Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
3. szám - Fiala Károly–Kiss Tímea: A középvízi meder változásai az 1890-es évektől az Alsó-Tiszán
62 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 3. SZ. vő kubikgödrök nagy részét elszántották. Nagyobb számban az árvízvédelmi töltéshez közelebb, illetve a jobb oldalon maradtak meg. A jobb- és baloldali hullámtér szélessége igen változó, a különbségek jelentősek. A jobb oldalon, 250-590 m széles a hullámtér (legkisebb a 214,400 fkm-nél), míg a bal oldalon 112-2855 m között változik. Galériaerdők kísérik a folyót, azonban a Tisza bal partján az intenzív kert- és szántóföldi gazdálkodás következtében az agresszív tájidegen fajok nagyon elszaporodtak, így alapvetően befolyásolják az üledék akkumulációját a part menti sávban, illetve a part állékonyságát. 3. Eredmények 3. 1. A középvizi meder változása 1890-óta A meder változását először a szelvények morfológiai helyzete alapján vizsgáltuk meg. Elkülönítettük az egyenes és kanyarulati szakaszokat, hiszen ezekben a sodorvonal helyzete eltérő, így a mederfej lődés üteme és jellegzetességei is. Ezeken a szakaszokon belül elkülönítettük az emberi beavatkozás nélkülieket, és azokat, amelyeknek a mederfejlődését valamilyen emberi létesítmény befolyásolja. 3. 1. 1. A meder változása az inflexiós pontoknál A vizsgálati területen a 212/1, 214/1, 217/1, 217, 218, 220 és 220/1 számú V.O.-szelvények esnek az inflexiós pontok közelébe. Ezeken a pontokon a középvizi meder maximális szélessége az 1890-es években 170-250 m volt Ez az érték napjainkra 8-10 %-kal csökkent (/. táblázat). A folyómeder közepes szélessége az eltelt idő alatt markánsabban csökkent, egyes helyeken elérte a 35 %-ot, de átlagosan 15-19 %-os negatív változásról beszélhetünk. 1. táblázat: Mederparaméterek változása inflexiós szelvények esetén 217VO 1890 1929 1957 1976 1999 2001 Meder szélesség (m) 245 220 225.4 224.6 224.56 220.88 Meder mélység (m) 10 11 12.7 12.96 13.28 14.56 Meder közepes szél (m) 186.8 191.78 160.36 148.16 129.9 122.58 Meder közép. mély. (m) 7.01 8.86 8.40 8.04 7.54 7.51 1 Terület (m 1) 1718.3 1949.4 1893.4 1806.4 1693.7 1658.2 218VO 1890 1929 1957 1976 1999 2001 Meder szélesség (m) na. 176.8 197.46 207.64 209.24 210.66 Meder mélység (m) na. 14 12.6 12.9 11.7 11.99 Meder közepes szél. (m) n.a. 161 24 168.18 174.66 173.66 175.5 Meder közép. mély. (m) na. 10.02 9.25 940 8.25 8.57 Terület (m !) n.a. 1771.5 1827.2 1951.4 1726.5 1804.8 220VO 1890 1929 1957 1976 1999 2001 Meder szélesség (m) 218 163.7 139.46 133.86 n.a. n.a. Meder mélység (m) 15 16.5 16.6 15.8 n.a. n.a. Meder közepes szél. (m) 8.02 9.4 10.47 10.36 n.a. n.a. Meder közepes mély (in) 10.4 12.8 14.7 14.1 n.a. n.a. Terület (m 2) 1748.6 1541.1 1460.8 1386.7 n.a. n.a. A meder legnagyobb mélységében is szembetűnő változás figyelhető meg. Az 1890-es évek végétől napjainkra a maximális mélység 3-4,6 m-rel nőtt (bizonyos szelvényeknél ez 45 %-os növekedést jelent), azaz a folyó mélyebbre vágta magát. Mindez a növényzet által stabilizált partok közötti szűkülő mederszélességgel