Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

3. szám - Remenyik Bulcsú–Tóth Sándor: Hídépítés a Dráva folyón a XVIII. században

31 Hídépítés a Dráva folyón a XVIII. században Remenyik Bulcsú

1 - Tóth Sándor

2 '7300. Komló, Május 1. u. 8., email: remboo@freemail.h

u 2Pécsi Tud. Egyetem FI Politikai Földrajzi Tanszék Kivonat: A szerzők bemutatják a bellyei mocsárhld XVIII. századi építését. A fok-gazdaságok tönkrementek a török uralom alatt. A Drávát szabályozni kellett, a folyó melletti területek elmocsarasodtak, s sehol sem lehetett átkelni a folyón. A mocsárhld megépítésével újra átkelő nyílt a Dunántúlról dél felé. Az adatok szolgáltatói: a pécsi Püspöki és Káptalani Levéltár (PKLT), az Orsz. Széchenyi Könyvtár (OSZK), a Vízügyi Igazgatóság (VÍZIG) és a barcsi Dráva Múzeum (BDM). Kulcsszavak: vízügyi történelem, folyami hídépítés. A hídépítés története és adatai A Pécsi Káptalani Levéltár számos térképet és leírást őrzött meg a 18. század mozgalmas világából, amely lehetővé teszi a korszak jobb megismerését (PKLT Fase. CLXIV. N 18. pag, 2.). Itt található a Bellye-Eszék között elhelyezkedő mocsárhidak műszaki leírását tartalmazó iratköteg. A felmérést Domsics Mátyás őrkanonok készítette a bellyei uradalom hídjainak revíziójakor 1753. február 26-án Pécsett. Eszék a római Mursa mindig fontos kapocs volt a történelem során az északi-déli közlekedésben. A római coloniát Hadrianus (117-138) alapította, valószínűleg 138-ban. A római város központja, az ásatási leletek alapján az óváros és az újváros helyén állhatott, de a település lenyúlt egészen Dráva-Szarvasig. Mursa minor, vagy más néven Mursella gyorsan fejlődő polgárváros volt, amit a kedvező közlekedés földrajzi helyzetének köszönhetett. A városon fontos útvonalak haladtak keresztül. Északról az Aquincum-Poetovia (Mitrovicza-Pettau) út csatlakozott, ami a Dráva jobb partján helyezkedett el. A mocsárhidat Szulejmán szultán építtette, amikor 1526-ban, majd 1532-ben átkelt seregeivel a Dunántúlra. A hidat 1566-ban újra átépíttette, mert ekkor Szigetvár várát támadta meg. Zrínyi Miklós dédunokája égette fel a hidat 1663-64-es téli hadjárata idején. A leírás részletes, bár nem befejezett mérnöki munkát mutat. Erről árulkodnak a javítások, az áthúzások a számításokban és szövegben, a kihagyott térkép-részletek, valamint az egyik lap szélén található üres keret, amit ötletesen egy szépen rajzolt „szeg" rögzít a fejléchez. Az ív méretű lapok viszonylag jó állapotban maradtak fenn, ennek köszönhetően tisztán olvasható a kézzel írott latin szöveg. A dokumentáció három fö részből áll (szöveges útmutatás, mérési adatok-táblázatok, térképvázlat). A szöveges dokumentáció 5 fejezetből épül fel, 1.) A bellyei uradalom hidjai és a köztük levő területek, 2.) A hidakra vonatkozó rendszabályok és előírások, munkaszervezés. 3.).A töltés (agger), 4.) A hidak költségei (PKLTVasc. CLXIV. N 18. pag. 2.). A töltés (agger). {PKLTCLXIV.) A töltésnek 8 öl szélesnek kellett lennie. Az Eszék irányából Bellye felé vezető régi töltés nyomai még láthatóak - a víz ugyan elmosta időközben, nyilván azért kell most újat építeni - amely szélessége 10 öl lehetett. A töltés magassága 8-12 láb között váltakozott. Az 1-2. híd között a töltés hossza 280 öl volt. Az első 36 öl távolságon 9 láb, a következő 20 ölös szakaszon 8 láb, a harmadik 109 ölnyi távolságon 7 láb-, majd a 70 ölnyi negyedik etapon szintén 7 láb-, a következő - és egyúttal legrövidebb - 17 öl részen 8 láb, végül a 2. hídig terjedő 28 öl hosszú utolsó töltésszakasz ismét 7 láb magas volt. Ehhez a munkához 69200 fuvarnyi földet kellett elszállítaniuk a munkásoknak. A leírás szerint {PKLT Fasc. CLXIV. N 18. pagina3.) ezen a szakaszon tíz kocsi szállította a földet, amelyek mindegyike naponta 30 fuvart teljesített, így egyszerű számítással meghatározható, hogy ezzel a teljesítménnyel 230 nap alatt építhették fel ezt a gátszakaszt. Egy fuvar 30 forintba került, a gát szakaszának fuvardíja 2306,66 forintba került. A munkához 50 munkásra volt szükség; 20 a kocsikra rakta, 20 a szekerekről lerakta (kocsinként 2 ember), 10 pedig planírozott. A munkások napi 25 krajcárért dolgoztak, így 50 munkás esetében 230 napra 2875 forintot kellett kifizetni. Ezek alapján ez a gátszakasz elkészítése az uradalomnak 5181,66 forintjába került. A 2-3. híd közt a töltés hossza 299 öl. Ez a gátszakasz alacsonyabb volt az előzőnél, hisz magassága 5-8 láb között változott. A földszállításhoz 15 szekeret vettek igénybe, melyek napi 20 fuvarral teljesítették a 300 fordulót, így e szakasz elkészültéhez is elegendő volt 230 munkanap. A gátszakasz összköltsége (munkások + fuvar) 6402,85 forint volt. Megjegyzendő, hogy 1 fuvar költsége e szakasz esetében már csak 20 forint volt és majd látni fogjuk, hogy folyamatosan csökken, ebből nyilvánvaló, hogy egyre kevesebb utat kellett megtenniük. A 3-4. híd közti 180 ölnyi gátszakasz magassága 5-9 láb között váltakozott. A szakaszon 20 szekér fuvarozta a földet, naponta 15-ször fordultak, a 300 fuvaros teljesítmény érdekében. A gátszakasz elkészítéséhez 156 munkanapra volt szükség, mely összköltsége 5076,73 forintra rúgott. (1 fuvar = 15 ft). A 4-5. híd között a távolság 162 öl volt. A gát magassága 5-10 láb között váltakozott. Itt már 25 szekér szállította a földet, és az arányszámokat figyelembe véve 124 munkanap alatt teljesítették a feladatot. Az összköltség e szakasz esetében 4667 forint volt (1 fuvar = 12 ft) 303 öl hosszú gátszakasz volt az 5-6. híd között, magassága 6-8 láb volt. 30 szekérnek és 50 embernek 255 munkanap alatt sikerült abszolválnia a töltés ezen szakaszát, melynek költségei 10863,7 forintot tettek ki. (1 fuvar = 10 ft). A két utolsó híd (6-7.) 155 öl távolságra volt egymástól, melyek között a gát magassága 8-10 láb között mozgott. Ezen a szakaszon a földszállítást már 38 fuvaroskocsi bonyolította. A munka teljesítéséhez 163 napra volt szükség. Összköltség: 8150,6 forint (1 fuvar = 8 ft). Az utolsó hídtól Eugénfalva közepét jelző oszlopig a gát 425 öl hosszan húzódik a Dráva partján, 4-9 láb között változó magassággal. 50 szekér bonyolította a szállítást (1 fuvar = 6 ft). 339 munkanap alatt készült el ez a gátszakasz, amelynek összköltsége 21204 forint volt. Az említett oszloptól a falu végéig húzódó töltés 320 öl nagyságú volt, végig 4 láb magas. 50 szekér szállította a földet összesen 104 munkanap alatt 31472 fuvarral (1 fuvar = 5 ft). Az utolsó szakasz összköltsége 7594,4 forintra rúgott. Ezen felül a következő költségek terhelték az uradalom kasszáját (PKLT CLXIV.). Az egész munkáért egyetlen személy felelt, a director. Felelősségteljes munkájáért napi 4 forintos fizetést kapott, így az 1743 munkanappal kalkulálva 6972 forintot kellett számára kifizetni. Igen fontos feladatokat lát el a számtartó (rationista), hiszen ő tulajdonképpen a könyvelési feladatok egészét koordinálta. Munkájáért naponta 2 forintos fizetést kapott: 3486 forint járt neki a teljes időtartamért. A harmadik tisztviselő a pallér (pallerius),