Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
3. szám - Remenyik Bulcsú: Adatok a Dráva-szabályozás történetéből
30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005 . 85. ÉVF. 3. SZ. hatalmazással és teljes felelősséggel tartozott a védekezés ideje alatt. Naponta tett jelentést mindenről a pécsi Vízügyi Igazgatóság vezetőnek, aki ezt továbbította a megyei tanács elnökének és a kormánybiztosnak. Az árvízvédekezés befejezését is az igazgatóság vezetője rendelte el. A helyreállításokról a társulat elnöke és a szakaszvédelem vezetője intézkedett. 1954-től kezdve tárgyalások folytak a jugoszlávokkal közös szabályozási terv létrehozásáról. A vízgazdálkodási egyezményt 1955-ben kötötték meg (VÍZIG 1986). Elhatározták, hogy vízerőműveket építenek a közös szakaszon. A legnagyobb beruházás a barcs-gyurgyeváci vízlépcső lett volna, ami pénzhiány miatt nem valósult meg. A közős bizottság első ülésszakán 1957-ben (VÍZIG 1986), a Dráva közös érdekű szakaszának mondták ki a Mura betorkolásától a Dráva dunai torkolatáig terjedő folyószakaszt. Megállapították, hogy a közös érdekű szakaszon valamennyi feladat csak közösen oldható meg. A szabályozás igénye a Bizottság 1958. évi II. ülésszakán merült fel (VÍZIG 1986). Geodéziai felvétel készült, szabályozási vonaltervet és általános szabályozási tervet fogalmaztak meg. 1959-ben a IV. ülésszakon a Bizottság elfogadta az általános szabályozási tervet (VÍZIG, 1986). A kiviteli munkák 1968-ig egyenletes ütemben készültek, de mindkét fél csak a saját szakaszán végezte a szabályozást. Már 1959-ben elhatározták, hogy a 75 fkm felett is ki kell dolgozni a szabályozási tervet, de csak 1967-ben döntöttek a közös szabályozási terv készítéséről a 75-85 fkm közötti szakaszra (VÍZIG 1986). 1968-ban a XIII. ülésszakon megállapodtak, hogy a munkákat a folyó bal partján a magyarok, jobb partján a jugoszlávok építik meg, tekintet nélkül az országhatár helyzetére. A költségeket 50-50 %-os arányban osztják meg. 1978-ban fejezték be a 75-85 fkm közötti szakasz szabályozását. A 85-95 fkm közötti szakasz szabályozása 1974ben kezdődött el, és csak a 80-as évek végére fejeződött be. A 95-130 fkm közötti szakaszon 1970-ben sürgős beavatkozásra volt szükség, a 70-es években csak lokális beavatkozásokra került sor (VÍZIG 1986). Ezek a beavatkozások nem oldották meg a szakaszon elhelyezkedő két túlfejlett kanyarulat zalátai és a drávasztárai rendezését. Csak 199394-ben vágták át a két kanyarulatot. Ez volt az utolsó nagy beavatkozás volt a folyó életében (VÍZIG 2002). A 180-199 fkm közötti szakaszon helyezkedik el a vízvári öreg kanyar, ma is a legtöbb problémát okozza a folyón. Északi és déli irányban mozog a folyó medre a laza talaj miatt. A közelében húzódó vasútvonal szükségessé tette a kanyarulat átvágását, amit a jugoszláv fél 1979-82 között hajtott végre. A kialakított szelvény túlméretezettnek bizonyult, mert a jugoszlávok már a megépülendő barcs-gyurgyeváci vízerőmű duzzasztott medrével számoltak (VIZITERV 1977). Ma is gondokat okoz ezért a vízvári öreg kanyar. A Nemzeti Park nem engedi a szabályozását. A 227-238 fkm közötti folyószakasz jugoszláv (horvát) oldalon található. 