Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

1. szám - Kitka Gergely: A mocsári vegetáció változásának vizsgálata Digitális Domborzati Modell (DDM) segítségével a kiskörei víztározó területén

K1TICA G : A mocsári vegetáció változásának viz

sgálata . 13 majdnem 95 %-t adja. A part mentén szinte az egész tározó területén előfordul minimum 1,5 méter széles sávban. A sávok szélessége a gyorsabban mélyülő részeken 1,5 métertől 4,5 méterig terjed (pl.: Abádszalóki-öböl, Sarudi-medence). A nádas és gyékényes vegetáció vertikális kiterjedésének adatai azt mutatják (3. táblázat), hogy viszonylag széles spektrumon fordul elő, de a legjobban a 87,5 méteres magasságot kedveli (Kitka, 2003). Ez átlagos elárasztási vízszint (88,0 mBf.) során 0,5 méteres vízmélységet jelent. A szórás növekedése azt támasztja alá, hogy területileg is egyre inkább eloszlik és egyre inkább terjed a medencék belső, mélyebb régiói felé. A mocsári növényzet nagy mértékű területhódítása az áramlási viszonyokra is, és közvetve a többi növénytársulás fejlődésére is hatással van. A vegetáció láthatóan felveszi a mederaljzat formáit (7. ábra), jelen esetben az övzátony mélyedések jellegzetes félkör alakzatait. I. ábra. Az övzátony mélyedések alakját felvevő mocsári vegetáció Ezek 20-40 cm mély formációk, amelyek a DDM-en is jól láthatóak és keresztmetszet (2. ábra) készítésével elemezhetőek is. Az alsó részeken áramló vízi élőhelyek alakulnak ki, míg a magasabb részeken a mocsári vegetáció telepszik meg. A mocsári növényzet előbb-utóbb lezárja a mélyedések két végét, megszűnik az áramlás és megjelenik az eutróf élőhelytípusra jellemző növényzet. Innen már csak idő kérdése mikor zárja be teljesen a mocsári növényzet a mélyedés többi részét és veszi át az eutróf növényzet helyét. 3. ábra A Sarudi-medence egyik jellemző keresztmetszetének felvétele a DDM-ből Ezt a folyamatot támasztja alá tározó makrovegetációjára elvégzett DDM-es vegetációvizsgálat, amely eredményeképpen felállítható egy fejlődési sorrend, ami esetleg később más, a zonációs szerkezet kialakulását kutató vizsgálatokhoz felhasználható. Nyílt viz~> Áramló vízi növénytársulások-> Eutróf vízi növénytársulások Mocsári növénytársulások Magassáso

s Az össz-területi változásból számolva a növényzet terjedési sebessége 1,14865 km

2/év, amiből a mocsári növényzeté 1,022 km

2/év. Ha az eddigi változási trendeket vesszük figyelembe, akkor a vegetáció megközelítőleg 40-50 év alatt elérheti a teljes borítottságot. Szeretném hangsúlyozni, az adat becsült érték, amely további tényezők hozzáadásával még tovább finomítható. A leginkább érintett részek a part menti sávok illetve az alacsony vízmélységű részek. Ha a 80-as vegetáció térkép alapján elemezzük a növényzet területi terjedését, a növekedés sebességében enyhe csökkenés figyelhető meg. De ha lebontva nézzük élőhelyekre, akkor a mocsári vegetáció a többszörösére nőtt és sebessége nagyobb lett.