Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

12 HIDROLÓGIA

I KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. Gerinctelen állatok szezonális dinamikája balatoni hínárosban, különös tekintettel néhány pontokáspi inváziós fajra. B. Muskó Ilona

1, Balogh Csilla

2, Bakó Beáta

3 Leitold Helga

2 és Tóth Ádám

4 'MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 8237. Tihany, musko@tres.blki.hu

. Veszprémi Egyetem, 8000. Veszprém, 3Széchenyi István Egyetem, Győr, 4Pebreceni Egyetem Alka

lmazott Ökológiai Tanszék, 4010. Debrecen Abstract: We studied the qualitative and quantitative relationships of the invertebrata living on submerged macrophytes in May, July and October 2000, in May, July, September and October 2001 and in May, July, September, October 2002 at Keszthely, Szigliget, Tihany and Balatonalmádi. We sampled the submerged macrophytes with a bag-shaped sampling device which makes possible to quantitative sample the submerged macrophytes and the animals (larger than 300 um) encrusting macrophytes. Potamogelon perfoliatus and Myriophyllum spicatum were the dominant submerged macrophytes, in seasonally and yearly variable proportion. The dry mass of the submerged macrophytes (g m"

2) ranged from 61.54 to 381.31 in 2000, ft 10.12 to 267.94 in 2001 and from 6.00 to 111.22 in 2002. The density of animals (ind m"

2) ranged from 16,564 to 874,020 in 2000, from 7,638 to 356,106 in 2001 and from 7,170 to 252,517 in 2002. Tihany proved to be the most favourable site for both the submerged macrophytes and the animals. Altogether 96 animal taxa were identified, the invasive zebra mussel dominated in summer and early autumn, C. curvispinum dominated in spring. The relative abundance of zebra mussel ranged from 2.48 to 84.85 % in 2000, from 0.77 to 64.55 % in 2001 and from 0 to 78.3 % in 2002. The density of the zebra mussel was high in summer and early autumn (maximum: 749,032 in July 2000). The relative abundance of C. curvispinum ranged from 3.08 to 75.21 % in 2000, from 5.40 to 66.69 in 2001 and from 4.90 to 80.34 % in 2002, its density was high in spring-early summer (maximum: 235756 at the beginning of June 2000). The relative abundance of Dikerogammarus species was also considerable (maximum: 54,65% at Keszthely, May 2001), the dominat species was D. haemobaphes but D. bispinosus and D. villosus also occurred. New species for Lake Balaton were: Hyalinella punctata (Bryozoa: Phylactolaemata), Paludicella articulata (Bryozoa: Gymnolaemata), Agraylea sexmaculata (Trichoptera). We found again Valvata naticina Gastropoda: Prosobranchia) which disappeared by 1980. Bevezetés A 70 %-os alkoholban konzervált mintákban sztereomikAz utóbbi években (1995 óta) a Balatonban végbemenő roszkóp segítségével azonosítottuk és megszámoltuk az álkedvező folyamatok eredményeképpen elkezdődő« a Balaton latokat. A denzitást ind m"

