Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

3. szám - MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energetikai Technológiák Albizottsága: A hazai megújuló energetikai potenciál reális értékeinek közelítő meghatározása a vízenergia hasznosítás területén

MTA Energetikai Bizottság: A hazai megújuló energetikai potenciál Évek Közcélú Vlzerő Vízerőművek Évek erőművek művek aránya GWh-ban GWh-ban %-ban 1980. 20 870 108 0,517 1985. 23 742 150 0,632 1990. 25 074 172 0,686 1995. 30 568 159 0,520 2000. 31 896 167 0,524 A vízerőmüvek 2000-2002. évi villamos energia termelése: (az adatok MWh-ban): Erőművek 2000. 2001. 2002. Kisköre 89 935 100 145 113 704 Tiszalök 42 683 52 786 52 514 Kesznyéten 16514 18 142 13 744 Ikervár 10817 7 482 7 032 Nyugati törpék 1 908 1 547 1 562 Gibárt 2 541 3 055 5 600 Felsődobsza 2 506 2 843 5 600 Keleti törpék 0 0 0 Kvassay na. 0 560 Vízerőművek összesen 166 904 186 000 194 716 Az utóbbi évek kis mértékű termelés-növekedése részben a megváltozott gazdasági környezet, részben a megújuló vízenergiát szolgáltató vízfolyások kedvező vízjárásának tulajdonítható. A tulajdonosok egyes vízerőmüveknél felújítási és automatizálási programokat hajtottak végre, illetve indítottak el. A vízenergiából termelt villamos energia átvételének szabályozása 2003. január 1-től lépett hatályba a Villamos energiáról szóló 2001. évi CX. Törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok, melyek a következő években többek között megha55 tározzák a megújuló energiából történő villamos energia termelés feltételeit, áralkalmazási elveit és a maximalizált átvételi árakat. Ezen törvény szerint a vízenergia vonatkozásában kötelező átvétel alá rendelték a 0,1 MW teljesítménytől nagyobb beépített teljesítményű vízerőmüvek termelését. Ezen előírás alapján hosszabb távon az alábbi vízerőművek termelésére lehet számítani a magyar villamos energia rendszerben: Vízfolyás A vízerőmű neve Beépített teljesftmény (MW) Tisza Kiskörei 28,0 Tisza Tiszalöki 11,4 Hernád Kesznyéten i 4,4 Hernád Felsődobszai 0,52 Hernád Gibárti 0,5 Ráckevei Dunaág Kvassay 1,6 Rába Ikervári 2,2 Rába Csörötneki 0,354 Rába Körmendi 0,32 Pinka Pornóapáti 0,16 Rába Alsószölnöki 0,2 A kötelező átvétel mellett a megújuló energia mind nagyobb mértékű kihasználását az átvételi ár kezdetben KÁP díjjal történő megemelésével, később „Zöld bizonyítvány" bevezetésével rendelik támogatni a 0,1 - 5 MW teljesítmény tartományba tartozó vízerőművek működését. A kötelező átvétel mellett a jelenlegi jogszabályok szerint nem támogatható emelt átvételi árral az 5 MW teljesítmény feletti vízerőműben megújuló energiából történő villamos energiatermelés. Ezen erőművekben megtermelt villamos energiáért fizethető legmagasabb díj a villamos energia mindenkori nagykereskedelmi árával kell hogy megegyező legyen. Zöld Könyv - az EU stratégiája Az Európai Unió Zöld Könyv-ben jelentette meg „A jövő energiája: Megújuló Energiaforrások" címmel COM (96)576 jelzéssel a Közösség stratégiáját. A Zöld Könyv megerősíti a megújuló energiaforrások előmozdításának stratégiai célkitűzését energiapolitikai, valamint néhány további politika összefüggésében, továbbá célként tűzi ki a megújuló energiaforrások arányának megduplázását az Európai Unió energiamérlegében 2010-ig. A megújuló energiaforrások felé fordulást több okból is erőteljesen ösztönözni kell. A megújuló energiaforrások fejlesztése együtt jár környezetvédelmi célok megvalósulásával és a széndioxid-kibocsátás csökkenésével az energiaszektorban. A megújuló energiaforrások fejlesztése aktívan hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez is. A megújuló energiaforrások nem-kimeríthető energiaformákat képeznek, beleértve különösen a vízenergiát, a szél- és napenergiát, a biomasszát és a geotermikus energiát. A nagyméretű vízerőmüvek a múltban gazdaságosabbak voltak, mint kisebb méretű társaik. A kisebb vízenergia források (10 MW alatti teljesítménnyel) ugyanakkor az EU több régiójában a mai napig is kihasználatlanul rendelkezésre állnak. Jelenleg a megújuló energiaforrások fejlődésének legnagyobb akadálya bizonyos technológiák költségigénye. Különösen így van ez ott, ahol a megújuló energiaforrások nagy, centralizált, szénnel, szénhidrogénnel vagy nukleáris energiahordozókkal üzemelő erőmüvekkel verVízfolyás A vízerőmű neve Beépített teljesítmény (MW) Programok Tisza Kiskörei 28,0 2003-tól nagyjavítás és automatizálás Tisza Tiszalöki 11,4 Hernád Kesznyéteni 4,4 automatizálás Hernád Felsődobszai 0,52 Hernád Gibárti 0,5 Ráckevei Dunaág Kvassay 1,6 felújítás Rába Ikervári 2,2 automatizálás Rába Csörötneki 0,354 2003-tól felújítás Rába Körmendi 0,32 felújítás Kis-Rába Kapuvári 0,08 automatizálás Pinka Pornóapáti 0,16 automatizálás folyamatban Pinka Szentpéterfai 0,086 automatizálás folyamatban Veszprém Séd Hajmáskéri 0,047 Rába Alsószölnöki 0,2 automatizálás Gyöngyös-patak Vasszécsényi 0,025 leállítva Gyöngyös-patak Tanakajdi 0,013 automatizálás Gyöngyös-patak Bogáti 0,013 leállítva Gyöngyös-patak Hermáni 0,013 automatizálás Gyöngyös-patak Gencsapáti-Alsó 0,018 automatizálás Gyöngyös-patak Gencsapáti-Felsö 0,025 automatizálás folyamatban Pinka Vaskeresztesi 0,05 leállítva Pinka Felsőcsatári 0,04 automatizálás Gyöngyös-patak Lukácsházi 0,026 Répce-patak ChermelházaDamonyai 0,026 Bársonyos Halmaji 0,054 Bársonyos Forrói 0,036 Bársonyos Alsómérai 0,02 Bársonyos Felsőmérai 0,017 Bársonyos Hemádvécsei 0,036