Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
1. szám - Jászné Gyovai Ágnes: A szegedi (percsorai) árvízi tározó
54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84 . ÉVF. 1. SZ. 7. A megoldásokra vonatkozó javaslatok és a társadalmi elfogadtatás 7.1. A javasolt megoldások összefoglalása A tározó árvízi biztonságnövelő'funkciójának ellátásához kiépítésre kerülnek az alábbi létesítmények. - A határoló művek a mértékadó szintre, - Be- és kieresztő műtárgy, - Lokális védelem néhány létesítménynél, - A kizárt területrészről a belvízelvezetés biztosításához, a révhez vezető műút alatti műtárgyak. A tározó megvalósításával kapcsolatosan kiemelendő javaslatom az, hogy a tározó északi határát képező, BaksMindszenti révhez vezető műút átépítésekor az új mű a VTT-ben szereplő tervektől eltérően, abban az esetben is a nagyobb elöntési szinthez igazodóan legyen kiépítve, ha a kisebb vízmélységgel számba vett változat lesz a véglegesen elfogadott. Az ezzel járó többlet költségek elenyészők a teljes megvalósítási költségekhez képest, viszont a 84,40 mBf koronaszinttel történő kiépítés jelentősen növelné a tározó igénybevehetőségének biztonságát. A fokozott árvízi biztonság elérése, biztosítása a környező területek, a lakosság és a védekezők szempontjából is fontos, „megfizethetetlen" előnyt biztosít. Az új műtárgyak építésével kapcsolatosan kiemelendő javaslatom a tározótér alulról való feltöltése, valamint az új műtárgy terepszinten való elhelyezése. A Percsorai szivattyútelepnél megépített egyetlen műtárgy egyrészt költségkímélőbb, hiszen nincs szükség két új műtárgy építésére, másrészt képes önállóan ellátni az árvízkor szükséges vízbeeresztést és vízvisszavezetést. A Percsorai szivattyútelepen történhet előtöltés és így a terepszinten elhelyezett új műtárgyon keresztül már vízpárnára történik a vízbeeresztés. Nem elhanyagolható, hogy a terepszinten elhelyezett műtárgy biztonságosabb is, mint a mélyvezetésű. A tározó megvalósításából adódó problémák kapcsán két javaslatot kell kiemelni összegzésként. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark tározó felöl eső, nem teljes egészében a magasparton elhelyezkedő részének és a szennyvíztisztító telepnek egyetlen helyi védmű (körtöltés) biztosítson védelmet. A révhez vezető műút alatt két műtárgynak javasolt az átépítése, hogy biztosított maradjon a belvízelvezetés Bäks település térségéből. Fontos kiemelni, hogy a vizsgálatok alapján a tározó a többcélú hasznosításra alkalmas, illetve kisebb beavatkozásokkal alkalmassá tehető. Több okból is célszerű, ha egyéb funkciókat is ellát a tározó. Egyrészt a rendkívüli árvízszintek csökkentését szolgáló vízkivételi műtárgyak - megfelelő kialakítás és tiszai vízállások esetén - alkalmasak a tározó területének bizonyos részein rendszeres (rendkívüli árvizes időszakon kívüli), szabályozott, igény szerinti gravitációs vízellátására is. Másrészt a vízpótlás biztosításával elősegíthető a területhasználatok fokozatos megváltozása és ezáltal a terület kárérzékenységének csökkentése is. A javasolt tározóterület jelenlegi, túlnyomó részben mezőgazdasági jellegű területhasználatainak elöntéssel szembeni kárérzékenysége igen jelentős. Biztosítani kell az esetleges területhasználat módosításokhoz szükséges feltételeket, azaz a terület vízháztartásának szabályozását rendszeres vízpótlássaL A kijelölt tározótér vizsgálata alapján az a megállapításom, hogy a csatornarendszerben 77,50 mBf üzemvízszint tartható - igény szerint - anélkül, hogy károkozás történne a környező területekben. Ehhez azonban egy rövid szakaszon szükséges a csatornahálózat partéleinek rendezése, esetleg töltésezése, de ez nem jelent komoly költségeket. Megemlítendő még, hogy a jelenleg érvényben lévő üzemelési szabályzat szerint a Percsorai szivattyútelepi vízmércén mért +170 cm-es (76,24 mBf) vízállásnál le kell zárni a szivattyútelepen lévő zsilipet. A tározó területére vonatkozóan a megváltozó körülmények miatt javaslom a belvízvédelmi stratégia és a jelenlegi öntözővíz szolgáltatási rendszer felülvizsgálatát. Szem előtt kell tartani, hogy az új lehetőségek kihasználásával is csak akkor gazdaságos a rendszer működtetése, ha gravitációsan tölthető és üríthető. Visszatérve a területhasználati módosítások kérdéséhez, még egy javaslatot ki kell emelni. Egy új támogatási rendszer nélkül nem fog bekövetkezni a területhasználatokban kedvező irányú változás. Javasolom, hogy a támogatási rendszer kidolgozására mielőbb kerüljön sor és kidolgozásakor vegyék figyelembe az alábbi tapasztalatot. A magángazdálkodókat érdekeltté kell tenni abban, hogy a jelenlegi szántó művelési ág helyett, rét-legelő, vagy erdőgazdálkodást folytassanak, de a mai magyar mezőgazdasági viszonyok között erre csak egyetlen mód van, a jelentős anyagi támogatás. A feldolgozóipar is támogatásra szorul, amelyet közvetve is lehetne támogatni. Az önkormányzatoknak kell keretet biztosítani ahhoz, hogy a helyi termékek és szolgáltatások marketingjét segítsék, támogassák. 7.2. Javaslat az elfogadtatásra A „Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése" című koncepció-tervet számos szakmai és társadalmi fórumon bemutatták, és vitára bocsátották. Az érintett térségek önkormányzati vezetőivel a Vízügyi Igazgatóság végezte az egyeztetéseket, valamint az érintett lakosság számára lakossági fórumokat szervezett. A koncepció-terv megvitatásával egyidejűen közvélemény-kutatást végeztek a lakosság árvízvédelmet illető ismereteinek, valamint véleményének feltárására. A megkérdezettek több mint háromnegyedének véleménye az volt, hogy az árvízi feladatok országos döntést és vízügyi szakértelmet kívánnak (VTT, 2002). Mind a szakmai, mind pedig a társadalmi fórumokon széles körű volt az egyetértés az árvízvédelmi koncepcióval. A megvitatás során a konfliktusok elsősorban a lakosság környezeti és területhasználati igényei és a természetvédők elgondolásai között éleződtek ki. Az érdekeltek általában ellenezték a nedves területek gyarapítását és a területhasználatok természetvédelmi célú korlátozását (VTT, 2002). Igen vitatott kérdés a tározóterületek igénybevételének módja. Az érintett lakosok zöme a kárpótlást, illetve kisebb része a kisajátítást tartja szükségesnek. Az 1800-as évek végén, az akkori társadalmi igényeknek megfelelt a Tisza-szabályozás terve, teljesítette a kor elvárásait. A társadalom igénye mára már megváltozott, a vízgazdálkodással foglalkozóknak is a jelenlegi elvárások szerint kell a terveiket formálni.
