Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

2. szám - Ferencz Ildikó–Sziebert János: Új vizsgálati módszer a holtág rehabilitáció során a Gemencben

74 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003 . 83. ÉVF. 2. SZ. 1. táblázat: Az évgyűrúszélességek és a vízállások kapcsolata Az egyezőség mértéke % Veránka Alsó-Gemenci erdő Az évgyürüszélesség átlaga: évi maximális vízállás * 64 100 A kései pászta szélessége: évi maximális vízállás * 69 100 A korai pászta szélessége: évi maximális vízállás 61 50 A korai pászta szélessége: kora őszi maximális vízállás 100 50 A kései pászta szélessége: kora őszi maximális vfzállás 25 100 Az illesztőgörbétől való eltérés: évi maximális vízállás * 38 100 2. táblázat Az ökológiailag optimális vízállás meghatározása Alsó-Gemenci­Veránka Kiértékelési mód Vízállás (cm) erdő Egyezőség Egyezőség (%) (%) Eves max. vízállás: Évgyűrű­szélesség 880 felett 33,33 Eves max. vízállás: Évgyűrű­szélesség 800 felett 37,50 ­Eves max. vízállás: Évgyűrű­szélesség 750 felett 46,67 69,23 Eves max. vízállás: Évgyűrű­szélesség 700 felen 45,45 55,00 Eves max. vízállás: Évgyűrű­szélesség 650 felett 42,86 54,17 Eves max. vízállás: Évgyűrű­szélesség 600 felett 42,42 40,62 Kora őszi max. vízállás: Korai pászta szélessége 880 felett ­­Kora őszi max. vízállás: Korai pászta szélessége 800 felett 50,00 ­Kora őszi max. vízállás: Korai pászta szélessége 750 felett 66,67 75,00 Kora őszi max. vízállás: Korai pászta szélessége 700 felett 62,50 83,33 Kora őszi max. vízállás: Korai pászta szélessége 650 felett 50,00 71,43 Kora őszi max. vízállás: Korai pászta szélessége 600 felett 46,67 58,33 Éves max. vízállás: Illesztőgörbétől való eltérés 880 felett 33,33 ­Éves max. vízállás: Illesztőgörbétől való eltérés 800 felett 37,50 ­Éves max. vízállás: Illesztőgörbétől való eltérés 750 felett 60,00 38,46 Éves max. vízállás: Illesztőgörbétől való eltérés 700 felett 50,00 45,5 Éves max. vízállás: Illesztőgörbétől való eltérés 650 felett 42,86 41,67 Éves max. vízállás: Illesztőgörbétől való eltérés 600 felett 39,39 41,38 Ha megvizsgáljuk, hogy ezeket a vízállásokat hány­szor haladta meg az évi maximális vízállás, a területek­nek az optimálishoz viszonyított vízállapotára kapunk felvilágosítást. Mindkét esetben az optimálist meghaladó vízállások előfordulásának csökkenése, vagyis bizonyos fokú szárazodás tapasztalható (4. ábra). Ez az Alsó-Ge­menci-erdő esetében jelentősebb. Hasonló a tendencia, ha az illesztő görbék meredekségét hasonlítjuk össze: az Alsó-Gemenci-erdő esetében kapunk nagyobb értéket. 1200 1000 aoo 6 ®oo f f / f ^ 4P / 4P 4f 4P / s 4f 4P 4P / 4P f C l!AJ«a-Qwwnc^«iW — - UwArii 4. ábra Az optimálist meghaladó vízállások gyakorisága összegezés Vizsgálatunk próbálkozásnak indult, amely érdekes ösz­szefüggéseket hozott: Gemenc két területének vízállapotára tudtunk következtetéseket levonni, megmutattuk a száraz­földi növényzet szempontjából optimális vízállás értékét, a­melynek megfelelő élettani gyakoriságú biztosításával a te­rület rehabilitációja megoldható, vagyis egy elérendő célál­lapotnak tekinthető. A módszer alkalmazhatóságának vizsgálata más területe­ken a jövő feladata. Szükségesnek tartjuk más fafajokra is kiterjeszteni a módszert (ennek jelenleg még technikai aka­dályai vannak). így az eredmények együttes értelmezése u­tán megbízhatóbb következtetéseket tudnánk levonni. Főiskolánkon ez évben kezdjük el a már revitalizált, de még problémákat rejtő, Vén-Duna, Cserta-Duna, Nyéki­Holt-Duna vizsgálatát a fenti módszer alkalmazása mellett, a területek teljes ökológiai állapotfelmérésével kiegészítve, amelyet Dévai et al. (Vízminőség és ökológiai vízminősítés, Acta Biologica Debrecina,1992) szerint tervezünk elvégez­ni. A különböző módszerek adta eredmények összevetése u­tán nyílik arra lehetőség, hogy a további rehabilitációs fo­lyamat irányát és alkalmazandó beavatkozásait a szakembe­rek meghatározzák. