Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
3. szám - Remenyik Bulcsú–Tóth Sándor: Hídépítés a Dráva folyón a XVIII. században
32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 3. SZ. aki az igazgatótól kapott utasítások alapján állandóan a munkálatok helyszínén tartózkodva irányította és felügyelte a konkrét munkafolyamatokat. Napidíja 1 forint, így számára összesen 1743 forintot kellett a kasszából kifizetni. Két további alkalmazott a következő feladatokat végezte: egyikük a föld kitermelését, szekérre rakását, míg a másik a lerakást és planírozást ellenőrizte, melyért napi 50-50 krajcár bért kaptak: 1743 ft A következő szerszámokra volt szükség a munka elvégzéséhez: 1 szekér = 18 ft x 50 = 900 ft, 1 kapa = 75 krc x 50 = 37 ft 50 krc; 1 lapát = 60 krc x 50 = 30 ft; 1 fanyél = 5krc * 100 = 5 ft; azaz összesen 972,5 forintba kerültek. Praktikus volt a nagy távolságok miatt egy külön szekeret alkalmazni a munkások napi szállítására, ami 18 forintba került. Biztosítani kellett a munkásoknak a napi vízadagot (a védőital ezek szerint már akkor sem valami nemesebb nedű volt), amely napi 1 forintba került: 1743 forint. A 6 vizeskanna és a 2-2 kancsó edényenként összesen 6 forint. A teljes összeg 17719 forintot tett ki. A hidak költségei (PKLTCLXIV) 1. híd A hídhoz 814 gerendára volt szükség. A hidat mindkét oldalon a gáthoz kellett rögzíteni, melyhez öszszesen 156 gerendát használtak fel. Tehát 970 gerendára volt szükség, melyek megmunkálása, beépítése összesen 3026 forintba került. A gerendák rögzítéséhez használt vas összesen 108 forint 50 krajcárba került. A szállítási költség gerendánként 1 forint volt, így az összköltség: 970 forintba került. A költségeket összeadva 4284 forint 50 krajcárt kapunk. 2. híd A hídhoz felhasználtak 415 gerendát, továbbá 156 gerendával oldották meg a gáthoz történő rögzítést. 571 gerendára volt szükség. A munkadíj összesen 1706 forintba került. A gerendák rögzítéséhez használt vas összesen 56 forintba került. A szállítási költség 571 forintra rúgott. A költségeket összeadva 2333 forintot kapunk. 3. híd Az építményhez 389 gerendát használtak fel, majd további 156 gerendával rögzítették mindkét oldalon a töltéshez. Összesen 545 gerendára volt szükség, melyek megmunkálása, beépítése összesen 1606 forintba került. A konstrukció rögzítéséhez használt vas összesen 52 forint 50 krajcárba került. Az anyag szállítására 545 forintot fordítottak. A híd teljes költsége 3503 forint 50 krajcár volt. 4. híd A kb. 90-100 m (50 öl) hosszú építményhez összesen 810 gerendára volt szükség. A faanyag összköltsége 2606 forint volt. A rögzítéshez felhasznált vasakat 87,5 forintért szerezték be, a gerendák helyszínre szállítása pedig 810 forintjába került az uradalomnak. A híd felépítésének teljes költsége 3503 forint 50 krajcár volt 5. híd A híd felépítéséhez és rögzítéséhez az ácsok 678 szálfát használtak fel. A szakmunkásoknak összesen 2106, míg a szállítómunkásoknak 678 forintot fizetett az uradalom. A rögzítéshez szükséges vasáru 70 forintba került. A 40 öl hosszú építmény összesen 2854 forinttal terhelte meg az uradalom kasszáját. 6. híd Teljesen megegyezik az 5. híd adataival. 7. híd Adatai megegyeznek az 5-6. sz. hidaknál elősoroltakkal. A hidak felépítésének összköltsége 20886 forint 50 krajcár volt ezek alapján. Ehhez járulékos költségként (pl. kovács munkadíja stb.) még 1083 forint 20 krajcár számítandó. Összefoglalás A szerzők jelen munkájukban bemutatták a a XVIII. századi hídépítés és a Dráva szabályozás kapcsolatát A török uralom után e. században, a pécsi püspökség, és befolyásos főúri családok (mint a Batthyányiak, Széchenyiek, Draskovicsok, Festeticsek) kezébe került a Dráva-völgye. Érdekükben állt a mocsárvilág mielőbbi felszámolása, és a jó minőségű termőterületek visszaszerzése a folyótól. Saját birtokaiknak a növelése volt a cél, nem feltétlenül a sok embernek munkát adó ártéri gazdálkodás visszaállítása. Mária Terézia az ő hatásukra, de kereskedelmi és gazdasági okokból is támogatta az elképzeléseiket. 1751. évi törvényében a káros vízimalmok lebontásáról intézkedett. A királynő rendeletére 1753-ban feltérképezték a Dráva-völgyét a mederszabályozás érdekében. Az érdekelt birtokosok 1740-50 között Drávai Gálegyletbe tömörültek, s töltésépítés kezdődött a Dráva bal partján. A ma is látható töltést Drávaszabolcstól Dárdáig építették. Baranya vármegye is beállt az építkezésbe, 1770ben a töltést Drávatamási-ig meghosszabbították. Azt szerették volna, hogy újraépítsék a hidat a mocsár fölött, Bellye és Eszék között. Irodalom Brinzej M..: 1986. Konji u Belju kroz tri stoljeca. Eszék Dusán C: 1986. Tri stoljeca Belja. Eszék Ihrig D.: 1973. A magyar vízszabályoz ás története. Bp. Mérey K.: 1986. Az ipar és kereskedelem fejlődése a XIX. század második felétől az első világháborúig a dárdai és bellyei uradalomban. Eszék Mike K.: 1991. Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története. Tröszt S.: 1981.A bellyei birtok munkabárcái. Eszék VÍZIG, 1986. Litauszki I - Crkvenjakov M.: A magyar-jugoszláv vízügyi együttműködés 50 éve. Bp. A kézirat beérkezett: 2004. december 3. REMENYIK BULCSÚ PhD hallgató PTE FI Ált. Társadalom-földrajzi és Urbanisztikai Tanszék'Pécs. Doktori disszertációját a Dráva szabályozás történetéből és a folyó hasznosítási lehetőségeiből írta. TÓTH SÁNDOR Abstract: Key words: PhD hallgató, PTE FI Politikai Földrajzi Tanszék Pécs. Bridge Building on the River Drava in the 18 t h Century Remenyik, B. - Tóth, S. In their work the authors are willing to deal with the connection between the construction of bridges and the regulations of the Drava in the 18 , h century. In the 18 l h century, after the Turkish rule, the territory fell into the hands of the episcopacy and some influential noble families (for example, the Batthyányi, Draskovics and Festetics families). It was in their own interest to liquidate the marshes as soon as possible and to gain back the good-quality, fertile cropland from the river. The landowners concerned gathered in the so-called Drava Dim Association betw 1740-50 and they began building the embankment on the left side of the river. They wished to rebuild the bridge over the marshes between Bellye and Osijek. history, bridge builkding.
