Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

74 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004

. 84. ÉVF. Change of the material turnover in plant communities comparison with two years data in the backwater Hordódi-Holt-Tisza Lukács, B.A.' - Kiss, B.

2 - Dévai, Gy.' - Müller, Z.

2 'Department of Hidrobiology, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, H-4032 Debrecen, Egyetem tér 1, Hungary 'Hortobágy National Park Directorate, H-4024 Debrecen, Sumen u. 2, Hungary. Abstract: From the comprehensive research of the Hordódi-Holt-Tisza at 2002 the habitat mapping was repeated at 2003. We made the large scale habitat map of the backwater using such a big resolution air photos, which provide us excellent view and assure the ability of identification for each vegetation patches. For the analysis of these data we had to set up non-association categories which depends on the appearance forms of the species like submersed weeds, emerged weeds, marsh vegetation and drift vegetation. Moreover we took 5-5 quantitative samples from each of the main vegetation, using monolith based isolate-and-gather/harvest method. During the research we have followed the changes appeared in the extension of the vegetation categories and in each vegetation patches and in the biomass. We could detect changes in short term using the two years data. The most spectacular was the strength growing of the Salvinia nalans L. The extension of Trapa nutans L. decreased from 109 927 m

2 to 96 480 m

J. We detected fragmentation process in the view of the Nymphaea alba L. The quantity of the fitomass was not changed significantly. The changes of the correlated rates of these categories, shown us the changes. This paper would like to describe one part of this dynamical process to guide the identification and evaluation of factors with potential contribution to the present state. Keywords: Tisza-tó, backwater, vegetation, fitomass, patch size, small scale heterogeneity. A mikrocisztin-LR és a cilindrospermopszin hajtásos növényekre gyakorolt hatásainak összehasonlítása M-Hamvas Márta, Helgert Tímea, Papp Mária, Surányi Gyula, Tóth Eszter, Vigvári Tünde, Bácsi István, Borbély György Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Növénytani Tanszék, 4010. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: A mikrocisztin-LR (MYC-LR) és a cilindrospermopszin (CYN) az emlősökön kiváltott tünetek alapján egyaránt a májkárosltó hepatotoxinokhoz nyert besorolást. Kémiai szerkezetük eltérő; a MYC-LR egy ciklikus heptapeptid különleges, L-aminosavakkal, mlg a CYN egy ciklikus guanidin alkaloid. A MYC-LR sejtszintú hatásai jól ismertek, az eukarióta sejtekben kulcsfontosságú protein-foszfatázok specifikus gátlószerei, a CYN-ről még keveset tudunk, valószínűleg a proteinszintézist gátolja Kísérleteink során a mustár csiranövény-teszttel az általunk már régóta elemzett MYC-LR hatásokat vetettük össze a kevésbé vizsgált CYN hatásokkal. A két cianotoxin hajtásos növényekre gyakorolt hatásaiban különbségeket találtunk, amelyek közül a legjelentősebbek: 1. Mind a két cianotoxin gátolja a cslranövények növekedését, a MYC-LR toxikusabb, mint a CYN. 2. A MYC-LR és a CYN is gátolja a sziklevelek morfogenezisét, de a sziklevelek nekrózisát, antocián tartalmának csökkenését csak a MYC-LR okozza. 3. A primer gyökér hossznövekedését mind a két cianotoxin gátolja, de az oldalgyökerek hiánya a MYC-LR kezeitekre jellemző. 