Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

21 Eredmények A Duna parti kövein a vizsgált időpontban nem sike­rült fellelni a fajt. A Balaton északi partja mentén, mind­két mintavételi időpontban -Tihanyon kívül - csak Keszt­helyen találtunk egy-egy kis kiterjedésű telepet, kb. 30 kő átvizsgálása után. Ezzel szemben a déli parton a fo­nyódi és a szántódi kikötőben a kolóniák nagy számban népesítik be a parti köveket. A Tihanyi félszigeten, a Gödrösben és a Tihanyi-révben sikerült pár telepet talál­ni a kövezeten. Ezen kívül a Tihanyi-rév nádasaiban - kis számban ugyan -, de előfordulnak kolóniák. A C. caspia gyepeket minden esetben jó oxigén ellátottságú, hullám­verte partokon találtuk meg, egy bizonyos mélységben, ahol a kövek még nem süllyedtek az iszapba. A telepek kizárólag a kövek alsó felszínén, vagy az oldalán fordul­tak elő. A telepek közt mindig megtalálhatók voltak e­gyéb pontokáspi fajok, mint a Dreissena polymorpha, Chelicorophium curvispinum, Dikerogammarus fajok és Jaera istri. A pontokáspi fajok mellett szivacsokat, Hyd­ra oligacíist, Oligochaeta fajokat és Chironomidae lárvá­kat találtunk. Ezen kívül a C. caspia ágai számos csillós egysejtűnek és kovamoszatnak élőhelyéül szolgálnak. A Balaton hossztengelye mentén az átlaghosszokban és a karok számában nem volt nagy különbség, amíg a denzitás Keszthelyen és Fonyódon, az átlag elágazások száma pedig az északi part mintáiban bizonyult na­gyobbnak (2. táblázat). Gonophoros egyedeket a júniusi mintákban Keszthelyen és Tihanyban a BLKI előtt egya­ránt találtunk. Az augusztus végi és szeptemberi minták­ban csak Szántódon és a Tihanyi-révnél fordultak elő go­nophorral rendelkező egyedek, ezek aránya azonban nem sokban különbözött a júniusban tapasztaltaktól. 2. táblázat A mintavétel helye: Keszthely Tihany Keszthely Tihany Fonyód Szántód Tihany rév A mintavétel ideje (hó nap): 06.03. 06.03. 09.02. 08.26. 08.17. 08.17. 08.20. Denzitás (ind.cm 2) 6,44 6,38±3,26 25,78 13,19±10,92 20,89*3,34 14,16*2,61 18,83*7,15 Hossz (min, max) (mm) 2,5-14,0 0-13,0 5,5-14,5 4,5-16,0 1-17,0 2-16,6 1-34,0 Átlag hossz (mm) * S. D. 7,38±2,79 5,72±1,31 9,68*2,65 9,89±3,39 9,13±4,0 8,02*3,48 20,42*8,71 Elágazások száma/egyed (min, max) 0-6 0-10 2-27 0-56 0-22 0-37 0-36 Átlag elágazás/egyed ± S. D. 2,43*1,56 2,12±1,56 11,14*6,58 11,47*13,14 8,7±6,05 7,58*7,62 15,97*10,24 Gonophorok száma/egyed (min, max) 0-5 0-3 0 0 0 0-13 0-17 Átlag gonophora/egyed * S D. 1,24*1,22 0,69*0,76 0 0 0 1,83*2,69 2,37*3,92 Gonophort hordozó Egyed (%) 67,24% 54,17% 0% 0% 0% 63,50% 56,70% Elsőrendű hidra (%) 15,50% 27,35% 0% 4,80% 10,60% 5,80% 6,70% Másodrendű hidra (%) 84,50% 68,40% 13,64% 33,30% 21,30% 48,10% 33,33% Harmadrendű hidra (%) 0% 4,25% 44,45% 38,10% 59,60% 40,40% 60% Negyedrendű hidra (%) 0% 0% 40,90% 23,80% 8,50% 5,70% 0% Átlag karok száma/egyed * S D 15*3,1 13*2,16 11,83*1,83 14,25±1,26 12*1,41 15,67*1,15 15,67*2,08 A Tihanyi félsziget mentén talált kolóniák közt hatal­mas különbségeket tapasztaltunk: amíg a Gödrösben pár, kb. 1 -2 mm-es egyedet találtunk, addig a Rév-nél 3 cm­es telepek is előfordultak. A Rév-nél élő kolóniák nem­csak hosszukban, de denzitásuk és elágazódásaik tekinte­tében is kiugró értékeket mutattak a többi mintához ké­pest (2. táblázat). Elágazódásaik jóval rövidebbek vol­tak, mint másutt. A kolóniák időbeli alakulását Keszthelyen és Tihany­ban (a BLKI előtt) figyeltük meg. Mindkét esetben a nyár végi mintákban jelentősen megnőtt a denzitás a jú­niusi mintákhoz képest (2. táblázat). Amíg az egyeden­kénti átlag elágazódások száma több mint ötszörösére nőtt a nyár végére, addig az átlag hosszok növekedése nem volt ilyen szembe szökő. Továbbá azt is megfigyel­hettük, hogy júniusban szinte kizárólag első- és másod­rendű hidrák fordultak elő, nyár végére azonban a har­mad- és negyedrendű hidrák domináltak (/. ábra). A po­lipok tapogatóinak számában nem volt nagy szezonális különbség. Az életciklus tanulmányozása során azt tapasztaltuk, hogy április 3-án (vízhőmérséklet: 9 °C) a kitartó, áttele­lő képletek voltak jelen a köveken, míg április 22-én (vízhőmérséklet: 15 °C) már megjelentek az első poli­pok, melyek május 22-ére (vízhőmérséklet: 18 °C) szá­mos gonophort fejlesztettek, amelyek bizonyos helyeken szeptember 22-én (vízhőmérséklet: 21 °C) is megfigyel­hetők voltak. Laboratóriumunkban nyomon követhettük a peték képződését a gonophorokban (2. ábra) és a planula lár­vák kikelését (J. ábra). Egy alkalommal megfigyelhettük a sztolonizáció folyamatát is, amely során egy gyökeré­től megfosztott egyed új gyökeret eresztett, amelyen pár nap múlva megjelentek a polipok. 2. ábra. S'tii gonophorok petékkel 3. ábra. Planula lárva Diszkusszió A C. caspia balatoni előfordulását valószínűleg az u­tóbbi években megnövekedett össz sókoncentráció (Vi­rág 1998), ezen belül a Na + koncentráció megnövekedé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom