Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
4. szám - Scheuer Gyula: A budavári palotai paieo-hévforrások vizsgálata és hidrogeológiai adottságaik
20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF : 4. SZ. ezzel kapcsolatosan kitermelt mészkövet beépítették az es sziklafalakban fordult elö, és ezt a természet nyújtótépületekbe és a várfalakba. Valószínűsíthető, hogy a for- ta adottságot használták ki a várfalak kiépítése során, rás-mészkő eredetileg természetes állapotban 5-8 m8. ábra: Szelvény a D épület és a Középkerti / eisff támfal között 1. Feltöltés, 2. Lejtö-Oledék, 3. Forrás-mészkő, 31». Forrás-méjzkfl a felszínen, 3/b. Mészkő tömbök. 4. Lecsúszott mészkő blokkok, 5. Budai márga, 6. Valószínűsített réteghatár 2.3. A hévforrás-mészkő vastagsága A kiemelt helyzetű palotai területen belül az elmúlt évtizedekben számos különböző célzattal készült feltárást, fúrást létesítettek, amelyeknek jelentős része csak a forrás-mészkő felső 2-6 m-es szakaszát tárták fel a kisebb-nagyobb vastagságú feltöltés, ill. kultúr-rétegek alatt. Történtek azonban olyan kutatások is a központi terület egyes részein, pl. a támfalak hátoldalán, amelyek esetenként teljes vastagságában harántolva a forrás-mészkövet, elértek a fekürétegeket is. A nagyszámú vizsgálatok és fúrások alapján rögzíthető, hogy a Budai Várhegy forrás-mészkő feltártsága hazai vonatkozásban egyedülálló. A nyugati oldali várfalak és a Palota közötti területeken telepített 15 m-es fúrások (Északi-előudvar, Hunyadi-udvar) jelentős vastagságban harántolták a forrás-mészkövet. Ennek bemutatására közlöm a Hunyadi-udvarban mélyített fúrás rétegsorát: Magasság 156,90 mAf. 0,00 - 2,1 burkolat és feltöltés, 2,10-13,6 fehéres szürke változó keménységű mészkő, 13,6-14,2 mészhomok, 14,2 - 15,0 laza mészkő (talp: 141,90 mAf) A fúrásban 12,90 m vastagságban jelentkezett a mészkő, változó kifejlődésben, és abban állt meg. E fúrás környezetében telepített további 15 m-es fúrások, így pl. az „A" épület nyugati oldalán létesített fúrás 2,4 m-es feltöltés alatt 15 m-ig végig forrásmészkőben haladt, és 12,60 m vastag mészkövet tárt fel nagyon heterogén kifejlődésben, mert az összletben a laza mészkő rétegek mellett több szinten mésziszap, mészhomok váltakozott keményebb mészkőpadokkal.. A „C" épület nyugati oldalán a Déli-előudvarban telepített fúrás pedig 3,1 m vastag burkolat és feltöltés után az előzőekkel megegyezően 15 m-ben még mészkőben állt meg, így vastagsága itt is meghaladja a 12 m-t. A mészkő feküjét a nyugati várfalak hátoldalán végzett vizsgálatok tárták fel több helyen. E részeken a mészkő vastagsága esetenként elérte a 14 m-t. A palotai épületegyüttesen belül készült alapfeltárások és fúrások a következő eredményekkel zárultak: Az „A" épület alatt a nyugati és középső részen mészkő helyezkedik el, amelyet több fúrással és aknával feltártak, míg a Duna felé eső oldalon a főfalak alatt már budai márga található. Márga jelentkezett az épület keleti előterében is a Keleti várfalon belül is. A „B" jelű épület alatt a rendelkezésre álló szakvélemények szerint a nyugati Hunyadi-udvar felőli részén forrás-mészkő van, míg a keleti oldalon már márgát tártak fel a mészkő kimaradásával. A „C" épületen belül a feltöltés alatt már mindenütt forrás-mészkő jelentkezett. A mészkő leírása során változó megnevezést alkalmaztak. Ahol laza, könnyen fúrható volt, mésztufát jeleztek, míg ahol keményebb volt, ott az édesvízi mészkő megjelölést alkalmazták. A fúrások a mészkő felszínt változó vastagságú feltöltés alatt -150,50-154,8 mAf között jeleztek, amely annyit jelent, hogy az elmúlt korokban a kívánalmaknak megfelelően változtatták, alakították, módosították a forrás-mészkő felső részét. A „D" jelű épületen belül is forrásmészkövet tártak fel, sőt az helyenként közvetlenül is tanulmányozható
