Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

3. szám - Köszönetnyilvánítás

56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF . 3. SZ. senyeznek. Számos megújuló energiaforrás így csak ak­kor lesz versenyképes, ha a hagyományos energiahordo­zók ára a költségek összességét fogja tükrözni, beleértve a környezettel kapcsolatos extemális költségeket is. A Közösség számára ismert, hogy a megújuló energi­ák kihasználását támogatni kell, ezért megfogalmazták a 2001/77/EK Irányelvet a megújuló energiaforrásokból e­lőállított villamos energiának a belső villamosenergia-pi­acon történő támogatásáról. Ezen irányelv sem tartalmaz azonban olyan előírást, amely korlátozná az 5 MW telje­sítmény feletti vízerőmüvek által termelt villamos ener­gia piaci árát a többi megújuló energiát hasznosító erő­müvek árához viszonyítva. A vízenergia hasznosítás szinten tartása, fejlesztési lehetősége A napjainkban üzemelő vízerőmüvek közül a Tiszai vízerőmüvek tartoznak abba a teljesítmény kategóriába, melynek termelését az érvényes jogszabályok csak a kö­telező átvétel előírásával támogatják. A működő vízerő­müvek 2000-2002. évi összesített termelési adatai alap­ján a tiszai termelés százalékosan a 82,1 %-ot jelenti. A meglévő vízenergia hasznosítását végző műtárgyak kö­zül a meghatározó termelésűeknél a jövőben csak a szinten tartással lehet számolni, ilyen átvételi ár mellett fejlesztéssel nem. Számolni kell viszont azzal, hogy az ötven éves tiszalöki blokkok nagyjavításának és felújítá­sának elmaradásával (a jelenlegi átvételi ár nem nyújt fe­dezetet ilyen munkák elvégzésére) fokozatosan romlani fognak a berendezések rendelkezésre állási mutatói, azaz csökkenni fog a Tiszalöki Vízerőmű kihasználási lehető­sége. Az 5 MW teljesítmény alatti vízerőmüveknél - ha Gi­bárton és Felsődobszán is történik fejlesztés - számítani lehet azzal, hogy hozzájárulnak a vízenergia hasznosítás szinten tartásához. Bár elméleti fejlesztési lehetőségekkel rendelkezünk, a jelenlegi gazdasági és társadalmi háttér mellett fejlesz­téssel nem lehet számítani. Több folyónkon lenne lehetőség 5 MW beépített telje­sítmény feletti fejlesztésre, de az árszabályozás követ­keztében erre belátható időn belül nem fog sor kerülni. Tanulmányterv szinten vizsgálják a Békésszentandrási Duzzasztóműnél mátrix turbinák (kis egység-teljesítmé­nyű gépek elzáró táblába történő, mátrix elrendezésű be­építése teljesen automatizált kiépítéssel) beépítésével a meglévő duzzasztás kihasználását, de jelenleg a fejlesz­tés irreális gazdasági feltételekkel lenne megvalósítható, beépített teljesítménye pedig meghaladná az 5 MW-ot. A fejlesztési lehetőségek feltárásában és kimunkálásá­ban hátráltató és kedvezőtlen hatású a jelenlegi jogszabá­lyok alapján érvényes teljesítmény korlátozás. A nemzetközi gyakorlatban és az EU ajánlásokban is a „small hydro" teljesítményű blokkok telepítését, azaz a 10 MW egység-teljesítmény alatti vízturbinákkal hasz­nosítható megújuló vízenergia bázisok kihasználást ösz­tönzik. Minden szempontból javasolt a hazai jogszabá­lyokban az 5 MW-os vízerőművi korlát 10 MW egység­teljesítményű vízerőművi blokkra történő módosítása. Ez a módosítás továbbra sem ösztönözne nagy vízerő­művek létesítésére, de lehetőséget adna az EU szabta ke­reteken belül a hazánkban meglévő vízerő potenciál jobb kihasználására. Jogszabályi változás nélkül az elkövetkező évtizedben mindösszesen 50 MW beépített vízerőművi kapacitás működésére és az időjárás változásától függő vízjárási a­datok alapján 165-185 GWh/év villamos energiaterme­lésre lehet tervezni. 2003. október 7-én Dr. Kullmann László, dr. Lakatos Károly, Ötvös Pál Az értékeléshez felhasználásra került az 1984. évi Országos Vízgazdálkodási Keretterv, a Reich és tsa Wein Bt. által 1996. augusztusában készített Vízerőművek vizsgálati anyag, a Villa­mos Energia Statisztikai Évkönyv 2000. és 2001., a Villamose­nergia-ipari Visszatekintő Statisztikai Adatok 1925-2000., a Szombathelyi Vízerőmű Kft., a Hernádvíz Kft. és a Közép-Du­navölgyi VÍZIG adatszolgáltatása, melyekért ezen úton köszö­netet mondunk. Realistic estimation of the potential renewable energy resources in Hungary with special regard to hydropower development Hungarian Academy of Sciences, Power Committee, Renewable Power Technologies Sub-committee Folyóiratunk e számának 1-7. oldalain közöljük a dr. Reimann József társszerzőségében készült, de már csak elhunyta után véglegesített tanulmányt a tiszai árvizek e­melkedő irányzatairól. A nyomdai előkészítés időszaká­ban kaptuk dr. Reimann Józsefné alábbi levelét a Ma­gyar Hidrológiai Társaságnak címezve: Szeretném megköszönni a Magyar Hidrológiai Társa­ság Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztályának és a Hidrológiai Közlöny főszerkesztőjének a 2003. ok­tóber 16-án az abban az évben elhunyt tudósok tiszteleté­re megtartott emlékülés megszervezését, lebonyolítását, a férjemről elmondott méltató és meleg baráti szavakat. Köszönöm az ülésen meg nem jelenhetett dr. V. Nagy /ilvánítás Imre professzor hozzájárulását is férjem munkássága összefoglalásához. Megemlíthetem, hogy férjemet a Honvédelmi Minisztérium saját halottjaként nagy tiszte­lettel temettette el, és a Budapesti Műszaki Egyetem is ­rektora jelenlétében - saját halottjaként emlékezett meg Róla dr. Barabás Béla - legutolsó cikkének szerzőtársa ­megható búcsúszavaival. Egykori tanítványai is több al­kalommal fejezték ki tiszteletüket még életében, részvé­tüket halála után. Dr. Reimann József március 27-én lett volna 80 éves 2004. március 8-án Köszönettel: Dr. Reimann Józsefné

Next

/
Oldalképek
Tartalom