Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

3. szám - Bényei Krisztina: A Velencei-tó vízháztartási és vízcsere folyamatainak elemzése

9. ábra. Aramlásméré a: a Fertőrákosi öbölben, A vízmozgásokat elsősorban a megelőző időszakban kialakult vízszintlengések következtében előálló áramlások határozzák meg. Ha a megelőző időszak szélcsendes volt, az áramlás egyértelműen a szél irányát követi. 9. a ábra Aramlásképek kisminta-kísérletek alapján déli szél esetén 9.b ábra Áramlásképek kisminta-kísérletek alapján északi szél esetén A fenti ábrákon megfigyelhető, hogy a víztükörlengés, valamint a méréskor uralkodó szél együttes hatására hogyan változik a különböző mérési helyeken, de egy észlelési napon belül az áramlás iránya. ti szelvények I-VII-ig b: a Madárvárta öbölben Másik esetet vizsgálva megfigyelhető, ha a megelőző időszakban szeles idő volt, és a mérés napján a szélirány különbözik ettől az iránytól, akkor a kialakult kis áramlási sebességekre csillapító- rontó hatással van ez a megváltozott szélirány. Ezt az állapotot az alábbi ábrák szemléltetik. Az első oszlopban (10. ábra) levő kördiagramok olyan mérés alapján készültek, ahol a mérés idején szélcsend volt, a mérést megelőző napokon az uralkodó szélirány keleti volt. A mérés idején tehát a vízmozgások a vízkilendüléstől befolyásoltak. A második oszlop (11. ábra) olyan állapotot szemléltet, ahol az előző napi szélirány hatásából kialakult vízlengésre a vele ellentétes irányú szél gyengítő hatással van. A harmadik oszlop (12. ábra) azt mutatja meg, hogy az áramlás erős nyugati-északnyugati szél hatására is csak kis sebességű maradt, vagyis az ilyen irányú szelek nem okoztak különösebb áramlásbeli változásokat. A mérés a II. szelvényben, szélcsend idején történt. Az áramlás viszont a megelőző nap K-i szelének hatására vízkilendüléstől befolyásolt. A fertőrákosi öbölben a vízáramlás a nyugati part felé indult meg. Amint a szél mérséklődni kezdett, a vízáramlás iránya megfordult, s elkezdődött a víz visszaáramlása kelet felé. Érdekesség: a megelőző napon uralkodó tekintélyes sebességű nyugati, északnyugati szél hatására viszonylag kis áramlási sebességek alakultak ki. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Fertő-tó áramlási viselkedésében nagyon hasonló a Velencei-tóhoz. Az áramlásokat ez esetben is legfőképpen a szél okozza. Az áramlás iránya pedig függ a megelőző időszak szélirányától és szélerősségétől, csakúgy, mint a Velencei-tó esetében. Az áramlások során hordalék-lerakódások keletkeznek, amit egy újabb, más irányú áramlás tovább mozgat, majd általában a déli területeken végleg lerakódik. Hasonló jelenség a Velencei-tó esetében az evezős-pálya területe, ahol a hordalékok lerakódásának esélye nagyobb a tó más területeihez képest. Itt viszont figyelembe kell vennünk azt a tényezőt is, hogy az evezős-pálya területén a meder mélyebb, mint a tó más területein így a hordalék könnyebben rakódik le folyamatos töltődést eredményezve. A fent leírtak az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (1982) kiadványa nyomán készültek.