg-, vagy átbukó források. Miután azonban a palásodási lap dőlésiránya a völgy irányra merőleges, a források tápláló területe nem a völgy csapásirányába esik (nem völgyfo mögötti), hanem a völgy, ill. völgyfő egyik, vagy másik oldalán jelölhető ki. 7. ábra: Csapás irányú völgy völgy oldali mederben fakadó rétegforrásai Jelmagyarázat: 1. kvarcit, vagy kvarcit tartalmú összlet, 2. vízszivárgás, 3. palás kőzetben tározódott vfz szintje, 4. medermenti medertalp forrás Si EEDzEX^EENÍIEDs 16 8. ábra: Palásodási iránnyal ellentétes irányba képződött völgy átbukó forrásai Jelmagyarázat: 1. kvarcit, vagy kvarcit tartalmú palás összelet, 2. vízszivárgás, 3. vízelszivárgás a mederből, 4. palás kőzetben tározódott vlz szintje, 5. völgyfői forrás, 6. medertalpi forrás Előfordulhat, hogy a csapásirányú völgyek mindkét oldalában források jönnek létre. A palásodási lapos oldalon rétegforrásokkal, a palafejes oldalon átbukó forrásokkal. Akkor, ha a vízfolyás kanyarogva vágódik be (kényszer-meanderes völgy) változó irányú - dőlésirányú, csapásirányú, dőlésiránnyal ellentétes szakaszok - követik egymást. Ekkor a dőlésirányú és a dőlésiránnyal ellentétes völgyszakaszok