4. Eltérések mutatkoznak a kontroll és a kétféle cianotoxinnal kezelt növények fehérjemintázatában is, új, a cianotoxinokra specifikus fehéijék megjelenését is detektáltuk. Microcystis aeruginosa, Aphanizomenon ovalisporum, mikrocisztin-LR, cilindrospermopszin Kulcsszavak: Bevezetés A cianobaktériumok elszaporodásukkal gyakran hoznak létre vízvirágzásokat az eutróf vizekben. Egyes fajaik toxikus másodlagos anyagcseretermékek termelésére is képesek, amelyek jelentősen rontják a víz minőségét. A leggyakrabban előforduló májkárosító cianotoxinok (hepatotoxinok) a mikrocisztinek (MYC) és a cilindrospermopszinok (CYN) a világ számos pontján okoztak tömeges megbetegedéseket (Carmichael 1992). A mikrocisztinek monociklikus heptapeptidek, nagyszámú izomereik közül a legismertebb a MYC-LR. Termelésére több cianobaktérium nemzetség pl. Microcystis, Oscillatoria, Anabaena, Nostoc, Anabaenopsis sp. is képes (Carmichael 1994). Az eukarióta sejtek kulcsenzimeinek, a PP1 és PP2A tipusú protein-foszfatázoknak a specifikus gátlószerei (MacKintosh és mtsai 1990). Az állati szervezetekben előidézett fiziológiai változások jól ismertek (Carmichael 1992), hatásaikat a növényi szervezetekre csak később kezdték vizsgálni (Kós és mtsai 1995; Abe és mtsai 1996, Borbély és mtsai 1997; KurkiHelasmo és Meriluoto 1998; Máthé és mtsai 1999, 2001; M-Hamvas és mtsai 1999,2003). A CYN ciklikus guanidin alkaloid, amely gátolja a proteinszintézist. Előállítására a névadó Cylindrospermopsis raciborskii nemzetségen kívül az Umezakia natans, Aphanizomenon ovalisporum fajok is képesek (Hawkins és mtsai 1985; Harada és mtsai 1994; Banker és mtsai 1997). Élettani hatása az állati szervezetekben sem tisztázott, növényekre gyakorolt növekedésgátló hatását Vasas és mtsai (2002b) bizonyították. A cianotoxinok növényekre gyakorolt hatásainak vizsgálatát indokolja, hogy a MYC-LR a hazai vízmintákban is egyre gyakrabban mérhető (Reskóné 2001; Törökné és mtsai 2001, Vasas és mtsai 2003), és jóllehet a CYN kimutatásáról eddig nincsenek adataink, a hazai felszíni vizekben is egyre gyakoribb a potenciális CYN termelő fajok tömegprodukciója (Törökné és mtsai 2001, Vasas és mtsai, 2002a,2003). Anyag és módszer A MYC-LR tisztítása az 1991 évi, velencei-tavi toxikus vfzvirágzásból származó Microcystis aeruginosa izolátumból történt (BGSD 243, DE TTK Növénytani Tanszék törzsgyüjtemény) Kós és mtsai (1995) módosított eljárásával (Borbély és mtsai 1997). A CYN előállítása az izraeli Kinneret-tóból származó, cilindrospermopszint termelő Aphanizomenon ovalisporum törzs (Banker és mtsai 1997) tenyészetéből történt (BGSD- 423, DE-TTK Növénytani T. törzsgyűjtemény). A tenyészet liofilizátumát és tisztított cilindrosprmopszin tartalmát alkalmaztuk a kezelésekhez. A liofilizátumok esetében a toxinkoncentrációkat mg szárazanyag (SzA) ml"

1 egységekre vonatkoztattuk (Vasas és mtsai 2001). A MYC-LR és a CYN növényekre gyakorolt in vivo hatásainak vizsgálatához a fehér mustár (Sinapsis alba L.) csCranövény-tesztet (Blue Green Sinapsis Test) alkalmaztuk (Kós és mtsai 1995; Vasas és mtsai 2000, 2002b; M-Hamvas és mtsai 2003). A felhasznált Sinapis alba l. vetőmagok a „Budakalászi sárga" fajták voltak. A csfranövényeket kontrollált körülmények között, fitotronban (Conviron E7/2 fitotron; fényerősség: 200 nmol m'

2 s"

1, hőmérséklet: 23±0,5 °C, páratartalom: 50%) 14/10 órás fotoperióduson, vagy sötétben neveltük microliter lemezeken maximum négy napig. A kezelések leghosszabb időtar-