Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
2. szám - Reich Gyula: Újjászülethet?… Vígh Tamás szobrászművész Vásárhelyi Pál emlékműve
1 r Újjászülethet? Vígh Tamás szobrászművész: Vásárhelyi Pál emlékműve Reich Gyula Budapest, rewebt@axeIero.hu i Látványterv az emlékműről (Bálint Ádám képzőművész) A Víz-Világnapján nemcsak a "vizet" (és a vízzel foglalkozókat) kell ünnepelnünk, hanem a vízhez kapcsolódó kultúrát is. Eltéphetetlen része az annak a kötődésnek, ami a társadalmat a vízhez fűzi. A vízről szóló népdalok tanúskodnak a tiszteletről, amivel a nép a vízhez viszonyult, a népmesék állandó alakja a patak, vagy egy tó, abba merül el Tündér Iluska, abból támad fel az elvarázsolt királylány. Se szeri se száma a víznek, mint ihlető elemnek a "magas művészetben" akár a zenét hallgatjuk Straus Kék Duna keringőjétől Smetana Modvájáig, akár egy Balatonról készült Egri József képet csodálunk. Ebbe a sorba illeszkedik egy mű, Vígh Tamás szobrászművész Vásárhelyi emlékműve, ami ugyan csak terv maradt, nem válhatott valósággá, mert a kor (?) az akkori politika (?) vagy ki tudja mi (?), feledésre ítélte, holott a jelenkori magyar szobrászat kiemelkedő alkotása. Vlgh Tamás szobrászművész 1952-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. A tanulmányait lezáró évszám jelzi, hogy milyen korban - a "szoc-reál" kellős közepén avatták diplomás képzőművésszé, és jelzi azt is, hogy a kor milyen elvárásai között kellett indulnia művészi pályáján. És ma már könnyen mondhatjuk - bezzeg akkor! - azt is, hogy milyen kényszerek közül kellett kitörnie, hogy szuverén alkotóvá váljék. Mesterét, Ferenczy Bénit, a XX. század egyik legnagyobb magyar szobrászát, 1950-ben távolították el a főiskolai tanári székéből Ma már nyilvánvaló, hogy Vígh Tamás a jelenkori magyar képzőművészet egyik meghatározója, kiemelkedő művek, egyéni hangú számos köztéri szobor alkotója. Nagy érem-életművet is tudhat maga mögött. Sok híres magyart mintázott meg: Krúdy, Madách, Bartók, Vörösmarty, Katona J., Radnóti, Kodály, Petőfi ... szobrai szerte az országban állnak. Munkásságát kétszer ismerték el Munkácsy díjjal, érdemes művész, kiváló művész, Kossuth díjas. 197586 között a MKF tanára volt. Nyilván sok mérnök kolléga számára ismerős a "Poti", a Posta Tervező Intézete előtt, a Róna utcában álló monumentális Kürtösök c. szobra (1967). Egyik legjellemzőbb alkotása pedig az Akadémiai Érem, ami egy mérőónt tartó alakot ábrázol, hihetnők, hogy egy mederfelvételt végző "vizes", de sokkal több annál, a végtelen mélységet kutató tudós, a tudomány szimbóluma. Ma is ezt az érmet adja az Akadémia a kiemelkedő tudományos munkásság elismerésére. Több szobra áll Debrecenben is, így a "Bőség" a Nagyerdei csónakázó tó mellett, a "Térdelő nő" Orvostudományi Egyetem Leánykollégiumának udvarán. Az Agrártudományi Egyetem aulájában 1966-ban elhelyezett "Magvető" című szobra már magán viseli azokat a stílusjegyeket, a pozitív és negatív hullámoknak a ritmusát, ami aztán tovább vitte a modem kifejezés útján. Vígh Tamás sok és szép szobra (szoborterve) közül kettő, a Székesfehérvár ezredévére mintázott emlékmű (ma "Életfa" címen szerepel az irodalomban), és a Vásárhelyi Pál emlékmű, a magyar szobrászat remekművei sajnos nem valósulhattak meg. A korszellem úgy bánt velük, mint a régi Tük-ösök, amikor egy térképlapon fehér folttal fedték ki a "titkokat". És itt kezdődik a mi történetünk: 1967-ben közelgett a Tisza szabályozás megkezdésének (1846. aug. 27.) 125. évfordulója, és egy ilyen jeles évfordulóra időben kell a felkészülést elkezdeni, hiszen a méltó emlékezés megszervezése éveket vehet igénybe. Dégen Imre, az OVH legendás elnöke, pedig felismerte, hogy nagyon hiányzik egy Vásárhelyi emlékmű. Tiszadob határában áll ugyan Széchenyi és Andrássy emlékmű is - Tiszadobon, az Andrássy birtokon, jelentős mértékben az ő finanszírozásukkal készült az első átmetszés a Tiszán - de ott nincs emlékműve Vásárhelyinek, a mérnöknek, akinek a zseniális terve nyomán vált élhetővé a Tisza völgye, és nincs emlékműve a magyar földmunkásnak, akinek a verejtéke tapad a gátakba beépült minden egyes röghöz. Hogy ki készítse az emlékművet, gyorsan döntött Dégen Imre, mert igen megtetszett neki a siófoki vízügyi múzeum kertjében álló Beszédes József mellszobor, amit Vlgh Tamás készített. Kiadták a megbízást. A művész elkezdett dolgozni - alkotótársa Bálint Jenő építész volt - és született egy fantasztikus, rendkívüli benyomást keltő szobor és földmű együttes. Ma "land art" műnek neveznénk, akkor azonban ezt itthon még csak nem is ismerték, tőlünk nyugatra is fehér holló volt. Az együttes domináns eleme egy kurgán - helyi elnevezéssel: kunhalom, basa-halom, vagy éppen amilyen nevet visel az Alföld egyes részein. Ez a dombszerű képződmény a Magyar Alföld szinte mindenhol fellelhető "tereptárgyba, jellegzetes eleme az alföldi tájképnek. így képzelhető el, hogy a nagy síkságot, az Alföldet éppen egy domb jelképezi az együttesben. A dombot egy ívelt bevágás metszi át, ami parabolában hatja át a domb félgömbjét. Lágy,
