Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

75 tama 8 nap volt, ez esetben Qveg tenyészedényeket alkalmaztunk. A cianotoxinok hatásának jellemzéséhez mértük a növények hossz­adatait és nedves tömegét. Rögzítettük az oldalgyökerek számát. Le­mértük a sziklevelek területét is (Mészáros és mtsai 1992; M-Hamvas és mtsai 2001b). Az 5Ó%-os növekedésgátlást előidéző cianotoxin kon­centrációk, az 1C» meghatározásához az adatokat kezelésenként átla­goltuk, és a kontroll százalékában ábrázoltuk. A grafikonok EXCEL programmal készültek. A sziklevelek antocián tartalmának meghatározása spektrofoto­metriás módszerrel sósavas metanolos (1 mol HCl metanolban) extrák ­tumokból történt (M-Hamvas és mtsai 2003). A fehérjemintázat vizsgálata Microliter lemezen, négy napig sö­tétben nevelt MYC-LR és CYN kezelt mustár csiranövények fehérje kivonataiból történt egydimenziós, lineáris, grádiens poliakrilamid gél­elektroforézissel (M-Hamvas és mtsai 2001a). A Coomassie Blue R­250 oldattal festett géleket SynOene® elemző program segítségével értékeltük. Eredmények és megbeszélésük Mindkét cianotoxin gátolta a csírázást (1-2. ábra). A nedves tömeg adatok alapján az 50 %-os növekedés-gát­lást előidéző toxinkoncentrációk foto-perióduson 20 ng ml" 1 MYC-LR és 75-80 >ig ml" 1 CYN, sötétben ennél ala­csonyabb értékek (18-19 ng ml"' MYC-LR és 25-30 fig ml" 1 CYN). A MYC-LR tehát hatékonyabban gátolja a növények növekedését. 10 20 30 40 50 «0 70 80 MYC-LR(ng mM) •sötét -fotoper. CYN (jig mf 1) -fotoper. gátolja a sziklevelek növekedését, az antocián tartalom pe­dig nem csökken, hanem növekszik (3. és 4. ábra), a szikle­velek kisebbek, de épek, a CYN nem okoz nekrózist rajtuk. A sötétben nevelt, négy napos MYC-LR és CYN ke­zelt, növekedésükben azonos mértékben (30%-ban) gátolt csíranövények fehérjemintázata eltéréseket mutatott. A gé­lek fotóit e cikk keretében nincs módunkban bemutatni, de eredményeinket az alábbiakban foglalhatjuk össze: a géle­ken 29 fehérjét detektáltunk. A kontrollhoz képest a fehér­jék mennyiségének csökkenése és növekedése mindkét to­xin hatására kimutatható, nagyobb mértékű változást, -fe­hérjetartalom csökkenést-, a CYN okozott. Új fehérjéket mind a két cianotoxin indukált; MYC-LR kezeitekben 7 új fehérje sávját rögzítettük (56,4; 38; 31; 30, 21,3; 14 és 11,2 kDa), míg a CYN kezeitekben csak 2 új fehérjét tudtunk ki­mutatni (150 és 62 kDa). Ezek nem csak a kontroll minták­ból, hanem a MYC-LR kezeitekből is hiányoztak. 0,3 ­1-2. ábra. MYC-LR és CYN hatása a csíranövények fejlődésére sötétben és fényen a kezelés 4. napján. Mind a két cianotoxin gátolja a primer gyökér növekedé­sét, de az oldalgyökerek differenciálódásának gátlása a MYC-LR-re jellemző hatás. A MYC-LR hatására a szikle­velek területe és antocián tartalma erőteljesen csökken (3. és 5. ábra). A szikleveleken nekrotikus foltok jelennek meg, nincsenek rajta trichómák. A CYN kisebb mértékben 0 20 40 60 80 100 120 140 160 ng cianotoxin ml" 1 •CYN •MYC-LR 3. ábra. A MYC-LR és a CYN hatása a csíranövények sziklevelének növekedésére, (két független kísérlet adatainak átlagai, n=30-15) 0 12 3 4 mg SzA ml" 1 táptalaj 4. ábra. A CYN hatása a mustár sziklevelek antocián tartalmára Hg MYC-LR ml 1 tápt. 5. ábra. A MYC-LR hatása a mustár csíranövények sziklevelének antocián tartalmára

Next

/
Oldalképek
Tartalom