Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. ti kőszórás vízellátottságának csökkenésével magyarázható. Tihanynál, ahol a három év során majdnem mindig a legjelentősebb volt a vándorkagyló denzitás, az kevésbé követte a hínár denzitásának csökkenését, mint máshol. Keszthelyen, ahol a denzitás a mintavételi pontok közül általában a legcsekélyebb volt, még a nagyobb mennyiségű hínár esetén is igen jelentéktelen a vándorkagyló denzitása (5.-6. ábra). usban (Muskó & Bakó, 2001), 2001-ben szeptemberben, 2002-ben pedig Keszthely kivételével mindhárom mintavételi ponton októberre érte el a maximumát, Tihanyban azonban októberben voltak a legjelentősebbek a biomassza értékek. 2. táblázat A hínár száraz tömegére vonatkoztatott vándorkagyló egyedszám [ind g 'hfnár nedves tömeg] (*Muskó & Bakó 2002. adatai alapján) Év Hónap Keszthely Szigliget Tihany B. almádi •2000 (száraz) Május 9±2 220±120 135±10 149±38 Július U2±53 867±1049 2032±649 34±8 Október 9±4 98±12 187±113 12±3 2001 (száraz) Május 11±7 32±5 917±682 3477±5132 Július 131±39 1104±1010 727±246 870±823 Szeptember 28±25 1226±1575 720±286 156±101 Október 4±5 38±38 246±13 128±52 2002 (száraz) Május 0±0 64±42 22±5 11 ±5 Július 62±16 704 ±348 984±306 2697±313 Szeptember 12±11 135±23 633±189 159±68 Október 3 ±2 109±75 52±33 52±13 5. ábra A hínár nedves tömege 2000, 2001, 2002júliusában (2000-es adatok Muskó & Bakó 2002-es adatai alapján) Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondunk az alábbi támogatásokért: OTKA No. T034813, a MTA Balaton Projektje, a Miniszterelnöki Hivatal Balaton Projektje. Köszönetünket fejezzük ki Dr. Padisák Juditnak a Veszprémi Egyetem Limnológia Tanszék vezetőjének értékes tanácsaiért. Litkey Zsolt búvárként segített a mintavételnél, Hölvényiné Nagy Katalin és Polgárdiné Klein Tünde a minták feldolgozásában segített, a mintavevő eszközért Bíró Kálmánnak tartozunk köszönettel. Irodalom Bíró K. & Gulyás P. 1974. Zoological investigations in the open water Potamogeton perfoliatus stands of Lake Balaton. - Anna], Biol. Tih any 41: 181-203. Entz B. 1947. Qualitative and quantitative studies in the coatings of Potamogeton perfoliatus and Myrioplhyllum spicatum in Lake Balaton. - Magy. Biol. Kut. Münk. 17: 17-37. Entz G. & Sebestyén O. 1942. A Balaton élete. - Magy. Term. tud. Társ., Budapest, pp. 1-366 FelfÖldy L. 1987. A biológiai vízminősítés 4. (Javított és bővített kiadás) Vízügyi Hidrobiologia 16. VIZDOK Budapest, pp. 259 Muskó I. B. & Bakó B. 2002.: A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) denzitása, biomasszája és légzési szénvesztesége balatoni hínárosban- Hidrol. Közi. 82 (I-XII): 13-14. Németh P. & G.-Tóth L. (benyújtott cikk):A víz kémiája és Zooplankton szerkezete a Balaton két keresztszelvényében 2002 és 2003 aszályos nyarán. - Hidrol. Közi. Stanczykowska A. & Lewandowski K. 1993. Thirty years of studies of Dreissena polymorphe ecology in Mazurian Lakes and Northeastern Poland. - In: Nalepa T. F. & Schloesser, D. W. (szerk.): Zebra mussels. Biology, impacts, and control. - Lewis Publishers, Boca Raton, Ann Arbor, London, Tokyo 1993, pp. 3-37 6. ábra A vándorkagyló egységnyi tófelületre vonatkoztatott denzitása 2000, 2001, 2002júliusában (2000-es adatok Muskó & Bakó 2002-es adatai alapján) A hínárra vonatkoztatott denzitások (2. táblázat) mindhárom évben (max.:3477 ind g'

1 hínár száraz tömeg, 2001, B. almádi) nagyságrendekkel jelentősebbek, mint Bíró és Gulyás (1974) adatai (maximális denzitás: 4,6 ind g'

1 hínár száraz tömeg). A biomassza értékek (4. ábra) 2000-ben júliThe population dynamics of Dreissena polymorpha on submerged macrophytes in Lake Balaton Csilla Balogh and Ilona B. Muskó Abstract: We studied the density, the population dynamics and the biomass of zebra mussel on submerged macrophytes in the littoral zone at four sampling stations of different trophic area of the lake (Keszthely, Szigliget, Tihany, Balatonalmádi) four times from May till October in 2001 and in 2002. Submerged macrophytes are propagating in the lake due to the oligotrophication process in late 1990s years. We sampled with a bag-shaped sampling device described by Bíró and Gulyás (1974) made possible to sample quantitatively the submerged macrophytes and animals larger than 300 pm living on submerged macrophytes. We measured the body length of the animals in the fixed and conserved samples so we could follow the growth of the mussels. Length frequency histograms served to follow the population dynamics of D. polymarpha. We calculated the biomass of zebra mussel on the basis of density, length of the animals and body sizebody mass relationship Newly settled veligers dominated in May, the length increased by October but also small animals occurred until October. The average length of the animals (mm) was highest at B. almádi in 2001 (max.: 2.32 ± 1.27) and at Szigliget in 2002 (max.: 3.98 ± 0.72). The density of zebra mussel (ind m"

2) ranged between 460 ± 220 and 140750 ± 72760 in 2001, wich were much higher than in 2002 (min.: 60 ± 15, max.: 104550 ± 25820). The biomass (g dry mass with shell m'

2) was the highest at Tihany in October both in 2001 (38.08 ± 27.83) and 2002 (7.9 ± 6.40), it was the least at Keszthely in 2001 (0.00 ± 0.01). Both the length and the biomass gradually increased from May until October in both years, but the density decreased by October as compared to that in July and September. In spite of the large ani mals at Keszthely the biomass was very low. However the density and the biomass were considerably high at Szigliget and Tihany in 2001.