Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
4. szám - Scheuer Gyula: A budavári palotai paieo-hévforrások vizsgálata és hidrogeológiai adottságaik
SCHEUE R GY.: A b udai várpalotai paleo-hévfor rt so k . 21 volt az 1-2 m-es feltárásokban. A vizsgálatok szerint a mészkő vastagsága a Belső-udvar felőli részen meghaladja a 10 m-t. Az „E" jelű épületnél jelentős terepesés tapasztalható, mert a 154,5 mAf-es magasságú felszín várfallal lehatároltan 147 mAf szintre módosul, és ez a terepszínt a végig követhető a Palota déli oldalán a Déli-várfalon belül. A vizsgálatok e mélyebben fekvő terület alatt is kimutatták a mészkövet. Az „F" épületnél a Belső-udvar felőli részen az alapozás a vizsgálatok szerint mészköre történt, míg a középső és nyugati oldalon pedig budai márgára helyezték az alapokat. A fent leírtakat összegezve megállapítható, hogy a Budavári Palota épületei alatt döntően forrás-mészkő helyezkedik el. Továbbá, hogy a mészkő felszínét különböző korokban és célzattal történt beépítések során mesterségesen alakították, változtatták az akkori kívánalmaknak megfelelően. Ebből eredően a mészkő eredeti felszínében jelentős módosulások történtek az építési céloknak megfelelően, amelyet megkönnyített a mészkő laza kifejlődése. Ezért a mészkő eredeti felszíne többé-kevésbé mindenütt bolygatott. Megállapítható még, hogy a forrás-mészkőben a kutatások nem tártak fel barlangokat, változó méretű karsztos üregeket, járatokat. így a vizsgált területen hiányoznak azok a nevezetes barlangjáratok és üregek, amelyek a Várhegy északi és középső részén települő forrásmészkőben kialakultak. 2.4. A Budavári Palota-i hévforrás-mészkő kifejlődése. Már a kezdeti (1950) talajmechanikai vizsgálatok rögzítették, hogy a palotai forrásmészkő nagyon heterogén kifej lődésű, mert lazább és keményebb rétegek váltakozása tapasztalható. Továbbá, hogy ezek közé gyakran települnek teljesen cementálatlan mésziszapok és mészhomokok, a legtöbb esetben kisebb-nagyobb lencsés köztes üledékként. Az ilyen rétegződés alapján vonták le azt a következtetést, hogy a forrás-mészkő rétegek teherbírása mind vízszintes, mind pedig függőleges irányban „lépésenként" változik. Ezt kívánták érzékeltetni, amikor egyes tervezők (Keszelyi T.- Rév E.) a laza mészkövet mésztufaként, a keményebb rétegeket pedig édesvízi mészkőként különböztették meg egymástól. Ennek bemutatására közlöm a „D" épület alatt készült 4. számú fúrás rétegsorát változtatás nélkül: 0,00 - 1,60 feltöltés 2,30 mésztufa 3,20 édesvízi mészkő 4,10 mésztufa 4,80 édesvízi mészkő 5,90 mésztufa 6,30 mészkő (talp) E rétegsorból megállapítható, hogy a fúrással 4,70 m vastagságban feltárt mészkövön belül három, mésztufaként leírt laza kifej lődésü réteg települ az olyan keménységű mészkőpadok közé, amelyek kézi fúróval is furhatók voltak. így ezek sem igazán kemények, mert a valóban kemény kristályos mészkő, amely pl. a Hilton szállónál jelentkezett (második generációs mészkő), ilyen fúrási technológiával furhatatlan. Más tervezők (MÉLYÉPTERV) pedig az átfúrt rétegeken belül a laza, alig cementált szakaszokat a keményebb rétegektől mállott mészkőként értelmezték és írták le. Példaként, hasonlóan az előzőhöz, az Északi-előudvarban mélyült fúrás rétegsorát ismertetem, amely egyben a mészkő vastagságára is tájékoztatást ad: 0,00 - 2,4 m feltöltés 3,0 laza mállott mészkő 3,7 mészkő 4,5 szürke sovány agyag (mésziszap?) 6,3 mészkőtörmelékes iszapcsíkos mészhomok 13,0 m változó keménységű édesvízi mészkő 15,0 mái lott mészkő (talp) A közölt rétegsorból is látható, hogy a 12,6 m-es vastagságban feltárt forrás-mészkőben több szintben jelentkezett mésziszap, mészhomok, laza mészkő. Ebből adódóan megállapítható, hogy a budai Várpalota területén feltárt forrás-mészkőben a laza cementálatlan vagy alig cementált közbetelepülések kiteszik a rétegsornak kb. 40 %-át. Helyszíni vizsgálataim és megfigyeléseim során a fúrási eredményekkel megegyező álláspontom alakult ki a mészkő kifejlődésére vonatkozóan. A nyílt feltárásokban és aknákban fészkes vagy lencsés településben gyakran figyeltem meg a rétegsorban mésziszapot, mészhomokot, és lazán cementált, kézzel törhető mészkövet. Sőt egyes helyeken a növényi részekre kicsapódott összemosott törmelék cementálatlan halmazokban is előfordult. Ilyen kifejlődésü mészkövet a Várhegy északi részán pl. a Hilton szállónál készült fúrásokban sehol sem tapasztaltam. Az összehasonlítás érdekében közlöm a Hilton szállónál készült egyik fúrás rétegsorát, amelyből látható a kétféle mészkő közötti kifej lődésbeli különbség. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy az itt mélyített fúrások vízöblítéses magfúrással készültek, közel 100 %-os magkihozatallal. 0,00 -1,9 feltöltés, 13,2 kemény kristályos, likacsos, karsztjáratos mészkő, 14,7 homokos, görgeteges kavics (Ördögárok hordaléka) 20,0 kiscelli agyag A leírtakból következik, hogy a hiltoni üledékgyűjtőben kedvező kiválási feltételek miatt kemény, nagy szilárdságú kristályos forrás-mészkő keletkezett, mert az itteni paleo-hévforrások még igen dinamikus és erőteljes mészképző kapacitással rendelkeztek. Ezzel ellentétben az alagúttól délre fekvő Budavári Palota területen és környezetében már olyan laza kifejlődésü forrás-mészkő képződött, amely azt igazolja, hogy az itteni paleo-hévforrások mészképző kapacitása erősen korlátozott volt. így a Várhegy déli részen tapasztalható mészképző dinamika erőteljes csökkenése a paleo-hévforrások vízkémiai összetételében bekövetkezett változásokra vezethető vissza. A két mészkő képződése között eltelt időben a budai termálkarszton belül olyan változások következtek be, hogy a mészképző paleo-hévízek minősége a hígabb termális karsztvizek irányába tolódott el. 2.5. A Budavári-palota-i hévforrás-mészkő kora A rendelkezésre álló ismeretanyag alapján lehetővé vált, hogy a vizsgált Budavári Palota alatt és közvetlen környeztében keletkezett hévforrás-mészkővet felhalmozó paleo-hévforrások működési idejének a pleisztocénen belüli pontosabb meghatározása.
