Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

3. szám - Scheuer Gyula: A gerecsei és budai-hegység termálkarszt fejlődésének összehasonlító vizsgálata a forrásmészkövek alapján a felső-pannóniai emelettől napjainkig

SCHEUER GY.: A gerecsei és budai-hegységi termálkarszt... dai-hegységgel szemben, mert a felszínen a pliocén előtt képződött mészköveket csak elszórtan mutattak ki a kutatások (Scheuer Gy. - Schweitzer F. 1988). Ezek is főleg a hegység nyugati peremi részeire korlátozódnak, és csak törmelékben, tömbökben néha pliocén kori kavicsos felhalmozódásokban fordulnak elő. Ilyen mészkő blokkok fordulnak elő a köpitei pliocén mészkő alatti kavicsos rétegekben. E blokkokból gyűjtött molluszka fauna igazolta ezeknek felső-pannóniai korát (Krolopp E. szóbeli közlése). Ennél a kavicsbányánál még felismerhető volt egy kisebb forrástölcsér is. forrásmészkő' elfordulásokról és a mai hévforrásokról Wein Gy. nyomán módosítva A. Recens hévforrások és mészkiválásaik, B. Hegységperem,. C. Holocén Dunavölgy. 1. Felső-pannóniai forrásmészkő, II. A negyedidőszak második felében feltörő paleo-hévforrások és mészkiválásaik. 0. Szabadság-hegy-Széchenyi-hegy-i forrásmészkövek, 1. Majdán, 2. Budakalász, 3. Puszta-hegy, 4. Kápolna-tető, 5. Ezüst-hegy, 6. Felső-hegy, 7. Péter-hegy, 8. Üröm-hegy, 9. Üröm-hegy alsó, 10. Csillaghegy, 11. Római-fürdő, 12. Farkastoroki út, 12/a. Fehérítő gyár, 13. Kiscell, 14. Hűvösvölgy, 15. Kondor utca, 16. Szemlőhegy, 17. Törökvész, 18. Vérhalom, 19. Szőlészeti Kutató, 20. Budai Várhegy, 21. Naphegy, 22. Gellért-hegy, 23. Sashegy. Az előzőekben vázolt gerecsei adottságokat összehasonlítva a Budai-hegységiekkel rögzíthető, hogy a pliocén előtti mészképző paleo-hévforrás tevékenység ott jelentősen alacsonyabb szintű volt, mint a budai területeken. Ezért feltételezhető, hogy a gerecsei termál21 karszt rendszer fejlettsége még csak olyan kezdeti állapotban volt, amely a budai adottságokhoz képest erősen korlátozott mennyiségű felszín alatti vízforgalomra utal. Az előzőekben leírtakat összefoglalva a Budai-hegységben a Szabadság-hegynél és környezetében jelentős elterjedésben keletkezett fóldtanilag igazolt felső-pannóniai forrásmészkövek bizonyítják azt a tényt, hogy abban az időszakban már kialakult egy olyan nagyságú nyitott karsztrendszer átmenetileg vagy véglegesen, amelynek fejlettségi adottságai ezt lehetővé tették. Ezen belül létrejött egy olyan felszíni kiemelt helyzetű karsztos tápterület és itt történő beszivárgás, továbbá az ebből adódó megfelelő mennyiségű vízutánpótlódás, valamint a megfelelő magasságú karsztvízszintekből adódó nyomás, amely a rendszer működését biztosította. Kialakultak olyan alá- és feláramlási pályák a szerkezeti törésekhez kapcsolódóan, amelyeknek alapján jelentős nagyságú és kémiai összetételű paleo-hévforrások keletkeztek. így kialakult egy olyan nagyságú vízforgalom, amely a termálkarszt működéséhez szükséges és olyan kétirányú felsőpannóniai paleo-karsztosodás - a rendszer nyitott részén hidegvízű, míg a fedett peremi részeken termálvizű karsztosodás, - amelyeknek együttes hatásából felszíni akkumulációs megnyilvánulásként megjelentek a forrásmészkövek. A budai-hegységi felső-pannóniai paleo-hévforrások és forrásmészkövek elődei voltak annak a jelentős és kiterjedt hévforrás tevékenységnek, amelyek a két hegységben ezt követő korokon keresztül még napjainkban is tanulmányozhatók. Az akkori fejlettségi adottságokat összehasonlítva a mai termál karsztrendszerrel (Jaskó S. 1959) lényeges és alapvető különbségek mutathatók ki. 2.2. A termál karsztrendszer pliocén fejlődési szakasza és főbb jellemzői Az előzőekben leírt felső-pannóniai termál-karsztrendszer nyitott részének fejlődése a pliocénben folytatódott, és olyan irányba változott, alakult, amelynek hatására megteremtődtek azok a feltételek és körülmények, hogy a rendszer nyitott peremi részein jelentős vízhozamú mészképző paleo-hévforrások keletkezzenek és olyan nagyságú üledékgyűjtők jöjjenek létre, amelyekben a paleo-hévforrások szállította mészanyag kiválhatott és felhalmozódhatott. A kivált jelentős mennyiségű forrásmészkő alapján az a következtetés vonható le, hogy a pliocénben ugrásszerűen megnövekedett a felső-pannóniaihoz viszonyítva a szabad, fedetlen karsztos területek nagysága, ebből eredően a tápterületek felülete, így megteremtődtek azok a feltételek, hogy lényegesen nagyobb mennyiségű víz szivárogjon be a rendszerbe, amely jelentősen megnövelte a felszín alatti vízkörforgalom mennyiségi adottságait, vagyis ugrásszerű növekedés következett be a vízutánpótlódásban. Természetesen a szabad karsztos felületek megnövekedése csak potenciális feltételeket biztosít a beszivárgásnak, ill. a vízutánpótlódás jelentős mennyiségi gyarapodásának. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, olyan paleo-éghajlati adottságok is valószínűsíthetők, amelyek megfelelő mennyiségű csapadékot biztosítottak a karsztos vízgyűjtő területen a nagy vízhozamú karsztos hévforrások követelte felszín alatti vízforgalom fenntartásához. Továbbá, a vízgyűjtő területen olyan magasságú karsztvízszintek alakultak ki,