Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.
140 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. Külön elemeztük a változások időbeliségét, egyrészt hidrológiai, másrészt biológiai szempontok alapján. A napi vízállásés vízhozamértékek teljes adatsora (1983-2000) alapján kis- és nagyvizes időszakokat különítettünk el. A Balatonon és a Zalán végzett árvaszúnyog-aktivitási vizsgálatok tapasztalataira (Dévai et al. 1984; Dévai 1988), ill. a tiszai zooplankton-dinamikai adatsorokból levonható következtetésekre (Zsuga 1995) alapozva biológiailag kevésbé aktív és biológiailag aktiv időszakokatjelöltünk ki. Eredmények A teljes adatállományra vonatkoztatva az összesített együtt-változás (E.v. %) mértéke négy esetben (5 %) érte el vagy haladta meg a 60 %-os határt. Egészen más a helyzet az összesített különváltozásnál (K.v. %), melynek értéke 44 esetben (55 %) érte el vagy haladta meg a 60 %-os határt, sót többször számottevően (16 eset, 20 %), és olykor jelentősen (3 eset, 4 %). A tényleges adatoknál (táblázatok 1. sora) a szoros összefüggés még csekély mértékű (5 eset, 6 %), a származtatott értékeknél (táblázatok 3. sora) és mindkét típusú átlagértéknél (táblázatok 2. és 4. sora) viszont igen jelentékeny [összesítésben 12 eset (15 %), 13 eset (16 %), 14 eset (18 %); az adott adatsorokra vonatkoztatva pedig 60 %, 65 %, 70 %)]. Az együttváltozáson belül a pozitív irányú együttváltozásnál (+ + %) három esetben (4 %), míg a negatív irányúnál (- - %) 37 esetben (46 %) kaptunk 60 %-os vagy annál nagyobb értéket, de csaknem kizárólag (36 esetben) az átlagok alapján végzett összevetésnél. A különváltozáson belül a két ellentétes tendencia (+ -, ill. -+) közötti különbség elég nagy (a + - egy, a - + pedig 10 esetben érte el vagy haladta meg a 60 %-os határt), de az itteni értékelhető esetek száma is viszonylag csekélynek tekinthető [amelyek ráadásul - egyetlen kivételtől eltekintve - a fajlagos elektromos vezetőképességnél, azon belül pedig főleg (6 esetben) a tényleges értékeknél adódtak, s kivétel nélkül csak elfogadható mértékűek voltak]. Mindezek figyelembe vételével a dolgozat további részében mondanivalónkat már csak az összesített különváltozás (K.v.%) és a negatív irányú együttváltozás (— %) szerinti értékelésre összpontosítjuk. A vízhozamadatok és a fajlagos elektromos vezetőképesség értékei között az összesített különváltozás mértéke - egyetlen kivételtől eltekintve - mindkét vizsgált időszakban elég szoros (65,2-78,2 % közötti), sőt a tényleges és a származtatott (simított) átlagértékek alapján egyöntetűen számottevőnek tekinthető (1. táblázat). 1. táblázat: A fajlagos elektromos vezetőképesség és vízhozam összefüggésvizsgálatának eredményei kétszer hat éves törzshálózati vizsgálatok alapján >é|(lW.HK> Vtxfc*ua - fajia(•• eleklraaaa veiei*képeeaéf (IMJ-1MI 310 eéau.ra) N, Felirat ÍUlttii KKW« véltaaés E.v.% • + % - - % N, Felirat • • E • - • E E.v.% • + % - - % • «liikik .Up)é. M* IS «1 14« 5» 1*4 1*3 47,1 52.» •S.« SM 41.1 4«,T ... l«.4 2 Té-yUg«. átlag alap>é. 31« 1» 72 • 1 • 9 13« 21» 29,4 52.» 41.2 41.1 4«,T ... 