Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

3. szám - Nagy István: Általánosítható árvízvédelmi tapasztalatok a Közép-Tiszán: „Teret a folyóknak”

NAGY I.: Általánosítható árvízvédelmi tapasztalatok a KOzép-Tiszán 3 3. A hullámtéri területhasználatok alakulása A legnagyobb változás talán a hullámtéri területek használatában következett be. Az első katonai térkép szerint a jelenlegi hullámtérben erdő elvétve fordult elő. A térkép a Tisza egyik partján szórvány fákat tüntet fel, míg a másik partját famentesnek ábrázolja (itt volt a hajóvontató út). A terület nagyobb része mocsár volt, jelentős területeken volt rét-legelő, a magasabb részeken szántóföldi müvelés folyt. A magasabb és homokos területeket szőlők és gyümölcsösök foglalták el. Az árvízvédelmi töltések építésével egyidejűleg, azok hullámverés elleni védelme érdekében elkezdődött a véderdők telepítése. 1902-ben készült felmérés szerint az akkori hullámtéren az erdő területek aránya a Közép-Tisza vidéken 7 % volt, a Tisza teljes szakaszán 14 %. Az erdő-állomány gyors gyarapodása a termelőszövetkezetek megalakulása után kezdődött el, a háztáji állatállomány csökkenése miatt. A legeltetés visszaszorulásával a hullámtéri legelő területek csökkentek. Az olaj, majd a gázfűtésre való áttérés jelentősen csökkentette a tűzifa iránti igényt, folyamatosan elmaradt az erdő aljak és a mederrézsű tisztítása, népnyelven szólva a kutyafa gyűjtése. Az 1960-as évekig az erdők alját minden évben kitisztították, a fákat - beleértve a gyümölcsösöket is magas koronával nevelték. A fák koronája alatt az árvíz szabadon tudott folyni. Az árvízszintek emelkedésével egyre többen hagytak fel a szántó műveléssel. A parlagon hagyott területeken, pár éven belül több méter magas áthatolhatatlan sűrűségű fás állomány alakult ki. Ma már az erdők területe közel 50 % (többségében nemes nyár), mintegy 40 % a kezeletlen elvadult terület, a megművelt szántó és ápolt rét-legelő területe 2004-ben mintegy 10 %-ra becsülhető. A Közép-Tiszán jellemző mederesés 3 cm/km. E kis esésnél a sűrű növényzet jelentősen lecsökkenti a hullámtéren az áramló víz mennyiségét, pangó, álló vizek alakulnak ki. A hullámtér állapota évről-évre tovább romlik, amit a vaddisznó megjelenése, és elszaporodása is jelez. Amennyiben nem történik érdemi változás a hullámtéri területek használatában, kezelésében, a hullámtér vízvezető képessége tovább romlik, ami az árvízszint közel egy méteres emelkedését is előidézheti az elkövetkező 30-50 évben. A hullámtér azon részét, amely részt vesz az árvízi hozam levezetésében, - nemcsak a tározásában - meg kell tisztítani a víz áramlását akadályozó növényzet jelentős részétől. Amennyiben ez nem történik meg a töltések magasságát kell emelni. A hullámtér jövőbeni használatára és kezelésére hoszszú tavú programot szükséges kidolgozni, amelyben biztosítani kell az árvízi biztonság növelését, a Tisza mellett élő emberek megélhetésének elősegítését, a természeti értékek megőrzését és gyarapítását. 4. A középvízi meder (a két partéi közötti meder) változása Petőfi Sándor még parttalan Tiszáról irt verset. Az 1890-es mederfelvételek szerint, a középvízi meder legalább az egyik partján lapos mederrézsű jellemezte. A mederrézsűk feliszapolódása miatt a középvízi meder szélessége folyamatosan csökken, és egyre meredekebb rézsűk alakulnak ki. Az átmetszések után megindult medermélyülés az elmúlt évtizedben megállt, és megkezdődött a meder feltöltődése, a függő meder kialakulása. A főmeder, a mértékadó árvízszinthez tartozó keresztszelvényének mintegy 20 %-át elveszhette a feliszapolódás következtében. A felső vízgyűjtő helyzetét ismerve a feliszapolódás üteme a következő években nem fog csökkenni, sőt kismértékű emelkedésével is számolhatunk. 5. Az övzátonyok (a folyó két partján felrakódó hordalék) fejlődése Amíg a Tisza és mellékfolyói nem voltak a hegyvidéki területekig töltések közé szorítva, hordalékuk jelentős részét hegyekből sík területre érve a saját árterükön rakták le. A Tisza és mellékfolyói mentén a töltések hosszának növekedésével egyre nagyobb hordalék mennyiség jut le a Közép-Tisza vidékére. A középvízi mederből a hullámtérre kilépő víz sebessége lecsökken, hordalékának jelentős részét a folyó partján lerakja, folyamatosan építve az övzátonyt. Azokon a folyó szakaszokon, ahol a meder oldalirányban nem tud elmozdulni, az övzátony növekedési üteme eléri az évi 2 cm-t. A növekvő övzátonyok egyre jobban elzárják a főmedret a hullámtéri medertől, ezzel is csökkentve annak vízszállító képességét. Vizsgálataink szerint az övzátonyok emelkedési üteme a következő években változatlan lesz, vagy kis mértékben növekedni fog. 6. A hullámtér feliszapolódása Hasonló megállapítást tehetünk a hullámtér feliszapolódásával kapcsolatosan is. A hullámtéri területek feliszapolódása rendkívül szélsőséges, 0-tól több méterig terjedhet. Legnagyobb feliszapolódást a hullámtéri holtágakban, mélyedésekben (kubik-gödrökben) és a viszonylag keskeny hullámtéri mederszakaszokon mértünk. Ez utóbbi szakaszokon nem ritka az 1,5-2 m-t elérő feliszapolódás sem, amely nemcsak a hullámtér tározó térfogatát csökkenti, hanem az árvízi levezetésére rendelkezésre álló szelvény területét is, ezzel növelve az árvízszintet. A Tisza, amióta létezik, mindig szállított hordalékot, és fog a jövőben is szállítani. Az vízgyűjtő területén folytatott emberi tevékenység - jellegétől függően - növeli, vagy csökkenti a szállított mennyiséget. Ezért is fontos, hogy a felső vízgyűjtőn számunkra kedvező területhasználat valósuljon meg. Összefoglalva a Kisköre-Csongrád közötti árvízi meder folyamat-vizsgálatának eredményeit, megállapíthatjuk, hogy mind a hat részfolyamat hozzájárult az árvízszint növekedéséhez. 1945 előtt a hullámtér-szűkítés és a hordalék-lerakódás, 1945-1960 között a hordalék-lerakódás, 1960-1998 között a hordalék-lerakódás, a mesterséges létesítmények építése, és a területhasználat-változás, 1998 után a hordalék-lerakódás és a területhasználat-változás emeli az árvízszintet. Modell számítási változatok. Annak érdekében, hogy az egyes folyamatok árvízszint emelkedésre gyakorolt hatását számszerűsíteni tudjuk, el kellett végeznünk a Tisza torkolatától Tiszabecsig terjedő szakasz modellszámításait. A modellezéshez az Amerikai Egyesült Államok hadseregének, a Hidrológiai Mérnöki Központjában 30 éve kifejlesztett és folyamatosan korszerűsített HEC-RAS programot használtuk fel. A programot térítésmentesen kaptuk meg dr. Bogárdi