Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.
139 Kangur A. (2000). Feeding of pikeperch, Stizostedion lucioperca (L.), in Lake Peipsi. Proq. Estonian Acad. Sei. Biol. Ecol. 49: 98-108. Loadman N. L.. Moodi G. E. E & Mathias J. A. (1986). Significance of cannibalism in larval walleye (Stizostedion vitreum). Can. J. Fish Aquat. Sei. 43: 613-618. Mehner T., Schultz H.. Bauer D„ Herbst P, Voigt H. & Benndorf J. (1996). Intraguild predation and cannibalism in age-0 perch (Perca fluviatilis ) and age-0 zander (Stizostedion lucioperca ): Interactions with Zooplankton, prey fish availability and temperature. Ann. Zool. Fennici 33:353-361. Molnár Gy. & Tölg I. (1962). Experiments concerning gastric digestion of pike perch (Lucioperca lucioperca L.) in relation to water temperature. Ada Biol. Hung. 13: 231-239. Polis G. A. (1981). The evolution and dynamics of intraspecific predation. Ann. Rev. Ecol. Syst. 12: 225-251. Specziár A. (2002). A fogassüllő és a kősüllő ivadék tápláléka a Balatonban. Halászatfejlesztés 27: 70-80. Ward F. J. & McCulloch B. R. (1991). Relationship between mouth gape of juvenile walley (Stizostedion vitreum vitreum) and prey size. Verh. Internat. Verein. Limnol. 24: 2362-2364. Characteristics of cannibalism in 0+ pikeperch (Sander lucioperca) in Lake Balaton András Specziár - Péter Bíró Abstract: Based on data of almost 32 thousand individuals we describe characteristics and significance of the intra cohort cannibalism of 0+ pikeperch in Lake Balaton. Cannibalism within the 0+ age-group occurred from mid May to the end of June in 0.22-0.85% of the stock. Cannibalism begin at SL=16 mm and the mean height of the victims was 75% of the cannibals mouth gape. Keywords: Sander lucioperca, intra cohort cannibalism, Lake Balaton. Javaslat a vízjárás és a vízminőségi mutatók összefüggésének egy lehetséges hosszú távú elemzési módszerére a Tisza példáján Szabó Attila 1, Dévai György 2, Zsuga Katalin 1 1 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Szolnok, Sigvári krt. 4., 5000 'Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Hidrobiológiái Tanszék, Debrecen, Egyetem tér 1., 4032 Kivonat: A dolgozatban a szerzők a Tisza szolnoki törzshálózati mintavételi szelvényének (334,2 fkm) hosszú távú adatsorait felhasználva a fajlagos elektromos vezetőképességnek és a klorofill-a mennyiségének a változását vizsgálják a vízhozammal összefüggésben. Az adatsorok elemzését kétféleképpen végezték. A változás irányát egyrészt az előző adathoz történő viszonyítással állapították meg, másrészt az adott változó adott időszaki átlagértékétől való eltérés alapján kerestek összefüggést Külön elemezték a változások időbeliségét, egyrészt hidrológiai, másrészt biológiai szempontok alapján. A bemutatott eljárás alkalmazásával lehetőséget látnak a törzshálózati mintavételi helyek hosszú idejű adatsorainak egyszerű és gyors elemzésére, továbbá a különböző tényezők mért vagy számított értékei közötti összefüggések feltárására és az egymáshoz viszonylton változási irányok kimutatására. Kulcsszavak: Tisza, vízminőség, hosszú távú változás, fajlagos elektromos vezetőképesség, klorofill-a, vízhozam. Bevezetés Az adatsorok elemzése mindhárom tényező esetében kétféA Tisza magyarországi szakaszáról az országos törzshálóza- leképpen történt. A változás irányát egyrészt az előző adathoz ti rendszer keretében az 1970-es évek kezdetétől állnak rendel- történő viszonyítással állapítottuk meg, másrészt az adott tényező adott