Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

13 közt, 2001-ben 10,12 és 267,94 közt, 2002-ben 6,00 és 111,22 közt változott, fokozatosan csökkent a három év alatt. Összesen 96 fajt és egyéb taxont azonosítottunk, melyek közül a vándorkagyló (Dreissena polymorpha) az összes állat 2,48-84,85 %-át tette ki 2000-ben, 0,77-64,55 %-át 2001-ben s 0-78,3 %-át 2002-ben. A tegzes bolharák (

Chelicorophium curvispinum, korábbi neve: Corophium curvispinum) hasonlóképpen nagy %-ban fordult elő: 2000-ben 3,08-75,21 % között, 2001-ben 5,40 és 66,69 % között, 2002-ben 4,90 és 80,34 % között. 2002-ben Keszthelynél és Balatonalmádinál előretörtek az árvaszúnyog lárvák (maximum Keszthelynél 17,82 % júliusban, Balatonalmádinál 23,21% októberben). Entz (1947) a tihanyi Kis-öbölben 1946 augusztus-októberében jóval kisebb arányban talált vándorkagylót és tegzes bolharákot. Bíró és Gulyás (1974) szerint a hínáron talált összes állat maximum 75,33 %-át alkotta tegzes bolharák, ugyanakkor a vándorkagyló maximális aránya 1,32 % volt, tehát az elmúlt 30 év alatt a vándorkagylójelentősen előretört a hínáron. A Dikerogammarus fajok jelentős arányt képviseltek 2000-2002-ben, különösen Keszthelynél (max. 54,65 %, 2001. májusában), közülük a D. haemobaphes dominál, de a D. bispinosus és D. villosus is előfordul. 1955-ben szintén jelentős arányt képviseltek a Dikerogammarus fajok (az Amphipoda fajok közül) (Ponyi, 1957), az 1970-es években visszaszorultak (Bíró és Gulyás 1974), még 1985-86-ban is jelentéktelen arányban fordultak elő balatoni hínárosban (Muskó 1989). A Balaton vízminőségének javulása minden bizonnyal kedvez a Dikerogammarus fajok előretörésének. A Balatonra nézve új fajként találtuk meg a következő fajokat: Hyalinella punctata (Bryozoa: Phylactolaemata), Paludicella articulata (Bryozoa: Gymnolaemata), Agraylea sexmaculata (Trichoptera). Újra megtaláltuk a Valvata naticina-t (Gastropoda: Prosobranchia), amely 1980-ban eltűnt a tóból (Richnovszky 1981). A hínáron élő állatok összegyedszáma (ind m'

2) fokozatosan csökkent a három évben, 2000-ben 16564 és 874020 közötti, 2001-ben 7638 és 356106 közötti, 2002-ben 7170 és 252517 közötti értékeknek adódott (1. a ábra). Az egységnyi hínárra vonatkoztatott összegyedszám viszont enyhén emelkedett 2002-re (/. b. ábra), ezek az értékek jóval magasabbak, mint Bíró és Gulyás (1974) adatai. Mind a hínár tömege, mind az összegyedszám általában Tihanynál érte el a maximumot mindhárom évben (2000-2002). Nyáron és koraősszel igen magas a vándorkagyló denzitása (maximális érték 749032 ind m'

2, 2000. júliusában), a tegzes bolharák pedig tavasszal-koranyáron dominált (maximális denzitás: 235756 ind m"

J, 2001. június elején). Mindkét érték világviszonylatban is kiemelkedő érték. A Balaton fokozatos vízszint csökkenésével felértékelődik a hínár jelentősége, amit az egységnyi hínárra vonatkozatott összegyedszám növekedése jelez. Köszönetnyilvánítás A munkát az OTKA (No. T032165 és T0348I3), a MTA Balaton Projektje és a Miniszterelnöki Hivatal Balaton Projektje támogatta. Litkey Zsolt búvárként segített a mintavételnél, Hölvényiné Nagy Katalin, Polgárdiné Klein Tünde és Zámbóné Dorna Zsuzsa a minták feldolgozásában segített, amiért hálás köszönetemet fejezem ki. A mintavevő eszközért Bíró Kálmánnak tartozom köszönettel. -2 a. Összegyeszám (ind. m" ) 1000000 r" 800000 600000 400000 200000 b. Összegyedszám (ind. g" hínár száraz tömeg) 7000 6000 1. ábra A hínáron élő állatok összegyedszáma a. tófelületre vetített egyedszám, b. hínárra vetftett egyedszám. Irodalom Bíró, K. & Gulyás, P. 1974. Zoological investigations in the open water Potamogelon perfoliatus stands of Lake Balaton. - Annal. Biol. Tihany 41: 181-203. Entz, B. 1947. Qualitative and quantitative studies in the coatings of Potamogelon perfoliatus and Myrioplhyllum spicatum in Lake Balaton. - Magy. Biol. Kut. Münk. 17: 17-37. Muskó, I. B. 1989. Amphipoda (Crustacea) in the littoral zone of Lake Balaton (Hungary). Qualitative and quantitative studies. - Int. Rev. ges. Hydrobiol. 74: 195-205. Muskó, I. B. 1990. Qualitative and quantitative relationships of Amphipoda (Crustacea) living on macrophytes in Lake Balaton. Hydrobiologia 191: 269-274. Muskó, I. B. és Bakó, B. 2002. A vándorkagyló (.

Dreissena polymorpha) denzitása, biomasszája és légzési szénvesztesége balatoni hínárosban - Hidrol. Közi. 82 (I-XII): 13-14. Muskó, I. B. és Leitold H. 2003. Hínárosban élő felsőrendű (Malacostraca) rákok minőségi és mennyiségi viszonyai a Balaton különböző medencéiben. - Hidrol Közi. 83: 14-16. Ponyi, J. 1957. Untersuchungen über die Crustaceen der Wasserpflanzbestande im Plattensee. - Arch. Hydrobiol. 53: 537-551. Richnovszky, A. 1981. Adatok a Balaton puhatestű faunájának változásához. - VEAB Monogr. 16: 215-220. Seasonal dynamics of invertebrata living on submerged macrophytes in Lake Balaton, with special regard to some Ponto-Caspian invasive sepcies. Ilona B. Muskó, Csilla Balogh, Beáta Bakó, Helga Leitold and Ádám Tóth