Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.
20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84 . ÉVF. r Uj pontokáspi gerinctelen faj, a telepes hidroidpolip {Cordylophora caspia Pallas 1771) megjelenése a Balatonban Bence Melinda 1 és B. Muskó Ilona 2 'Efltvős Loránd Tudományegyetem, TTK, Budapest, 2MTA Bala toni Limnológiai Kutatóintézete, 8237. Tihany Kivonat: A Cordylophora caspia-12001. augusztusában találtuk meg Tihanyban a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet előtti parti kövek alsó felszínén. Jelen munka célja a faj előfordulásának és életciklusának nyomonkövetése. 2003. áprilisában a Duna több pontján átvizsgáltuk a parti köveket, de nem találtuk meg. Ezt követően a Balaton hossz-tengelye mentén az északi és a déli parton, valamint a Tihanyi félsziget körül vizsgáltuk a faj előfordulását. Keszthelyen, Fonyódon, Szántódon valamint a Tihanyi félszigeten az Intézet előtti parton kívül a Gödrösben és a Révnél találtunk kolóniákat. A C. caspia élőhelye és állattársulásának összetétele a Balaton minden pontján hasonló volt. A telepek összehasonlítása céljából a kövek ismert felületéről vettünk mintákat. Az egyes mintavételi pontokon a növekedésben és elágazódásban tapasztalt különbségek nem magyarázhattak az általunk mért fizikai és kémiai paraméterekkel. Az állatok életciklusát Tihanyban követtük nyomon, melynek során megfigyelhettük, hogy a telepek a Balatonban is képeznek menont stádiumot, amely áprilisig tart. Májustól már szaporodóképesek az egyedek, egészen augusztusig. A C. caspia balatoni előfordulását valószínűleg az utóbbi években megnövekedett össz só- és Na +-koncentráció, és az eutrofizálódás tette lehetővé. Cordylophora caspia, életciklus, köves parti zóna, Balaton, Duna Kulcsszavak: Bevezetés A Cordylophora caspia (Pallas, 1771) a Cnidaria törzsön belül a Leptolida osztályba és a Clavidae családba tartozik. Pallas a Kaspi tóból írta le, mára azonban a Föld minden részén megtalálták a boreálistól a szubtrópusi övig (Arndt 1984, Bij de Vaate és mts. 2002). Valószínűleg hajók oldalára, vagy madarak lábára tapadva terjed. Főként brakk vizekben fordul elő, de tág sótürési képességének köszönhetően édesvizekben is megél. Megtelepedéséhez mindenképp szilárd alzatra van szükség. Elágazó telepeket alkot (l.ábra), amelyeknek felszínét kitinszerű periderma borítja. A telep ágainak végén ülnek a polipok, amelyek nem képesek visszahúzódni a periderma által alkotott csővázba. A polipok között a coelenteron üregrendszere létesít összeköttetést. Az egyedek hossza és a karok száma, valamint az elágazódások mértéke tükrözi a faj ökológiai viszonyait (Kesselyák 1943, Arndt 1984). A polipok az elágazódás mértékétől függően lehetnek első-, másod-, harmad- és negyedrendűek. Ivaros szaporodásukra jellemző, hogy nincs medúza stádiumuk, az ivarsejtek a polipok nyelén fejlődő gonophorokban képződnek. A telepek váltivarúak, a peték a női gonophorok belsejében termékenyülnek meg, és itt fejlődnek planula lárvává. A lárvák a gonophorokat elhagyva letelepszenek, és új telepet képeznek. Ivartalan szaporodásuk egyaránt történhet bimbózással és