Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

1. szám - Jászné Gyovai Ágnes: A szegedi (percsorai) árvízi tározó

JÁSZNÉ GYOVAJ A ; A szegedi (percsorai) árvízi tározó 55 Az árvízvédelem ma már nem önálló szakágazat. Kölcsönhatásban áll a vízgazdálkodás egyéb feladataival, hiszen nemcsak a többletvizek levezetése a cél, hanem - ahol arra mód és lehetőség van - a víz visszatartásával, ún. komplex vízhasznosítást kell megvalósítani. Jó példa lehet majd erre az árvízcsúcs-csökkentő tározók területén létrehozandó nedves területek, melyek az árvízvédelmi biztonság csökkentése nélkül hasznosítják a vízkészleteket (Hajós B.,2002). Az új Vásárhelyi Terv kapcsán olyan jövőképet kell felvázolni a Tisza mentén élőknek, olyan kompromisszumra kell törekedni, amely a térség lakóinak érdekeit szolgálja. Olyan állami támogatási, illetve beavatkozási szisztémát kell kidolgozni, mely lehetővé teszi a kiszámítható és jövedelmező gazdálkodást az itt élőknek. Az extenzív gazdálkodás fenntartása az egyes térségekben képes megtartani a lakosság jelentős részét, megőrizni a táj jelenlegi arculatát és benne a természeti értékeit. Az ehhez kapcsolódó szelíd turizmus pedig megtermeli azt a plusz bevételt, ami a megélhetést lehetővé teszi. Szigorú kormánygarancia kell a tározókkal érintett közösségek gondjainak megoldására hozott intézkedések biztos megvalósítására. A károk kezeléséből - az eddigi elszomorító tapasztalatok miatt - ki kell hagyni a biztosító társaságokat. Mindenképpen ki kell hangsúlyozni minden fórumon, hogy a kijelölt területek csak 20-30, vagy akár csak 50 évente egyszer kerülnek elöntésre, ezért is nevezik ezeket „száraz tározóknak" (THESIS Kft.,2002). Ha nincs erre kifejezett igény, akkor ezekre a területekre nem történik vízbevezetés akár ötven évig sem. A tározás bizonyított többcélúságának sem elhanyagolható a lakossági elfogadtatásra gyakorolt hatása. A tározók létrejöttével járó előnyök ismertetésére módot adhatnak - a helyi lakosságnak tartott tájékoztató előadások, - a döntés hozóknak a helyszínen tartott tervismertetések, - valamint mintaterületek létrehozása. Mintaterületként akár egy teljes tározó is megvalósítható, ahol - komoly támogatásokkal - elkezdődhetnek a területhasználati módosítások, és ehhez kapcsolódóan a vízpótló rendszer átalakítása, kialakítása. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a tározók létesítése alapjaiban változtatja meg a térség földhasználóinak életét, éppen ezért csak lassú átalakulás során következhetnek be ezek a változások. Senkit sem kell rákényszerítenünk az eddigi élete megváltoztatására, nem kell a területhasználati módosításokat kötelezővé tenni. Az Állam elindíthatja a területhasználatok módosulásának folyamatát, ha megteremti annak műszaki feltételeit. A különböző műszaki megoldásokkal olyan lehetőségeket kíJÁSZNÉ GYOVAl ÁGNES nálhat az egyoldalú termelési szerkezet helyett, amely több lábon álló rendszer megteremtését teszi lehetővé. Szakmai összefogással, a lehetőségek és azok gazdasági hatásának bemutatásával kell megpróbálnunk megnyerni, partnerré változtatni a változást megélő embereket, családokat, meggyőzni az érintetteket a változások célszerűségéről, természetvédelmi jelentőségéről, kihasználhatóságáról, jövedelmezőségéről, és nem utolsó sorban létbiztonság növelő hatásáról Irodalom VTT, 2002: A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése koncepció-terv Budapest, 2002. március 25. (www.vizllgy.hu) VIZITERV KFT.,2001: A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Műszaki Koncepció 2001. augusztus THESIS Kft., 2002: Árvízi tározók területének tájgazdálkodási, ökológiai célú hasznosítási lehetőségei és gazdaságossága cimü tanulmány THESIS Mérnökszakértői, Fejlesztési és Kereskedelmi Kft. Budapest, 2002. február EU Víz Keretirányelv, 2000: Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén 2000. december 22. Belvízvédelmi Altalános Terv, 2002: Belvízvédelmi és belvfz-gazdálkodási általános terv. ATIVIZIG Szeged, 2002. december Belvízvédelmi terv, 2002: 11.02. számú belvízvédelmi szakasz védelmi terve ATIVIZIG Szeged, 2002. szeptember Árvízvédelmi terv, 2001: A 11.02. Algyő-Dongéri árvízvédelmi szakasz nyilvántartási terve ATIVIZIG Szeged, 2001. szeptember ATIVIZIG,2002 A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) keretében tervezett szegedi árapasztó tározó vízgazdálkodási feladatainak feltárása és javaslat azok kezelésére Szeged, 2002. november ATIVIZIG VKO, 2001.

Bäks, Ópusztaszer és Dóc települések vlziközmü ellátottsági helyzete ATIVIZIG Vlziközmü Osztály 1993., 1996,2000,2001. Engedélyes terv, 1995. Ópusztaszer szennyvízcsatorna rendszer vízjogi engedélyes terve Üzemelési Szabályzat Szeged, 1998. Paulovics P., 2002: A vízháztartás szabályozása, alternatív gazdálkodási lehetőségek a fenntartható tájhasználat jegyében a Dóc-Ópusztaszer-Baks ártéri öblözetben. Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület Szeged, 2002. február 27. Balogh P., 2001: Az ártéri tájgazdálkodás koncepciója 2001. (Földrajzi Közlemények 2001. 3-4. szám) Pete N.,2001: A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió Budapest, 2001 A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma kiadványa Rednágel J.,2001: A magyar agrárprogram kapcsolódása az EU agrárrendszeréhez 2001. január (www. omgk hu) Kertész J„ 1937 Csongrád Vármegye 1937-ben készült szociográfia Kovács S.,2002:A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése A Közép-Tiszán végzett árvízi mérések, feldolgozások eddigi eredményei 2002. július (Közép Tisza XXIV. évfolyam 3-4. szám) Hajós B., 2002:A 21. század árvízvédelme Magyarországon A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének koncepciója 2002. 01. 29-én a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadás szerkesztett változata (www.aduvizig.hu) www. csonifrad-meeve.h

u: Csongrád Megye Területfejle. Koncepciója Kiegészitések:(www.alfoldinfo.hu:

www.del-alfold.h

u; www.agrarkamara.hu;www.meh.hu) Az Alföld-programról; Az Alföld környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosítási kérdéseiről; Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról; A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetőségeiről A kézirat beérkezett: 2003. október 15. Okleveles építőmérnök. Diplomáját 2003-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Szentesi Szakaszmérnökségének mérnök munkatársa Detention reservoir near Szeged (Percsora) Jászné Gyovai, A.