Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

45 A tervezett, a Balaton vízminőség-védelmét szolgáló funkcióban - a beruházási program többszöri módosítása miatt - azonban még nem vesz részt a teljes KBVR, csak az 1985-ben beüzemelt Hídvégi-tó, ill. az 1992 végén részlegesen üzembe helyezett Ingói-berek. Ily módon a makrovegetáció anyagforgalmi szerepe is elsősorban ezeken a területeken nyilvánulhat meg (Pomogyi et al., 2003.). A vizsgált növénycsoportok közül a viszonylag gyors ütemben terjedő hínárállományoknak (Pomogyi, 2003.) lehet különösen nagy jelentősége a két üzemelő KBVR egység foszfor-forgalmának alakításában. A lebegő hínárosok (a szubmerz tócsagazosok, békalencse-rencehínár, ill. az emerzek közül a békatutaj-kolokánhínár) tápanyag-, így foszfor szükségletüket is gyakorlatilag csak a vízben oldott, számukra felvehető formákból fedezik. A szubmerz (alámerülten élő) gyökerező hínárokra is jellemző azonban, hogy nemcsak a gyökérzettel a szilárd fáizisból, hanem egész testfelületükkel a vízből is felvehetik a számukra hozzáférhető tápelemeket, így a foszfort is. A hínárokra általában az is jellemző, hogy a vegetációperiódusban folyamatosan vannak elhaló hajtásaik (melyek dekomponálódnak, aminek során a bennük alckumulált tápelemek felszabadulnak - kvázi folyamatos belső tápanyagterhelést okozva), ugyanakkor folyamatosan képződnek új hajtások is, melyek a felszabaduló tápelemeket hasznosítják. Korábbi Kis-balaton-i dekompozíciós vizsgálatok eredményeiből tudjuk (Pomogyi, 1983.), hogy a hínárok bomlása során a foszfor a leggyorsabban felszabaduló tápelemek közé tartozik, így okkal feltételezhető az is, hogy melegvízi időszakban (amikor a hínárosok egy része már dekomponálódik, melynek során a primer producensek számára könnyen felvehető P-formák szabadulnak fel) a KBVR két üzemelő egységének foszfát-foszfor „output"-jában a hínárosok terjedésével együtt, azok szerepe is folyamatosan egyre jelentősebbé válik. A 3. ábrán a Hídvégi-tó és az Ingói-berek hínárosainak terület-biomassza- és (a P-forgalomban fontos szerepetjátszó) elemtartalom-megoszlását mutatjuk be. Megállapítható, hogy elsősorban a szubmerz hínárosoknak, ill. az emerz gyökerező állományoknak lehet anyagforgalmi jelentősége. A Hídvégi-tavon főként a gyökerező állományok jellemzőek (közülük a sulymosok gyors ütemben terjednek), míg az Ingói-berekben alapvetően a szubmerz lebegő, ill. az emerz gyökerező hínárosok. A szubmerz lebegőhínár biomasszája és elemtartalma jelentősen meghaladja területi részesedésük arányát. A 2002. évi terület adatokra vetítve megállapítható, hogy a Hídvégi-tó hínárosaiban 5,4 t-, az Ingói-berek hínárosaiban pedig 4,9 t foszfor akkumulálódott, azaz a két üzemelő KBVR egységben mindösszesen 10,3 t P volt a hínárosokban. A KBVR foszforterhelési adataival összevetve (Pomogyi et al. 2003.) megállapítható, hogy a KBVR hínárosaiban 2002-ben a vízfolyásokból származó foszforterhelés (14 t Role of the aquatic and wetland's vegetation in the nutrient cycle of the Kis-Balaton Water Protection System Fülöp, S., Pomogyi, P., Dömötörfy, Zs., Szeglet, P. Abstract: Vegetation-mapping of the KBWPS is completed with investigation of biomass, and element content of macrophytes, respectively, since 2001. The purpose is to estimate the role of macrophytes in the nutrients' cycle of the KBWPS with a special regard to its main goal, the retention of phosphorous as high degree as it possible at all. 10 % of the estimated phosphorous content of 128 tons in the biomass of 50,000 tons d.w. were accumulated by the aquatic weeds. This amount of phosphorous can be compared with the external load of the KBWPS. Role of the aquatic weeds increases by their spreading. Keywords: Kis-Balaton Water Protection System - KBWPS, aquatic and wetland's vegetation, vegetation-period, biomass of macrophytes, phosphorus content össz.foszfor) nagyságrendjével megegyező tömegű P akkumulálódott. A hínárosok dekompozíciója - melynek során a felszabaduló foszfor egy része az elfolyó vízzel elfolyik már a vegetáció-periódusban megkezdődik, így terjedésükkel szerepük a KBVR P-forgalmi folyamataiban - különösen a belső terhelés alakításában - egyre jelentősebbé válik, összefoglalás A KBVR növényökológiai vizsgálatainak célja, hogy becsüljük a magasabbrendű növényzet anyagforgalmi szerepét, különös tekintettel a KBVR létesítésének eredeti céljára, a foszfor lehető legnagyobb mértékű visszatartására. Ennek érdekében 2001 óta makrofita biomassza- és elemtartalom mérések folynak mind a Hídvégi-tó, mind pedig a Fenéki-tó területén. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a vegetáció-periódus során az 50 ezer tonnányi (száraz) biomasszájú lágyszárú növényzet foszfortartalma mintegy 128 t, aminek közel 10 %-a a hínárosokban akkumulálódik. A hínárosok fenológiai-, elemakkumulációs- és dekompozíciós jellemzőiknél fogva gyakorlatilag a teljes vegetáció-periódusban jelentős szerepet játszhatnak a KBVR anyagforgalmában - így a foszfor-forgalomban is. Korábbi kis-balatoni dekompozíciós vizsgálatok eredményeiből tudjuk, hogy a hinarak bomlása során a foszfor a leggyorsabban felszabaduló tápelemek közé tartozik. így okkal feltételezhető az is, hogy melegvízi időszakban (amikor a hínárosok egy része már dekomponálódik) a KBVR két üzemelő egységének foszfát-foszfor „output"jában a - hínárosok terjedésével együtt - szerepük is egyre jelentősebbé válhat. Idézett irodalom Pomogyi P. (1983.): Kis-balatoni tömegesen előforduló hínárfajok tápanyagforgalma és annak kapcsolata a vízminőségvédelemmel. Kandidátusiért. Khely,-117. Pomogyi P. (1991): Felszíni vizek minősége, vízi élőlények vizsgálata. Makrovegetáció. MI-10-172-13 T/1991.10/ Pomogyi P. (2002 ): A Kis-Balaton Védőrendszer 2001. évi botanikai vizsgálati eredményeinek összefoglaló értékelése NYUDUV1ZIG Jelentés. Khely, -13. Pomogyi P. (2003.): A Kis-Balaton Védőrendszer 2002. évi botanikai vizsgálati eredményeinek összefoglaló értékelése NYUDUVIZIG Jelentés. Khely, -47. Pomogyi P. - Mátyás K. - Korponai J. - Süle Gy. - Szimandel D. (2003.): A Zala torkolati szelvény negyedszázados terhelés-változásai, a Kis-Balaton Védőrendszer szerepe annak alakulásában. NYUDUVIZIG tanulmány. Kézirat. Keszthely, pp. -78. Szeglet P. - Dömötörfy Zs. - Fischl G. - Nádasy M. - Takács A. (2001.): A KBVR makrofita biomassza tömegének felmérése, a 2000/2001. téli felvételezések értékelése. KIKELET97 Bt. Munkajelentés. Keszthely, 2001.-28. Szeglet P. - Dömötörfy Zs. - Fischl G. - Nádasy M. - Takács A. (2002.): A KBVR makrofita biomassza felvételezés folytatása, biomassza és elemakkumulációs GIS adatbázis készítése. Munkajelentés, Keszthely, 2002. -53.