időszaki átlagértékétől való eltérés alapján kerestünk összefüggést. Ha az összehasonlított tényezők mért (fajlagos elektromos vezetőképesség, klorofill-a) vagy számított (vízhozam) értékei azonos irányúan változtak (azaz ugyanarra az időpontra vonatkoztatva mindkét tényező értéke nőtt vagy csökkent), akkor azt együttváltozásnak tekintettük. Amennyiben a mutatók értékei ellentétes módon változtak (azaz ugyanarra az időpontra vonatkoztatva az egyik tényező értéke nőtt, a másiké pedig csökkent), akkor azt különváltozásként kezeltük. Az adatsorok összehasonlító vizsgálatát mindig a mért vagy a számított ("tényleges") értékek elemzésével kezdtük, de kísérletképpen származtatott ("simított") adatsorokat is használtunk az elemzéshez (az állandó, gyors és különböző mértékű változással jellemezhető értéksorok „simítására" alkalmas két lépeses mozgó átlag módszerrel az egymást követő értékek átlagait vettük alapul az összehasonlításhoz). A vízhozam és a fajlagos elektromos vezetőképesség, ill. a vízhozam és a klorofill-a adatsorait egymással összevetve megvizsgáltuk az együttváltozások és a különváltozások számát. Elemeztük az egyes adatok egymáshoz viszonyított változását mind a tényleges, mind a simított adatsorokra vonatkozóan, megállapítottuk továbbá az egyes adatoknak a tényleges átlagértékektől, valamint a simított átlagértékektől való eltérését is. Mindkét elemzési módszerrel értékeltük a tényezőpárok változása közötti összefüggés szorosságát, amelyet 60% fölött tekintettünk értékelhetőnek, az eredmények részletes elemzésénél pedig 60-70 % között elfogadhatónak 70-80 % között számottevőnek, 80 % fölött jelentősnek. A kapott eredményeket táblázatokba foglaltuk, s az értékelhető adatokat szürke árnyalással jelöltük. kezésre fizikai, kémiai és biológiai adatsorok. A hosszú idejű, több évtizedet felölelő mérési eredmények felhasználásával lehetőség nyílik a folyó hidroökológiai sajátosságainak elemzésére, a vízminőségi mutatók és az azok jellemzésére alkalmas tényezők közötti összefüggések megállapítására. Tanulmányunkhoz az 1983-2000. évek közötti időszakot választottuk. Az országos törzshálózatban is szereplő szolnoki mintavételi szelvény adatsoraival dolgoztunk, melyeket a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség és a KözépTisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság bocsátott rendelkezésünkre. Anyag és módszer A szolnoki mintavételi szelvény a Tisza 334,2 fkm-énél található. A nulla pont magassága 78,78 mBf. A Kisköre és Szolnok közötti szakaszon a vízminőséget befolyásoló jelentős vízfolyás nem torkollik a folyóba. Szolnoknál 1994-ig átlagosan hetente történt mintavétel. 1994-től havi két mintavételt végeznek a Környezetvédelmi Felügyelőség szakemberei. A Vízügyi Igazgatóság munkatársai napi gyakorisággal olvassák le a vízállásértékeket, melyek felhasználásával a vízhozamot számítják. Vizsgálataink során az ökológiai vfzminősltésnek a vfzforgalmi, a halobitási és a konstruktivitási viszonyokat tükröző mutatóival dolgoztunk, jellemzésükre pedig egy-egy tényező a vízhozam, a fajlagos elektromos vezetőképesség és a klorofill-a - adatsorait használtuk. Az 1983-2000 közötti időszakot az alábbi felbontásban elemeztük: 1983-1988, 1989-1994 és 1995-2000. A vízhozamváltozás függvényében az 1983-1988 és az 1995-2000 közötti időszakokban a fajlagos elektromos vezetőképesség értékének, az 1989-1994 és az 1995-2000 közötti időszakokban pedig a klorofill-a mennyiségének a változását tanulmányoztuk.