Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
4. szám - Nagy László: Az árvízvédelmi biztonság jelenlegi megfogalmazása
4 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004 . 84. ÉVF : 4. SZ. a magassági biztonság értéke műszaki fogalom és számolható érték, célszerű ezért nagyságát rögzíteni (például táblázatosan) folyónkénti vagy folyó szakaszonkénti részletezéssel. Magyarországon 1,0 méter a magassági biztonság a legtöbb helyen. Azonban a magassági biztonság értékét jogszabály rögzítette, ami pedig több más dokumetum (pl. határvízi egyezmény), és különböző szempontok alapján került összeállításra: - vésztározó töltésénél és még néhány visszatöltésezett kisebb mellékfolyónál 0,5 méter a magassági biztonság - államközi szerződések íiják elő, hogy 1,0 méternél nagyobb a magassági biztonság olyan gátaknál, ahol a folyó határvíz, illetve a határ előtt vagy után. Az országba belépő Berettyó töltésén az előírt magassági biztonsági értéke 1,2 méter, a Dráva bal parton 1,2 méter, vagy az országból kilépő Duna töltésnek magassági biztonsága 1,5 méter, mint amennyi az országból kilépő Tisza töltésre is elő van írva 1 0. - az állandó vízszint tartás miatt 1,5 méter a magassági biztonság a Kiskörei Vízlépcső böge töltéseinél, - A magas védett érték miatt Budapest főváros védvonalain 1,3 méter a magassági biztonság, ugyanígy Győr és Szeged védvonalain 1,5 méter a magassági biztonság. Győr Szeged és Budapest a városokra előírt 1000 éves visszatérési időt így konvertálták. Történetesen az a helyzet alakult ki, hogy a 100 éves és 1000 visszatérési időhöz tartozó árvízszint között kb. 0,3 illetve 0,5 méter a különbség, amit a magassági biztonsághoz adtak hozzá. Vagyis az, hogy egy területen magasabb a biztonságot (ami biztonság politikai döntés), azt a magassági biztonságban jelenítették meg, ami pedig műszaki fogalom. A magassági biztonság értéke Magyarországon is eltérő volt különböző műszaki színvonal mellett különböző korokban. A teljesség igénye nélkül néhány példa: - az összefüggő töltések építésének a kezdetén nem különböztettek meg magassági biztonságot, - 1,5 méter az első világháború előtt a Tisza középső és alsó szakaszán, - 1,0 méter a Tisza Tokaj feletti szakaszán Vásárhelyi javaslatára, -1,5 méter a Körösökön az első világháború után, - 1,2 méter a Maros mellett az 1932-es árvíz után stb. A nemzetközi gyakorlatban az alakult ki, hogy a magassági biztonság műszaki bizonytalanságok csökkentésére, kiküszöbölésére van ezért nem jogszabályban, hanem szabályzatban vagy szabványban kell rögzíteni értékét vagy meghatározásának módját. A magassági biztonság egy determinisztikusán meghatározott puszta szám Magyarországon, aminél nincs meghatározva, hogy mi ellen nyújt védelmet. A magassági biztonság konkrét értékben történő megadása a folyótól függetlenül több szempontból is egyenlőtlenségekhez vezet: - A folyó vízjárásának függvényében ugyanaz az 1,0 méteres magassági biztonság különböző biztonságot jelent, mert a folyók vízjárása eltérő. (A Túr mellett az 1 méter 10 000 éves visszatérési időnek felel meg, ugyanez az 1 méter Szolnoknál csak 1000 évesnek stb.) - A magassági biztonság jelentős része a hullámfelfutás, aminél a meghajtási hosszak különbözősége miatt jelentős eltérések alakulhatnak ki (már csak azért is, mert nem mindenhol kell hullámzásra számítani). A magassági biztonság műszaki fogalom, egy-egy gát szakaszra részben számolható, részben becsülhető érték. A Monticello, Minnesota 1991-ben tartott konferencia témája a magassági biztonság volt {Tatham 1995). A magassági biztonság a konferencia ajánlása szerint a következő bizonytalanságok ellen nyújt védelmet: - hidrológiai és hidraulikai bizonytalanságok, - hullámfelfutás értéke, - folyó keresztirányú vízlengéséből származó többlet vízszint, - a gátkorona süllyedése, - ár-apály hatása, - hidraulikus ugrás, - vízfelszín többlet magassága a folyó kanyarulata miatt, - lebegtetett hordalék hatása, - növekvő meder ellenállás vagy hordalék lerakódás miatt létrejött helyi vízszint emelkedés, - mérési pontatlanságok. A magassági biztonság értéke országonként, illetve folyónként eltérő magasságban került megállapításra (1. táblázat), kifejezve mindenhol az ott élők tapasztalatát, elvárásait (Nagy 1999c). 1. tábláza t Hely Magassági biztonság A Loire mentén 0,3-0,4 méter A Mississippi mentén 1,0 méter USA Minimálisan 0,9 méter Hollandiában tengerparton számítani kell, de Minimálisan 0,5 méter Nyugat-Ausztrália városi terület 0,5 méter Nyugat-Ausztrália külterület 0,15-0,3 méter Németország lakott terület 1,5 méter Németország külterület 0,8 méter Japán ha a folyó vízhozama Q < 200 m'/s 0,6 méter Japán ha a folyó vízhozama Q > 1000 m'/s 2,0 méter. Angliában és Walesben a magassági biztonság „kemény védművekre" 0,3 méter és „puha védművekre" 0,6 méter. Arról, hogy melyiket alkalmazzák, gazdasági számítás dönt. A magassági biztonságnak a holland árvízvédelmi biztonság megfogalmazásánál is számos fontos feladata : - megakadályozza a hullámok átcsapását; - kompenzálja a tervezési (mértékadó) vízszint analízisének bizonytalanságait; - kompenzálja a szél tevékenység hatására megemelkedő vízszintet; - kompenzálja a gáttest összenyomódását; - kompenzálja a gáttest alatti összenyomható talajrétegek ülepedését; - biztosítja a gátkoronán a közlekedés lehetőségét a tervezési körülményekkel megegyező helyzetben is. Ez fontos a gát ellenőrzés, az uszadék-fa és más úszó tárgyak (amik károsíthatják a gátat) eltávolítása és a fenyegető gátszakadás esetén az anyag szállítás céljából. A minimálisan szükséges magassági biztonság olyan érték, aminek a létezését mindig feltételezik, kielégíti a fenti első három és hatodik követelményeket. Legalább
