Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

97 Összefüggő bakteriológiai adatsorok elemzése az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézetének Duna vizsgálataiból Némedi László, Sződyné Nagy Eszter, Bobvos János ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete Kivonat: A kommunális szennyvizek tisztításának részleges és szerény mértéke miatt Budapest térségében a befogadó Duna al­lochton baktérium flórája meghatározó jelentőségű. A Duna, a Ráckevei-Soroksári Duna-ág, az Ipoly és a Zagyva 17 törzshálózati pontján vett 2040 minta eredménye a coliformszám alapján azt mutatta, hogy az elmúlt 10 év alatt a Buda­pest szennyvizeitől mentes (felső) szakasz bakteriológiai minősége némileg javult (a IV. - V. kategória 56 %-ról 34 %-ra esett). A Budapest alatti szakasz ezzel szemben viszont romlott (78 %-ról 93 %-ra nőtt a kifogásolt minták aránya). Ma már a felszíni vizek minősítésére az eddig használt coliformszám egyedül nem alkalmas. Az Escherichia coli mennyisége viszont jellemző a szennyvíz-terhelésre. Felhívjuk arra is a figyelmet, hogy a hosszúidejű minőségváltozások elemzésénél nyomatékosan szem előtt kell tartani a módszerek, szabványok, rendeletek, határértékek változásait; a statisztikai appará­tus összevethetőségét; a bakteriológiai specifikumokat; az indikáció és a kockázat módosító hatásait s a vízhasználatokat. Bakteriológiai vizsgálat, törzshálózati Duna-minták, hosszúidejű változások (trend), E. coli-paraméter, vízhasználatok Kulcsszavak: Bevezetés Az XLV. Tihanyi Hidrobiológus Napok meghirdetett fo témaköre „Vizeink hosszúidejű változásai" címmel jelent meg. A téma valamennyi vízminőségi vizsgálat kardinális része. Azt is mondhatnánk, minden vizsgálat végső célja ez. Hiszen az aktuális állapot rögzítése önmagában kevéssé ér­telmezhető (egyformán érvényes ez a minőségi és a meny­nyiségi adatokra). Tehát vagy a változásokat keressük, vagy a határértékektől való eltérést. Ez a vízhasználat-centrikus vízminősítés lényege. A szisztematika és az ökológia vi­szont az egyes rendszereket belülről vizsgálja. A minták idő-, v. térbeli expandálása növeli az értékelések megbízha­tóságát. Mindazonáltal a hosszúidejű adatsorok elemzésénél feltétlenül figyelembe kell venni az alábbi szempontokat: • Módszerek, szabványok, határértékek és rendele­tek időközbeni változásai; • Személyzet, felszerelés, eszközök, környezeti fel­tételek változásai; • Mintavételi pontok és a gyakoriság változása; • A statisztikai apparátus módosulása; • Több paraméter esetén a súlypontozási elvek vál­tozása (pl. CF vagy E. coli); •> Annak figyelembevétele, hogy a mikrobiológiai paraméterek a heterogenitás, az extrém szórás, valamint az indikátoroknak és a kórokozóknak eltérő megítélése megha­tározó jelentőségű; • A kérdés-feltevés tartalmának változása (milyen célból vizsgáljuk a hosszúidejű változásokat); • A klimatikus, hidrológiai, ökológiai és az antropo­gén hatások befolyása; • Az esetleges trendek alapján szükségessé váló bea­vatkozások megítélése. Az irodalomban eltérő módon jelenik meg a hosszúide­jűség tartalma és felhasználása. A hazai törzshálózati rend­szer kialakításánál is azonnal felmerültek bizonyos fenntar­tások, főként a statisztikai bizonytalanságok, a vizsgálati spektrum egyoldalúsága és a párhuzamos vizsgálatok miatt. Átfogóan elemzi ezt a helyzetet a Somlyódy-Hock-Gorzó szerzőhármas (1) a Vízügyi Közlemények 1990. 2. füzeté­ben. Ezt követően a Duna-menti országok szakemberei in­formatív cikkeket jelentettek meg a bakteriológiai vízminő­ség változásairól. (Id. Irodalomjegyzék: (1)-16). Következ­tetéseik hasonlóak jelen cikkünk megállapításaihoz. Anyag és módszer A felszínivíz mintákat a Közép-Duna-völgyi KÖFE vette az MSZ 12749:1993 szabvány szerint a Duna három ke­resztszelvényéből (Szob, Budapest felett és -alatt), a Sorok­sári Duna-ág (RSD) három hosszszelvényi pontjáról (Kvas­say-zsilip, Szigethalom, Tass) és kiegészítésképpen az I­polyból és Zagyvából (Letkés, Ipolyság, Ipolytarnóc, Nem­ti, Nagybátony). 1993. június és 2003. június között összesen 2040 minta részletes bakteriológiai vizsgálati adatait (Coliformszám, Fekál coliformszám, Enterococcusok száma, Pszichrofil baktériumok száma) vetettük alá különféle statisztikai elem­zésnek. (2001 után csak Coliformszám vizsgálat történt). Ezalatt a mintavételi időszak alatt a vizsgálatokat azonos módszerekkel végeztük (MSZ 448-44:1990), s a laboratóri­umi körülmények sem változtak. Eredmények és értékelésük Az ÁNTSZ Fővárosi Intézetének több évtizedes Duna­vizsgálati tapasztalatai felhívják a figyelmet a bakteriológiai eredmények erős sztochasztikus vonásaira. Az 1. ábrán a CF-szám értékek előfordulásának %-os gyakoriságát mutat­juk be a Duna Budapest alatti szakaszán. A diagram aszim­metrikus alakja jellegzetes lognormális eloszlást mutat. Ez azt jelenti, hogy az összes statisztikai művelet, ami a szám­tani átlagokra épül, csak nagy fenntartással értelmezhető. Std. Dev - 40136.92 Mean - 38830.6 N > 118.00 ? ° °° °° %%%%%%% ° ° ° ° -O O-O-O-O-O O BPAL_CF 1. ábra: CF-szám értékek %-os előfordulásának gyakorisága a Duna Budapest alatti szakaszán Az 1. és 2. táblázaton a Duna és a Soroksári Duna-ág (R­SD) tízéves eredményeit szerepeltetjük a coliformszám, a fekál coliformszám, az Enterococcus szám 100 mL-re és a pszichrofil telepszám 1 mL-re vonatkoztatott értékeinek számtani átlagaival, valamint a minimum és maximum érté­kek bemutatásával. A kommunális szennyvizekkel terhelt folyókban az allochton és autochton mikroflóra számszerű értékei igen tág határok között fordulhatnak elő (0-10 mii-

Next

/
Oldalképek
Tartalom