Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

• 73 100% 90% 1»% 70% 60% 50% 40% 30% 20%10% 0% • • 2003 • 2002 Tnpi Diluu llydrocham Nymphaea alba SaKinia natini waui mi-rmmt 5. ábra: A felszínen kiterülő levelii hinárosok önmagukhoz viszonyított borltási részesedésének változása A foltok átlagos kiterjedése azonban csökkent, azaz méretük 130 ± 24 m

2-ről (átlag ± S.E.), 100 ± 14.5 m

2-re csökkent. A változás azonban nem volt szignifikáns (U-teszt: Z= -0,5752, p=0,565). Ennek oka valószínűleg a területen erősebb állományokkal és az adott körülmények között jobb növekedési képességekkel rendelkező Trapa natans és Salvinia natans foltok terjedésében, valamint a holtmeder erőteljes feltöltődésében keresendő. Nro*ataaia(2002)(ir-7S) Nyolca ata (2003) (ir«l) 6. ábra: A Nymphaea alba foltméretének változása E 4000 M CfratophyUum Tjpha dmmian anguitifolia Trapa nalaro Nymphara alba Satvinla natans 7. ábra: A biomassza eloszlásának változása a mintázott növényállományokban (n=5) A fitomassza mennyisége - a mintázott fajokra nézve nem változott jelentősen. Eltérés a fajok közötti eloszlásában jelentkezett. Egyedül a rucaöröm esetében tapasztaltunk robbanásszerű növekedést, amint a borltási értékekben kapott változások is mutatják. Ennek oka a 2002. és 2003. év hőmérsékleti és csapadékeloszlási viszonyaiban keresendő. A 2003-as esztendő szárazabb és kevesebb csapadékú volt, a fenológiai fázisok hamarabb fejlődtek ki. Ez természetesen a holtmeder vízszintjének csökkenésében is jelentkezett, ami komoly hatással volt a mélyebb, enyhén meszes vizeket kedvelő tündérrózsa-állományokra (Fekete et al. 1997), azok fragmentálódását okozva. A fitomassza esetében szignifikáns különbséget csupán a fajok szintjén tudtunk kimutatni. A Nymphaea alba kivételével számottevően csökkent a mocsárinövény- és a hínárfajok fitomasszája, valamint a hínárfajokon belül megváltozott a Salvinia natans és a Trapa natans, ill. a Ceratophyllum demersum és a Trapa natans egymáshoz viszonyított aránya (7. ábra). Az egyes növényállományok között kimutatott szignifikáns különbség (ANOVA: F = 16,573, df = 8, p <0,001) arra vezethető vissza, hogy a mocsárinövényzet tömege jelentősen eltért minden egyéb növényzettípus fitomasszájától (Dévai et al. 2003). Köszönetnyilvánítás A Hordódi-Holt-Tisza kutatási programja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, ill. a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága támogatásával folyt. A bemutatott vizsgálatok lebonyolításában dr. Nagy Sándor Alex, Takács Péter, Tóth Adrienn, Pethe Anita (DE TTK, Debrecen) és Gál Lajos (HNPI, Debrecen) nyújtottak segítséget. Külön köszönet illeti Zsoldos Istvánt és Ifi Ferencet a légifelvételek elkészítéséért. A vizsgálatok elvégzését az MTA Bolyai ösztöndíja (dr. Kiss Béla, dr. Müller Zoltán) is támogatta. Irodalom Dévai Gy., Nagy S.A.. Csabai Z, Ebesfalvi S„ Kiss B„ Lukács B.A., Miskolczi M„ Müller Z, Némeczki M. 2003: A Hordódi-Holt-Tisza állapotértékelése a vegetációfelmérések és az oxigénháztartás-vizsgálatok alapján. - Hidrol. Közi. 83/I-XII: 38-41. Downing, J.A., Anderson, M.R. 1985: Estimating the standing biomass of aquatic macrophytes. - Can. J. Fish. Äqual. Sei. 42: 1860-1869. Dömölörfy Zs., Pomogyi P. 1996: GIS alkalmazás a Kis-Balaton Védőrendszer területén: a KBVR Vegetációtérképező Rendszer. In: Pomogyi P. (szerk.): 2. Kis-Balaton Ankét. - PATE Georgikon Mezögazdaságtudományi Kar, Keszthely, p. 186-197. Dömötörfy Zs., Pomogyi P. 1997: A KBVR vegetációtérképezés módszerei. - Hidrol. Közi. 77: 48^»9. Duarte, C.M., Kalff, J. 1990: Patterns in the submerged macrophyte biomass of lakes and the importance of the scale of analysis in the interpretation. - Can. J. Fish. Äqual. Sei. 47: 357-363. Fekete G„ Molnár Zs., Horváth F. 1997:. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. In: Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer 11. - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 374 pp. Lehmann, A. 1998: GIS modeling of submersed macrophyte distribution using Generalized Additive Models Plant Ecol. 139: 113-124. Macalik K, Tóth A., Kiss B. 2004: Javaslat a makrovegetáció biomaszszájának vlztérközpontú elemzésére és minősítésére. Acta biol debrecina, Suppl. oecol. hung. 10/2 (in print). Mike K. 1991: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története. AQUA Kiadó, Budapest, VII + 698 pp. Nagy S„ Dévai Gy. (szerk.) 2002: A biodiverzitás megőrzését és a természetvédelmi kezelést megalapozó ökológiai, anyag- és energiaforgalmi vizsgálatok a Tisza-tavon (2001-2003). II. ütem. - Jelentés, Kézirat, Debrecen, 181 pp. Nagy S„ Dévai Gy. (szerk.) 2003: A biodiverzitás megőrzését és a természetvédelmi kezelést megalapozó ökológiai, anyag- és energiaforgalmi vizsgálatok a Tisza-tavon (2001-2003). III. ütem. - Jelentés, Kézirat, Debrecen, 88 pp. Nagy S„ Dévai Gy., Tóth A., Kiss B„ Olajos P., Juhász P., Grigorszky /., Miskolczi M. 1998: Aqualex: Egy új mintavételi eszköz és módszer a hínár és mocsári növényzettel borított vlztestek makroszervezeteinek mennyiségi vizsgálatára. - Hidrol. Közi. 78: 377-378. Nagy, S., Dévai, Gy., DeLaune, RD., Dévai, /., Kiss, B., Grigorszky, I. 2001: Aqualex: sampling device for quantitative collection of macroscopic organisms in densely vegetated emergent and/or submerged environments. - Studia odonatol. hung. 7:5-11. Pomogyi P., Dömötörfy Zs., Szeglet P. 1998: A Kis-Balaton védőrendszer magasabbrendü növényzete. - Hidrol. Közi. 78: 338-339. Vámosi S. (szerk.) 1996: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. Tanulmányok és válogatott dokumentumok a Tiszavölgyi Társulat megalakulásának és Vásárhelyi Pál halálának 150. évfordulójára. In: Források a vízügy múltjából 10. - Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 128 pp. Vis, C., Hudon, C„ Carignan, R. 2003: An evaluation of approaches used to determine the distribution and biomass of emergent and submerged aquatic macrophytes over large spatial scales. - Aquatic Bot. (in print).