3 SlaMatt értékek »1 S7 4» 117 •3 IIS 211 34,7 52.» -3«,« 53,3 41.1 4«,T ... ' XbaMxt Állag JM 14 74 93 12« 221 21.5 52.» - 43 IS.9 41.1 4«,T ... «•,2 V lik.un - r. .(M rkklr.ua.. veaet«képeaaé| (IMS ItH 52.» •litura) 1 Téaylcgea értékek alapjé. ISS 2» 2$ 54 4* «1 l«l 52.» ... 53.7 4*4 • 43.9 • 7,4 2 Téaylegei állal IS« I» 24 34 se 72 122 ... 52.» • S«,4 ... 4*4 • 43.9 • I gbaMatt értékek IS4 22 II 41 S4 S9 113 52.» 54,1 4*4 • 43.9 • 124 • SlmMatt átlag ala^a ISS 9 2S 34 51 7« 121 .... 52.» 4*4 • 43.9 • y JJJ J JJJ é JJJ J JJJ J JJJ J á d „J J>\T^ „s 0 (5 1. ábra: A vezetőképesség és a vízhozam értékének változása az 1983-1988. években Ezt a szoros összefüggésre utaló eredményt szemléletesen alátámasztja az 1. ábra diagramja is. Hasonlóan szoros összefüggést mutat (mindkét időszakban 70,6-84,1 %-os szinten) a negatív irányú együttváltozás, de csak a tényleges és a simított átlagok esetében. A vízhozam és a klorofill-a esetében csak az összesített különváltozásra vonatkozóan és csak az átlagértékek esetében kaptunk érdemi (60,9-66,2 %-os) összefüggést mutató eredményt (2. táblázat). A negatív irányú együttváltozás az előző tényezőpárhoz hasonlóan - a tényleges és a simított átlagok esetében is mindkét vizsgált időszakban nagyon szoros (77,1-82,4 %-os) kapcsolatról tanúskodik. Az 1983-2000. évek közötti napi vízállás- és vízhozamadatsorok felhasználásával meghatároztuk a nulla vízálláshoz tartozó átlagos vízhozamértéket (305,6 m 3/s). A három vizsgálati időszak adatsoraiból a számított átlagérték alapján kisvizes (< 305,6 m 3/s) és nagyvizes (> 305,6 m 3/s) időszakokat különítettünk el. Mindegyik vizsgálati időszak adatsoraira megtörtént az ezeknek az időintervallumoknak megfelelő elemzés és értékelés. Példaképpen a fajlagos elektromos vezetőképesség és a vízhozam közötti összefüggés vizsgálat eredményeit tartalmazó adattáblázatokat mutatjuk be. 2. táblázat: A klorofill-a és vízhozam összefüggés-vizsgálatának eredményei kétszer hat éves törzshálózati vizsgálatok alapján vu MU. - klar» nu-a <19*9-1994, 215 aap aéataara) N r rural EgjtMe» Kllta váltaiéi • r rural + • E + - • E E.v.* K.v.% 4I • • % - - % 1 Téayki« értékek alapjé. 214 M 7« 13« «7 • 1 141 47,9 52,1 - 4.2 44,1 55,9 - 11.1 2 Téaylegea átlag 215 19 •9 IM •7 99 177 1 3 SliaMatt értékek .lap jé. 213 «« •« 14« ** 71 137 51.« 4M 3.2 41.1 St.9 - 17, • 4 SkaMatt *U.| • Up jé. 214 22 74 9« •> IM in -54,2 Vte - klar» ÍM-a (1993-2« M, 15« Mp aéalaara) 1 Téajrlegae értékek alapjé. ISS 3« 41 77 33 45 71 49,7 SM -M 44,g 534 •M 2 álla| IS« 12 49 «1 41 47 95 ... • 19.7 - «M 3 Staltet« értékek IS4 34 31 «S 43 4« S9 42.2 S7,i -IM 52.3 47.7 4.« 4 S baltall állag alapjé. ISS II 44 SS 49 51 IM ... 1 » 20 - M i,t I, t, * - K. ». %i *)-í--*H) A kisvizes időszakokban a vízhozamadatoknak és a fajlagos elektromos vezetőképesség értékeinek mind az összesített különváltozása, mind a negatív irányú együttváltozása csak az első vizsgálati periódusban és csak az átlagértékek esetében haladta meg a 60%-ot (3. táblázat). A nagyvizes időszakokban a vízhozam és a fajlagos elektromos vezetőké-