2 tófelület, ind g"' hínár száraz tövízminőségének javulása, aminek következtében a korábbi eu- meg értékekként kalkuláltuk. A mintavételekkel párhuzatrofizálódás során háttérbe szorult hínár ismét előretör, alzatot teremtve bevonatlakó állatok számára. A balatoni hínáros állatvilágáról kevés kvantitatív adat jelent meg (Bíró és Gulyás 1974), az Amphipoda rákokra vonatkozóan Muskó (1989, 1990), valamint Muskó és Leitold (2003) publikált adatokat. A fajösszetételre már az 1940-es években folytak vizsgálatok (Entz 1947), rákokra pedig Ponyi (1957) publikált adatokat. Jelen publikáció célja a három éven át (2000, 2001 és 2002) folyó kutatások eredményeinek bemutatása és a hosszú távú adatsorok összevetése, elemzése. Anyag és módszerek 2000-ben három alkalommal (május-júniusban, júliusban és októberben), 2001-ben és 2002-ben négy alkalommal (májusban, júliusban, szeptemberben és októberben - a mintavételezések pontos időpontja az 1. táblázaton látható) vettünk mintát a Balaton északi partja mentén Keszthelynél 5-10 m-re a köves parttól, a nádas szegélyénél (É: 46° 45' 50,1"; K: 17° 16' 10,2") (Keszthelyi medence), Szigligetnél a Kétöles patak torkolatától keletre a nádas nyíltvízi szegélyénél (É: 46° 47' 39,9"; K: 17° 24' 56,4") (Szigligeti medence), Tihanynál a MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet előtt, a köves parttól kb. 15 m-re (É: 46° 54' 45,6"; K: 17° 53' 37,3") (Siófoki medence), Balatonalmádinál a hajókikötő nyugati oldalánál a köves parti zónánál, kb. 20 m-re a parttól (É: 47° 01' 38,0"; K: 18° 01' 15,2") (Siófoki medence). 2001-ben és 2002-ben Balatonalmádinál mélyebb ponton vettünk mintát (É: 47° 01' 45,2"; K: 18° 01' 36,9"). Mintavevő eszközként a Bíró és Gulyás (1974) által leírt, kissé módosított mintavevő eszköz szolgált, amely lehetővé teszi a hínár és az azon megtelepedett, 300 nm-nél nagyobb állatok kvantitatív gyűjtését. Az adott mintavételi helyen domináns hínárból vettünk mintát, három párhuzamban. A mintavétellel párhuzamosan 2000-ben megmértük a hőmérsékletet és a vízmélységet, 2001-től ezen túlmenően pH-t, vezetőképességet és oldott oxigént mértünk Horiba U 10 vízminőség-vizsgáló műszerrel. A mintát nylon zsákokban hűtve laboratóriumba szállítottuk. A minták további feldolgozását ld. Muskó és Bakó (2002) cikkében. mosan merített vízmintát vettünk, amelyből a-klorofillt mértünk metanolos extrakcióval FelfÖldy (1987) módszerével. Eredmények és értékelés Mindhárom évben lecsökkent a vízmélység októberre, s a három év távlatában is egyre sekélyebb lett a Balaton (1. táblázat). A vízhőmérséklet fokozatosan emelkedett a három év alatt, a 2002. évi októberi adatok kivételével, a pH és a vezetőképesség 2002-ben magasabb volt, mint 2001-ben, ugyanakkor a planktonikus a-klorofill koncentráció csökkent 2002-ben a 2001. évihez képest. Az oldott oxigén koncentráció évszakos változást mutatott. 1. táblázat: A vízmélység és néhány vízminőségi paraméter alakulása (minimum-maximum) (K=Keszthely, Sz=Szigliget, T=Tihany, A=Balatonalmádi) A mintavétel időpontja (év, hó, nap), és helye Vízmélység (cm) Vízhőmérséklet (°C) pH Vezetőképesség (jiS cm ') Oldott oxigén koncentr. (mg 1') Plankt.aklorofill koncent. 2000. máj. 30. (K, Sz), iún. 2. (T), jún. 9. (A) 52-194 15,0-26,0 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat 2000. júl. 17. (A),júl. 18. (K, Sz), júl. 20. (T) 42-170 18,0-21,0 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat 2000. okt. 12.(K, Sz), okt. 13. a. A) 22-147 15,0-16,0 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat 2001. mij. 25. (K,Sz,T,A) 52-170 19,5-22,0 8,35-8,66 439,0-441,3 Nincs adat Nincs adat 2001. júl. 18. (K,Sz,T,A) 60-186 22,0-25,0 Nincs adat Nincs adat Nincs adat 2,1-4,8 2001. szept. 4. (K,Sz,T,A) 47-138 18,6-21,4 8,32-8,58 673,3-716,3 6,46-1,08 2,6-21,1 2001. okt. 11. (K,Sz,T,A) 55-143 17,7-18,9 8,23-8,57 661,3-693,0 6,42-8,30 1,7-6,0 2002. mij. 16. (K,Sz,T,A) 69-152 20,9-21,7 8,53-8,68 707,0-713,7 7,72-8,71 1,6-6,8 2002, júl. 03. (T, A), túl. 4. (K, Sz) 48-124 23,1-27,4 7,86-8,47 720,7-759,3 2,42-8,34 2,4-9,8 2002. szept. 5. (K,Sz,T,A) 46-125 22,1-23,6 8,65-8,91 713,3-760,7 6.17-8,98 2,7-13,9 2002. okt. 11. 43-124 11,0-12,8 9,16-9,55 732,0-756,7 8,65-9,88 2,5-4,2 A hínárfajok közül általában a Potamogeton perfoliatus és a Myriophyllum spicatum dominált, évről évre és évszaktól függően különböző arányban. Mellette Ceratophyllum demersum, Potamogeton pectinatus és Najas marina fordult elő a mintákban. A hínár száraz tömege (g m"

2) 2000-ben 61,54 és 381,31