sztolonizációval, de jó regenerálódási képességüknek köszönhetően a telep bármely részéből képződhet új kolónia. Ősszel áttelelő képleteket képez (menont stádium), amelyek a gyökerekbe húzódnak vissza, tavasszal a gyökerekből fejlődnek ki a polipok, melyeken gonophorok képződnek. Hazánkban elsőként és egyedül Kesselyák Adorján találta meg kövek alsó felszínén a Tisza-Maros összefolyásánál 1943-ban (Kesselyák 1943). Jelen munka célja a faj előfordulásának és életciklusának nyomon követése. Anyag és módszer 1. táblázat Az egyes mintavételi pontok vízminőségi adatai (NTlI-nemzetközi turbiditási egység) A mérés időpontja (év, hó.fup) A mérés helye PH Vezetőképesség (mS cm"') Turbiditás (NTU) Oj tartalom (mgl 1) Hőmérsék let CC) 2003.06.03. Keszthely 8,43±0,03 0,76±0,0 182,67±23,50 9,15±0,06 24,0±0,00 2003.06.03. Szigliget 8,15±0,03 0,76±0,0 229,67± 9,61 8,25±0,14 25,1 ±0,00 2003.06.03. Badacsony 8,39±0,02 0,76±0,0 22,67± 0,58 11,06±0,11 25,4±0,00 2003 06.03. Tihany 8,32±0,1C 0,76±0,0 22,33± 1,53 8,84±0,14 25,2±0,00 2003.06.03. Almádi 8,41±0,03 0,76±0,0 511,67±94,63 11,07±0,31 28,8±0,06 2003.09.02. Keszthely 8,00±0,01 0,76±0,0 139,0± 4,58 6,38±0,08 20,3±0,00 2003.09.02. Szigliget 8,23±0,02 0,74±0,0 131,67±10,69 10,14±0,lS 19,5±0,06 2003.09.02. Tihany 8,21 ±0,01 0,78±0,0 50,0±22,34 10,11±0,05 21,1±0,00 2003.09.02. Almádi 8,19±0,02 0,74±0,1 34,67± 12,86 9,8±0,08 20,1 ±0,06 2003.09.02. Fonyód 8,47±0,02 0,76±0,0 155±22,72 9,28±0,06 20,7±0,10 2003.09.02. [Szántód 8,20±0,0C 0,77±0,0 117,3±33,72 8,37±0,16 20,9±0,00 2003.09.02. Sóstó 8,31 ±0,01 0,79±0,0 73,0±8,54 9,48±0,16 18,8±0,06 2003.09.03. Sajkod 8,40±0,03 0,75±0,0 157,0±19,16 10,79±0,2C 19,7±0,14 2003.09.03 Gödrös 8,10±0,03 0,78±0,0 584±17,32 9,01 ±0,04 18,9±0,00 2003.09.03 Tihany rév 8,08±0,03 0,78±0,0 104,67±11,24 8,51 ±0,07 19,2±0,00 1. ábra. C. caspia telep A Cordylophora caspia előfordulását a Dunában (2003. április 5.; Mohács, Paks, Dunaföldvár) a Balaton északi (2003. június 2. és szeptember 2.; Keszthely, Szigliget, Badacsony, Balatonalmádi) és déli partja mentén (2003. augusztus 17.; Fonyód, Szántód, Szabadi-Sóstó) valamint a Tihanyi félsziget több pontján (2003. augusztus 20.; Sajkod, Gödrös, Tihany-rév) vizsgáltuk. A mintavételi helyeken Horiba U-10 Water chequer készülék segítségével mértük a víz kémiai és fizikai paramétereit (/. táblázat). Ezen kívül a C. caspia megtelepedésére alkalmas egyéb alzatot (Roos 1979) is átvizsgáltunk, így a Bozsai-öböl tündérrózsáit és több nádasban a nádszárakat. A kolóniák összehasonlítása céljából a kövek ismert nagyságú felületéről lekapartuk az állatokat és a mintát 70 %-os etanolban rögzítettük. Megszámoltuk a telepen lévő egyedek, az elágazások, a gonophorok és a polipok karjainak számát, majd okulármikrométer segítségével megmértük a hosszukat. Az életciklus tanulmányozása céljából a BLKI előtt vettünk rendszeresen mintát 2003-ban. Az egyedfejlődés nyomon követéséhez 2003. májusában és júliusában Tihanynál gyűjtöttünk állatokat, amelyeket laboratóriumban tartottunk termosztátban 20 "C-on, természetes megvilágítás mellett. Naponta vizsgáltuk az állatok fejlődését, megtelepedését.
