Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. se (Virág 1998 és a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2003. évi adatai: Na*: 37-45 mg I"

1) és az eutrofizálódás tette lehetővé. Kimutatták ugyanis, hogy e faj az eutrofizálódás indikátora (Arndt 1984, Bij de Vaate és mts. 2002). Igaz ugyan, hogy az utóbbi években mérséklődik a Balaton tápanyagterhelése, a Keszthelyi és Szigligeti medence mégis eutrofriak tekinthető. A faj előfordulása a mezotróf Siófoki medencében a korábbi eutrofizálódás utóhatása lehet. Az általunk vizsgált vízminőségi paraméterek tekintetében nem volt következetes eltérés a mintavételi pontok között, ezért nem tudunk magyarázatot adni arra, hogy miért fordul elő a C. caspia bizonyos helyeken, másutt miért hiányzott. Ugyanakkor irodalmi adatok szerint nincs olyan fő faktor, amely indokolná e faj elterjedését, valószínűleg több abiogén és biogén faktor együttes megléte teszi lehetővé előfordulását (Roos 1979). Az életciklus tanulmányozása során sikerült megfigyelni, hogy a telepek a Balatonban is képeznek menont stádiumot, amely áprilisig tart. Májustól már szaporodóképesek az egyedek, egészen augusztusig. A kolóniákon belül az állatok denzitása nagy mértékben megnövekedett a nyár végére a júniusi értékhez képest, ez részben ivartalan, részben ivaros szaporodás eredménye lehet. Augusztusban a kolóniát alkotó egyedek hosszabbak, és több a harmad- negyedrendű elágazódás mint júniusban. Nyár elején tehát inkább ivarosan szaporodnak az állatok, amíg augusztusban inkább növekednek. Ezt támasztják alá irodalmi adatok is (Roos 1979, Giliés Hughes 1995). Az egyes mintavételi pontokon a növekedésben és elágazódásban tapasztalt különbségek nem magyarázhatók az általunk mért vízminőségi paraméterekkel. Fulton (1962) laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapította, hogy a pH, a hőmérséklet, a fényerősség, az oxigén tartalom és a tápanyag ellátottság csak egy bizonyos szintig emeli a növekedési rátát, ezután már nincsenek hatással az állatra, tehát biogén tényezők játszhatnak közre az általunk tapasztalt különbségekben. A lelőhelyek életközössége a Balatonban hasonló az irodalomban leírtakkal (Kesselyák 1943, Roos 1943), amely azt mutatja, hogy ezek a pontokáspi fajok egy állandó összetételű állatközösséget alkotnak a Föld bármely táján. Köszönetnyilvánítás: A kutatást a MTA Balaton Projektje és az OTKA (T042622) támogatta A balatoni mintavételezéseknél köszönet illeti Báthory Istvánt, Bede Mihályt, Bede Tamást, Polgárdiné Klein Tündét, Pál-Gábor Henriettet és Szabó Gittát, a dunai mintavételezéseknél dr. Thiery Rigaud és dr. Remi Wattier segített, amiért hálás köszönetemet fejezem ki. A Balaton 2003. évi kémiai paramétereinek rendelkezésre bocsátásáért a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnek tartozunk köszönettel. Irodalom Arndt E A. 1984 The ecological niche of Cordylophora caspia (Pallas, 1771). -Limnologica (Berlin) 15:469-477. Bij de Vaate, K. Jazdzewski, H. A. M. Ketelaars, S. Gollasch & G. Van der Velde 2002. Geographical patterns in range extension of PontoCaspian macroinvertebrate species in Europe. - Can J. Fish. Aquat. Sei. 59: 1159-1174. Fulton Ch. 1962. Environmental factors influencing the growth of Corpdylophora. -J. Exp. Zool. 151:61-78. Gili J.-M. & R. G. Hughes 1995. The ecology of marine benthic hydroids. -Oceanography and Mar. Biol: an Ann. Rev. 33: 351-426. Kesselyák A. 1943. Telepes hydroidpolyp a Tiszából - Állattani Közi. 40. 1-14. Roos P. J. 1979. Two-stage life cycle of a Cordylophora population in The Netherlands. - Hydrobiologia 62: 231-239. Virág Á. 1998. A Balaton múltja és jelene. Egri Nyomda Kft. 1-904. Occurrence of a new Ponto-Caspian species, Cordylophora caspia in Lake Balaton Melinda Bence and Ilona B. Muskó Abstract: We found Cordylophora caspia in August 2001 in Tihany, in front of the Balaton Limnological Research Institute, on the lower surface of the stones of stony littoral zone. We studied the occurrence and the life cycle of this species. We examined the stones at several places in the littoral zone of Danube but have not found there C. caspia. In Lake Balaton we examined at several points of Lake Balaton on the northern and southern shoreline as well as more detailed around Tihany peninsula. We found colonies of C. caspia at Keszthely, Fonyód, Szántód and on Tihany peninsula in front of Balaton Limnol. Res. Inst, at Gödrös and at the ferry (Tihany-rév). The biotope and the biocoenosis of C. caspia was similar everywhere in Lake Balaton. In order to compare the colonies we took samples from a definite surface of the stones. The differences in growth and branching at different sampling points can not be explained with the studied water quality parameters. The life cycle was studied at Tihany peninsula. The colonies form menont stadium which lasts until April. Reproduction starts in May, lasts until August. The occurrence of C. caspia can probably be explained by increasing total salinity and Na* concentration as well as the eutrophication of Lake Balaton. Klossy Irén alkotása