Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
1. szám - Veress Márton–Schläffer Roland–Gadányi Péter: Forrástípusok a Kőszegi-hegységben
VERESS M. - SCHLAFFER R. - GAPÁNYI P.: Forrást ipusok a Kőszegi-hegységben 21 forrásban szegények, míg a csapásirányú völgyszakaszok átellenes mederperemei gazdagok rcteg- és átbukó forrásokban (12. ábra). Ilyen források jellemzik, pl. a Szikla-forrás völgyének egyik Ny-i mellékvölgyét. i[^i2Ri3m4Fq5r^i6r7i7 9. ábra: Palásodási iránnyal ellentétes irányba képződött völgy törmelékkel takart rétegforrása Jelmagy.: I. kvarcit, v. kvarcit tartalmú palás összlet, 2. törmelék, 3. vfzszivárgás, 4. vizeiszivárgás a mederből, S. palás kőzetben tá roző dott víz szintje, 6. völgyfői forrás, 7. törmelékbe szivárgó viz 31 HiBiQiHs 10. ábra: Csapásirányú völgy völgyoldali, átbukó forrásai Jelmagyarázat: 1. kvarcit, vagy kvarcit tartalmú palás összlet, 2. törés, 3. vfzszivárgás, 4. palás kőzetben tározódott viz szintje, 5. medermenti galéria forrás tnm jl m i l E=3J CSD» 11. ábra: Csapásirányú völgy völgy oldali, átbukó, törmelékkel fedett forrásai Jelmagyarázat: 1. kvarcit, vagy kvarcit tartalmú összlet, 2. törmelék, 3. vfzszivárgás, 4. palás kőzetben tározódott viz szintje, 5. törmelékből fakadó völgyoldali forrás 4. Következtetések - A hegységben a völgyeknek a palásodási lapok dőlésirányához képesti helyzetétől fllgg, hogy valamely völgyben kialakul-e forrás és ha igen, az milyen tipusú lesz. A völgyirány és a palásodási irány eltérése minél inkább megközelíti a 90°-ot, a forrás-kialakulás egyéb feltételeinek megléte esetén, annál nagyobb lesz a völgyoldali források gyakorisága és hozama egy-egy völgyben. A két irány eltérés értéke minél inkább közelít a 45°-os, ill. 135°-os értékekhez a víz annál nagyobb eséllyel maradhat a kőzetekben. Ennek megfelelően ahogy a völgyirány és a palásodási irányok eltérései a fenti irányokhoz közelít a völgyekben csökken a források száma, valamint hozama. Ahogy a két irány különbsége 0°, ill. 180° értékekhez közelít, a völgyekben egyre nagyobb eséllyel alakulhatnak ki völgyfői helyzetű réteg-, ill. átbukó források. Leggyakoribbak a völgyoldali átbukó források (45 %) amelyeket a völgyfói rétegforások (22 %) követnek. (A forráscsoportokat egy-egy forrásként vettük figyelembe a százalékos részesedés számításánál. A forráscsoportok e két típusba tartoznak.) Legritkábban a völgyfői rétegforrás (5 %) típusú források alakulnak ki - A forrássűrűség valamely völgyben, a fentebb említett ok mellett függ a vízzáró „réteg" összletek gyakoriságától valamint attól, hogy valamely völgy ezekből mennyit tárt fel a bemélyülése során. Ugyanaz a víz többször elszivároghat és előbukkanhat. Valószínűleg, hogy a viszonylag sok csapadék mellett ez is okozója a nagy forrássürűségnek. - A források típusának megállapításával becsülhetők az egyes források környezetében a víz szivárgási irányok, ill. a tápláló területeknek helye a forrásokhoz képest. A szivárgási irányokat és a tápláló területeket az 1. ábrán tüntettük fel. - Források a völgyfejlődéshez (a vízfolyások erózióval, ill. az elszivárgó vizek a völgytalpon mállással pusztítják a völgy talpát), ez utóbbi viszont mint említettük a forrás kialakulásához járul hozzá. A völgyfejlődés (irányát, intenzitását) a hegység felboltozódása és a Gyöngyös völgyének kialakulási ideje és helye irányította. Ezért ezek az események (felboltozódás, Gyöngyös-völgy kialakulása) a hidrológiai viszonyokon keresztül (forrás- és vízhálózat) megszabják, keretbe foglalják a közelmúlt és napjaink felszínfejlődését a hegységben. Irodalom Balogh K.-Árvané Sós E.-Pecskay Z. (1983): Kronológiai tanulmányok a Kőszegi-hegység metamorf kőzetein - Kézirat, Atomki Debrecen Benda L. (1929): Morfológiai megfigyelések a Vas-hegy csoportban Földr. Közi. LXII. p. 21-30. Benda (Bendefy) L. (1930): Vasváimegye és a Zalavidék artézi kútjai és mélyfúrásai - Hidr. Közi. I. p. 80-100. Bulla B. (1954): Általános természeti földrajz II. Tankönyvkiadó, Budapest, 349 old. Demény A.-Dunki 1. (1991): Preliminary zircon fission track results in the Kőszeg Pennine unit, W. Hungary - Acta Min. Petr., Szeged, 32. p. 43-47. Eszterhás I. (2000): Barlangok a Kőszegi-hegységben - Vasi Szemle LIV. 3. p. 336-342. Földváry A.-Noszky J.-Szebény L.-Szenles F. (1948): Földtani megfigyelések a Kőszegi-hegységben. Jelentés a Jövedéki mélykutatás 1947-48. évi munkálatairól. Magyar Pénzügyminisztérium, p. 5-31. Hofmann K. (1877): Mitteilungen der Geologen der k. ung. Anstalt liber die Aufnahmsarbeiten im Jahre 1876. - Verh. der k.k. Geol. Reichsanstalt 1. p. 14-23. Jugovics L. (1914): Kőzettani és földtani megfigyelések a Borostyánkő-Rohonci hegységben - Földt. Int. Évi Jel. 1914. p. 47-52. Juhász J. (1976): Hidrológia - Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 767. Kárpál L.-Ádám L. (1975): A Kőszegi-hegység és a Vas-hegy - In: PÉCSI M. (szerk.): A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék, p. 362-368. Akadémiai Kiadó, Budapest Kisházi P.-Ivancsics J. (1984): Kirándulásvezető a Kőszegi Kristályospala-Sorozat feltárásainak geológiai tanulmányozásához. - Kézirat MÁFI Adattár p. 1-35. Lelkesné Felvári GY. (1998): Nyugat-Magyarországi metamorfitok, p. 55-71. - In: BÉRCZ1 l.-Jámbor A:. Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana, Budapest
