Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
4. szám - Nagy László: Az árvízvédelmi biztonság jelenlegi megfogalmazása
NAGY L. : Az árvízv édelmi bizt onság jelenlegi megfogalmazása 3 - A korábbi jeges árvizek burkoló görbéje Esztergom alatt, - A 100 éves visszatérési idejű árvíz, - Az 1000 éves visszatérési idejű árvíz három helyen. Magyarországon hagyományosan a vízállások (vízszintek) alapján határozzák meg a mértékadó árvízszintet. A vízállások leolvasásával, a mértékadó árvízszintek meghatározásával, stb. nem kívánok foglalkozni, csak néhány mérnöki következményre szeretnénk rámutatni ebben a fejezetben. Néhány fejlett országban (pl. USA, Hollandia) a vízhozamot használják. Valószínűleg a vízállás és vízhozam közös használata volna a legjobban célravezető. Ekkor ugyanis a lefolyási viszonyokban bekövetkezett változások jobban követhetők 9. A 100 éves visszatérési idejű árvíz alkalmazása nemzetközileg elfogadott, a legtöbb országban az árvízvédelem biztonsági megfogalmazásának az egyik deklarált sarokköve. Azonban a deklaráción túlmutat az, hogy milyen kiépítettség kapcsolódik a meghatározott 100 éves visszatérési időhöz. A 100 évesnél kisebb visszatérési valószínűségre több országban is adnak lehetőséget: - Az Egyesült Államokban a Corps of Engineers kezelésében lévő szövetségi (federal) töltésekre előírás a 100 éves visszatérési idejű árvízre történő kiépítés, azonban a helyi, megyei és magánosok töltései ettől alacsonyabb visszatérési időre épültek ki. Sok helyen az érdekeltek határozzák meg, hogy milyen szintű kiépítettség hozható össze az anyagi lehetőségekkel. - Az Egyesült Királyságban különböző beépítettségi és földhasználati viszonyokhoz igazodóan javasolnak különböző visszatérési időre történő kiépítettséget, azaz különböző szolgáltatási szintet (Nagy 1999a). Ezek közül a legnagyobb árvízvédelmi gátak esetén a 100 éves visszatérési idő, - Olaszországban, Franciaországban, Ausztriában, Bangladesben és Ukrajnában alapvetően szintén a 100 éves visszatérési időhöz határozták meg az árvízvédelmi gátak biztonságával kapcsolatos visszatérési időhöz kapcsolódó előírásokat. - Németországban Rajna alsó szakaszán 500 éves visszatérési idő az előírt tervezési vízszintnél, Bajorországban és Brandenburgban alapvetően 100 év, de az érdekeltekkel történt egyeztetés alapján ennél kevesebb is lehet. Külön kell említeni Hollandia példáját. A holland előírások nemcsak hogy szakítottak a vízállással kapcsolatos előírásokkal, de a 100 éves visszatérési idővel is. A Lobbachi vízmércénél Hollandiába belépő Rajna 1250 éves visszatérési idővel jelentkező vízhozamnak, azaz 16500 m 3/s-nak kell, hogy az árvízvédelmi gátrendszer biztonsága megfeleljen. Ezzel a megoldással közelítettek a parlament által elfogadott „Elviselhető kockázatra vonatkozó törvény" tartalmához (Nagy 2001b). Az 59 körgátra kialakítandó árvízvédelmi nemzeti biztonság-politika kialakítása azonban még folyamatban van. A tervezési vízszint megfogalmazásánál műszaki és döntéshozói szempontok sok esetben keverednek. Erre példa a volt Kelet-Németországi szabvány (TGL 28721/ 01, mely a tervezési vízszint részleteit a következő módon tartalmazta: - a szél okozta hullámfelfutás, - a folyó keresztmetszet változások miatti lehetséges duzzasztások, - a vízgyűjtő területen előre látható változások, - a folyó kanyarulatok hatása, - a jégtorlódás miatti duzzasztás, - a védett terület beépítettsége, védett gazdasági érték. Az árvízvédelmi biztonság megfogalmazása szempontjából azt a célt kell kitűzni, hogy a tervezési vízszintben (Magyarországon a mértékadó árvízszintben) kerüljenek megfogalmazásra a politikai (döntéshozói) szempontok. A nagyobb biztonságot fejezze ki magasabb visszatérési idő. Ténylegesen folytatni lehetne és kellene a korábbi helyes gyakorlatot (ld. Győr, Budapest, Szeged), hogy néhány kiemelt öblözet kapjon nagyobb biztonságot. Bár a korábbi determinisztikus módszerek helyett már egy évtizede rendelkezésre állnak objektív megközelítést biztosító módszerek. Nem elvetendő tehát az elképzelés, hogy a Szolnok, Baja, Csongrád stb. városokat magukba foglaló öblözetek, s a városi belterületek mindenképpen magasabb biztonságban részesüljenek. Ehhez természetesen a mértékadó árvizeket is rendszeresen felül kell vizsgálni. Az újabb ismereteket be kell építeni a rendszerbe, időszakonként felül kell vizsgálni a helyességüket, és nem szabad félni a kor magasabb igényeit felvállalni. A mértékadó árvízszintek vizsgálatánál feltétlenül figyelembe kell venni annak megbízhatóságát. Jelenleg túlságosan széles az a tartomány, mely a mértékadó árvízszint ingadozását jelöli: helyenként ez az érték megközelíti az egy méteres értéket. A mértékadó árvízszint meghatározásakor megállapítottak 5 %-os konfidencia intervallumokat. Amikor Szolnoknál a 100 éves és 1000 éves visszatérési idők között 100 centiméter a különbség, akkor a 100 éves visszatérési idő ± 60 centiméteres konfidencia intervalluma nagynak tűnik. Ugyanezek a számok Bajánál rendre 63 cm és ± 39 cm, stb. A konfidencia intervallum szélessége más 10, 100 és 1000 éves visszatérési idejű árvíznél. Amíg a 10 éves visszatérési időt pontosan, jól lehet számolni a meglévő adatsor hosszúsága miatt, az 1000 éves becslése lényeges pontatlanságokat mutat. 5.2. Magassági biztonság A magassági biztonság magyarországi definíciója a volt MSZ 10429 szerint egy ábra, melyen a gátkorona magasságának és a mértékadó árvízszintnek a különbségeként kerül meghatározásra. Tehát negatív szám is lehet. A magassági biztonság definíciójánál két dolgot kell megkülönböztetni, ami az MSZ 10429 szövegében öszszemosódik, illetve keveredik, és kimarad: - Meglévő magassági biztonság az, ahogy az MSZ 10429 szövegében van, kis változtatással: "A mértékadó árvízszint és a töltéskorona vagy árvízvédelmi fal víz felőli élének magassági különbsége méterben kifejezve", - Előírt magassági biztonság: a mértékadó árvízszint feletti előírt gátmagasság. Ezeket a problémákat viszonylag jól korrigálta az MSz 15292. Az előírt magassági biztonság definíciójánál rögzíteni kell, hogy a magassági biztonság milyen (többlet) hatásoktól véd, illetve mely bizonytalanságok kiküszöbölésére való tekintettel határozták meg. Tekintettel arra, hogy
