Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

3. szám - Köszönetnyilvánítás

56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF

. 3. SZ. senyeznek. Számos megújuló energiaforrás így csak akkor lesz versenyképes, ha a hagyományos energiahordozók ára a költségek összességét fogja tükrözni, beleértve a környezettel kapcsolatos extemális költségeket is. A Közösség számára ismert, hogy a megújuló energiák kihasználását támogatni kell, ezért megfogalmazták a 2001/77/EK Irányelvet a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának a belső villamosenergia-piacon történő támogatásáról. Ezen irányelv sem tartalmaz azonban olyan előírást, amely korlátozná az 5 MW teljesítmény feletti vízerőmüvek által termelt villamos energia piaci árát a többi megújuló energiát hasznosító erőmüvek árához viszonyítva. A vízenergia hasznosítás szinten tartása, fejlesztési lehetősége A napjainkban üzemelő vízerőmüvek közül a Tiszai vízerőmüvek tartoznak abba a teljesítmény kategóriába, melynek termelését az érvényes jogszabályok csak a kötelező átvétel előírásával támogatják. A működő vízerőmüvek 2000-2002. évi összesített termelési adatai alapján a tiszai termelés százalékosan a 82,1 %-ot jelenti. A meglévő vízenergia hasznosítását végző műtárgyak közül a meghatározó termelésűeknél a jövőben csak a szinten tartással lehet számolni, ilyen átvételi ár mellett fejlesztéssel nem. Számolni kell viszont azzal, hogy az ötven éves tiszalöki blokkok nagyjavításának és felújításának elmaradásával (a jelenlegi átvételi ár nem nyújt fedezetet ilyen munkák elvégzésére) fokozatosan romlani fognak a berendezések rendelkezésre állási mutatói, azaz csökkenni fog a Tiszalöki Vízerőmű kihasználási lehetősége. Az 5 MW teljesítmény alatti vízerőmüveknél - ha Gibárton és Felsődobszán is történik fejlesztés - számítani lehet azzal, hogy hozzájárulnak a vízenergia hasznosítás szinten tartásához. Bár elméleti fejlesztési lehetőségekkel rendelkezünk, a jelenlegi gazdasági és társadalmi háttér mellett fejlesztéssel nem lehet számítani. Több folyónkon lenne lehetőség 5 MW beépített teljesítmény feletti fejlesztésre, de az árszabályozás következtében erre belátható időn belül nem fog sor kerülni. Tanulmányterv szinten vizsgálják a Békésszentandrási Duzzasztóműnél mátrix turbinák (kis egység-teljesítményű gépek elzáró táblába történő, mátrix elrendezésű beépítése teljesen automatizált kiépítéssel) beépítésével a meglévő duzzasztás kihasználását, de jelenleg a fejlesztés irreális gazdasági feltételekkel lenne megvalósítható, beépített teljesítménye pedig meghaladná az 5 MW-ot. A fejlesztési lehetőségek feltárásában és kimunkálásában hátráltató és kedvezőtlen hatású a jelenlegi jogszabályok alapján érvényes teljesítmény korlátozás. A nemzetközi gyakorlatban és az EU ajánlásokban is a „small hydro" teljesítményű blokkok telepítését, azaz a 10 MW egység-teljesítmény alatti vízturbinákkal hasznosítható megújuló vízenergia bázisok kihasználást ösztönzik. Minden szempontból javasolt a hazai jogszabályokban az 5 MW-os vízerőművi korlát 10 MW egységteljesítményű vízerőművi blokkra történő módosítása. Ez a módosítás továbbra sem ösztönözne nagy vízerőművek létesítésére, de lehetőséget adna az EU szabta kereteken belül a hazánkban meglévő vízerő potenciál jobb kihasználására. Jogszabályi változás nélkül az elkövetkező évtizedben mindösszesen 50 MW beépített vízerőművi kapacitás működésére és az időjárás változásától függő vízjárási adatok alapján 165-185 GWh/év villamos energiatermelésre lehet tervezni. 2003. október 7-én Dr. Kullmann László, dr. Lakatos Károly, Ötvös Pál Az értékeléshez felhasználásra került az 1984. évi Országos Vízgazdálkodási Keretterv, a Reich és tsa Wein Bt. által 1996. augusztusában készített Vízerőművek vizsgálati anyag, a Villamos Energia Statisztikai Évkönyv 2000. és 2001., a Villamosenergia-ipari Visszatekintő Statisztikai Adatok 1925-2000., a Szombathelyi Vízerőmű Kft., a Hernádvíz Kft. és a Közép-Dunavölgyi VÍZIG adatszolgáltatása, melyekért ezen úton köszönetet mondunk. Realistic estimation of the potential renewable energy resources in Hungary with special regard to hydropower development Hungarian Academy of Sciences, Power Committee, Renewable Power Technologies Sub-committee Folyóiratunk e számának 1-7. oldalain közöljük a dr. Reimann József társszerzőségében készült, de már csak elhunyta után véglegesített tanulmányt a tiszai árvizek emelkedő irányzatairól. A nyomdai előkészítés időszakában kaptuk dr. Reimann Józsefné alábbi levelét a Magyar Hidrológiai Társaságnak címezve: Szeretném megköszönni a Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztályának és a Hidrológiai Közlöny főszerkesztőjének a 2003. október 16-án az abban az évben elhunyt tudósok tiszteletére megtartott emlékülés megszervezését, lebonyolítását, a férjemről elmondott méltató és meleg baráti szavakat. Köszönöm az ülésen meg nem jelenhetett dr. V. Nagy /ilvánítás Imre professzor hozzájárulását is férjem munkássága összefoglalásához. Megemlíthetem, hogy férjemet a Honvédelmi Minisztérium saját halottjaként nagy tisztelettel temettette el, és a Budapesti Műszaki Egyetem is rektora jelenlétében - saját halottjaként emlékezett meg Róla dr. Barabás Béla - legutolsó cikkének szerzőtársa megható búcsúszavaival. Egykori tanítványai is több alkalommal fejezték ki tiszteletüket még életében, részvétüket halála után. Dr. Reimann József március 27-én lett volna 80 éves 2004. március 8-án Köszönettel: Dr. Reimann Józsefné