Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

4. szám - Nagy László: Az árvízvédelmi biztonság jelenlegi megfogalmazása

1 Az árvízvédelmi biztonság jelenlegi megfogalmazása

1 Nagy László Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Kgyetem Geotechnikai Tanszék, 1111. Budapest, Mfiegyetem rp. 3. Kivontt: Magyarország vízkár-veszélyeztetettségét alapvetően meghatározza, hogy a Kárpát-medence legmélyén fekvő, zömében slk területű ország, ezért a környező hegyvidéki vízgyűjtőkről érkező, nálunk torlódó árhullámok, a hóolvadásből, vagy nagy csapadékból keletkező nagykiterjedésű belvízi elöntések, illetve helyi vízkárok, valamint a környező országokban a hozzánk folyó vizekbejuttatott, és a hazánkban keletkezőkkel tetézett szennyezések ellen gyakran szükséges védekezni, árvízvédelem, belvízvédelem, vízminőség-védelem. részt olyan előírásokon keresztül, melyek módszertani illetve eljárási szabályokat rögzítenek (pl. tilos a decemberi földmunka). Az árvízvédelmi biztonság műszaki oldala - amely alkalmazza mind a szerkezeti, mind a nem szerkezeti módszereket - számszerűsíthető, és nem számszerűsíthető részekre osztható. A biztonság számszerűsíthető része pl. a töltés magasságának, a töltés rézsű hajlásának vagy a gát biztonsági tényezőjének az előírása. A biztonság nem számszerűsíthető (nehezen számszerűsíthető, eddig még Magyarországon nem számszerűsített) része pl. az előrejelzés, a riasztás, a védekezés intenzitása, a hullámtéri erdők telepítése, vagy a mentett oldali 10 méteres sáv szabadon hagyása, stb. 3. Az árvízvédelem szerkezeti módszerénél a biztonság peremfeltételei Az árvízvédelmi gátak biztonságának vizsgálatánál a következő peremfeltételeket kell figyelembe venni: - Bármilyen szintű árvízvédelmi kiépítettség mellett van a tönkremenetelnek valószínűsége, csak esetleg ez a valószínűség már elhanyagolható mértékű. - A földművek tönkremenetelének (hasonlóan más műszaki szerkezetek tönkremeneteléhez) két alapesete van: a terhelés hatására és a fáradás hatására bekövetkező tönkremenetel. Ez utóbbi az árvízvédelmi töltések esetében a földművek öregedése, ami eddig a vízügyi szakemberek részére mennyiségileg megfoghatatlan és műszakilag jellemezhetetlen fogalom. így sem számítani, sem becsülni nem tudjuk a fáradás

3 hatására bekövetkező változásokat. Jelen tanulmányban is csak a terhelési tönkremenetellel foglalkozunk. - Csak a statikus terhelést és a statikus ellenállást vizsgáljuk, tehát a dinamikus terheléseket vagy az altalaj viszonyok időbeli (árvíz alatti) változását nem vesszük figyelembe

4. - Jelen tanulmányban csak tönkremenetelekkel foglalkozunk, tehát károsodással nem. Ennek oka az, hogy a károsodások, mint védekezési költségek jelentkeznek. Az elsődlegesen megválasztandó kérdés, hogy milyen valószínűséggel jön létre gátszakadás. A töltések tönkremeneteli valószínűsége a kockázat térképezésnél is mint alapadat jelentkezik. - Az árvízvédelmi biztonság nem független az időtényezőtől. Az időtényező nem csak az öregedésnél jelentkezik, hanem a müvek tervezett élettartamánál is. Jelenleg nincs meghatározva az árvízvédelmi művek tervezett élettartalma. 4. Az időtényező Általános kérdésként merül fel az, hogy mi várható 2050-ben, 2100-ban vagy még később

5. A globális éghajlatváltozási modellek alapján már készülnek a regioKulcsszavak: 1. Bevezetés Az emberiséget évszázadok óta érdekli, hogy mennyire biztonságos a természeti katasztrófák ellen - az a terület, ahol él, - az a létesítmény, amelyet létrehozott, különböző korokban a biztonságot különböző módon értékelték és érvényesítették. Hosszú ideig a biztonság és a biztonsághoz kapcsolódó politika a királyság, illetve a mindenkori hatalom védelmét jelentette a külső és belső ellenséggel szemben. A természeti katasztrófákkal - így az árvízzel kapcsolatban nem tudtak az emberek, megfelelő és hatékony ellenintézkedéseket tenni

2. A 19. század közepétől datálódnak az első olyan nagy volumenű árvízvédelmi munkák Magyarországon, amelyek túlmutatnak egy kisebb közösség érdekviszonyain. Manapság általánosságban elmondható, hogy a természeti katasztrófák elleni védelem az állam feladata (bár az állami szerepvállalás csökkenése, csökkentése a cél a legfejlettebb országokban), ugyanúgy mint a katasztrófák bekövetkezésekor az ellenintézkedések megtétele. A biztonság megfogalmazása mindig tükrözte a kor gazdasági és műszaki fejlettségét. (Nagy 2000a) A biztonságra való törekvés két területe különböztethető meg: - A természeti katasztrófákkal szembeni védelem. Ebbe a csoportba tartoznak a földrengések, az árvizek, a lávafolyások, a természetes lejtők csúszása, a becsapódó meteoritok, stb. - Az emberek által létrehozott (man made) katasztrófákkal szembeni védelem. A kategória részei többek között a háborúk, az üzemi balesetek, terrorista cselekmények, stb. egészen a közlekedési balesetekig. 2. Az árvízvédelmi biztonság Magyarország legnagyobb természeti veszélyforrása a víz, azon belül is az árvíz. Az árvíz negatív hatása összehasonlítva a többi természeti katasztrófával, talán legnagyobb mértékben csökkenthetők ellenintézkedéssel. Az ellenintézkedések kialakítása azonban a biztonság megfogalmazásától, a biztonság politikától függ. Az árvízvédelmi biztonság fogalma térben és időben változó, ugyanakkor jelentős mértékben függ az egyén és a közösség fejlettségétől, tűrőképességétől. Ahhoz, hogy a biztonság kezelhető (számszerűsíthető, tervezhető, mérlegelhető) legyen, az első és legfontosabb szempont az árvízvédelmi biztonság politikájának megfelelő szintű megfogalmazása. A biztonság-politika deklarálása manapság már kormányzati, parlamenti feladat, mely politika megvalósulása intézményi, szabályozási és költségvetési lehetőségeken keresztül történik. A biztonság-politika műszaki oldala egyrészt a különböző szabványokon, szabályzatokon, műszaki irányelveken keresztül valósul meg, más-