1971-ben készítettek tervet a szabályozására déli szomszédaink. A Bizottság 1974-ben hagyta jóvá a kiviteli tervet, úgy, hogy a jugoszláv tervet egyeztették a barcs-gyurgyeváci vízlépcső terveivel (VIZITERV 1979). A szabályozási munkák jugoszláv kivitelezéssel 1978-ban kezdődtek el, és elkészítették a zákány-botovoi mederátvágást. A jugoszláv fél ide is vízerőművet tervezett, miután a barcs-gyurgyeváci vízerőmű pénzügyi okok és a magyar fél környezetvédelmi kifogásai miatt nem valósult meg. Jugoszlávia felbomlásával a Bizottság működése szünetelt. A 90-es évtized első felében háború volt a Dráva-partján. A háború után Horvátország felújította kapcsolatait Magyarországgal, de egyértelművé tette, hogy a folyó szabályozást vízerőművekkel kívánja megoldani. 1994-ben megépítette a dubravai vízerőművet Zákány közelében a horvát oldalon. Az erőmű hatására a Dráva vízszintje lecsökkent, és napi 50 cm-es vízingadozásokat eredményezett, ami szinte hajózhatatlanná teszi a folyót. Ezért már 94-ben előkészítették a botovoi vízerőmű építését, amit a 90-es évek végén már Novo Virjében akartak megépíteni. Ezzel hajózhatóvá tették volna a Dráva felső szakaszát. A magyar részek Vízvár és Barcs között maradtak volna szabályozatlanok. A természetvédők tiltakoztak a várható következmények miatt horvát és magyar oldalon egyaránt. A Novo Virjéné\ felduzzasztott folyó Dubravi fig növelte volna a vízszintet, ezzel a Duna-Dráva Nemzeti Park területet vesztett volna Zákánynál és Őrtilosnál. Az Enron amerikai energetikai nagyvállalat csődbe jutása miatt leállították a vízerőmű építését Novo Virjénél. A befektető kilépése után a horvátoknak nem volt elég pénze az erőmű megépítéséhez. A vízerőmű építési terveket nem adták fel. Most hatásvizsgálatokat folytatnak a magyar féllel közösen, hogy milyen hatásai lehetnek az erőműnek a Dráva élővilágára. Irodalom Baross G. 1891. Le commerce, l'industrie et le régime des transports en Hongrie Bp. Buchberger P. 1968. A Dráva folyó vízrajza, a folyamszabályozás és hajózás ismertetése Pécs (kézirat) Erdösi F. 1971. Somogy megye múltjából, a Dráva hajózása - In: Levéltári Évkönyv 2. Kaposvár pp. 1-74 Gonda B. 1899. A magyar hajózás Ihrig D. 1973. A magyar vízszabályozás története Bp KepesA. 1998. Víztársulatok a Dráva mentén Baja Kvassay J. 1907. Árvízvédelem, az árvédelemre vonatkozó törvények és ministeri rendeletek Bp. Mike K. 1991. Magyarorsz. ősvízrajzaés felszíni vizeinek története Bp Pallas Nagy Lexikona 1-XVI. 1896. Bp Polohn 1. - Szappanos F. 1974. Vízgazdálkodási társulatok a Drávavölgyében Pécs Révai Lexikon I.-X. 1934 Bp. VÍZIG 1986. Litauszki I.- Crkvenjakov M. A magyar-jugoszláv vízügyi együttműködés 50 éve Bp. Vízgazdálkodási Lexikon 1970. Bp. A kézirat beérkezett: 2004. december 3. REMENYIK BULCSU PhD hallgató, PTE TI K. FI Általános Társadalom-földrajzi és Urbanisztikai Tanszék Pécs. Doktori disszertációját a Dráva szabályozásának történetéből és a folyó hasznosítási lehetőségeiből Irta. Telefonszáma: 06 72 489-563 Data about the regulation of waterways on the river Dráva Remenyik, B. Abstract: In his work the author is willing to deal with the regulations of the Drava. In the 18 l h century, after the Turkish rule, the territory fell into the hands of the episcopacy and some influential noble families (for example, the Batthyány, Draskovics and Festetics families). It was in their own interest to liquidate the marshes as soon as possible and to gain back the good-quality, fertile cropland from the river. The author wished to analyse the regulation of the river on the basis of their archival research. Key words: history, river regulation.