is magyarázható: a meder folyamatos beágyazódása némileg ellensúlyozta a szűkülést, mert a folyó medrének mélyítésére használta fel energiáját, így igyekezett a szelvényterületet állandó érték közelében tartani. Mindennek ellenére a középvizi meder szelvényterülete az eltelt idő óta csökkent Ez azonban nem éri el az 5 %-ot, (átlag 3,5 %). »ói» Tisza folyú 218 V.O. szelvény „j w 208,944 fkm b.O.OOy'^ 1909 jíAU) . f. Jelmagyarázat 1929.CVÍ felmerés 1957.évi felniércs — - - 1976 évi felmciés I999.cvi felmerés 2001.évi felmérés >2.00 " 0 100 200 300 400 m UU.JU U_< J J A_l„l_.l_i_l l I..I..I.I U.l.L.l.l.lJ..LLJ_l. LLI JJ 1.1 2. ábra: A középvizi meder változása az inflexiós pontoknál Az inflexiós szelvények egyik érdekes példája a 218-as V.O. szelvény (208,944 fkm), mert ez a Mártélyi-holtág átvágásakor elkészített új főmederben helyezkedik el (2. ábra), így változása eltér a többi, hasonló helyzetű szelvénytől. Az átmetszést követően a lokális esésnövekedés hatására a Tisza bevágódott és kiszélesítette medrét. A meder szélesebbé válásával növekedett a szelvény területe, így a beágyazódás megállt, majd ellentétes irányba fordult: a folyómeder feltöltődött. A meder szélessége 2001-ig folyamatosan nőtt, az elmúlt 110 év alatt 19,2 %-kal. Mélysége 14,3 %-kal csökkent. Csupán az 1998-2000. évi áradások hatására lett mélyebb 29 cm-rel, mint az 1976-os felvételezés idején. Az árvízvezetés szempontjából legfontosabb paraméter a szelvény területe, mely 1,9 %-kal nőtt az 1929-i állapot óta, tehát ez a (kedvező) változás nem mondható jelentősnek. 3. 1. 2. A középvizi meder változása a kanyarulat tetőpontjainál 2. táblázat: Mederparaméterek változása tetőponti szelvények esetén 213VO 1890 1929 1957 1976 1999 2001 Meder szélesség (m) 156 171 161.92 169.92 169.94 161.98 Meder mélység (m) 16.04 16.1 15.4 17.41 19.1 19.08 Meder közepes szél. (m) 115 125.52 110.54 104.3 97.34 98.4 Meder közép. mély. (m) 11.04 10.16 9 86 9 89 10.20 10.79 Terület (m') 1721.5 1737.4 1597.3 1680 1734.1 1747.6 216VO 1890 1929 1957 1976 1999 2001 Meder szélesség (m) 202.26 200.58 179.82 168 169.58 n.a. Meder mélység (m) 16.8 16.8 15.6 16.43 16.54 na. Meder közepes szél. (m) 105 81.82 102.42 133.1 125.62 n.a. Meder közép. mély. (m) 8.70 796 8 57 9.66 10.62 n.a. Terület (m !) 1760.6 1596.6 1540.2 1623.4 1801.7 n.a. A mintaterületen az antropogén beavatkozások nagy száma miatt csekély számú szabadon fejlődő tetőponti szelvény található (213, 216, 216/1 V.O.-szelvények). Ezeknél az inflexiós pontokhoz képest intenzívebb változás figyelhető meg (2. táblázat), hiszen az inflexiós szakaszok funkciója inkább az anyagtovábbítás, míg a kanyarulatokban akkumulációs és eróziós folyamatok jellemzők, a partot felépítő anyag állékonyságától függően. Elmondható, hogy a vízlevezetés szempontjából legfontosabb paraméter, a szelvény területe 1-2 %-ot változott az eltelt 110 év alatt. A szelvényekre jellemző, hogy a part-fal anyaga laza, így tömegmozgásos folyamatok (omlások, csuszamlások) aktívan formálják, ideiglenesen megváltoztatva a szelvényterületet.
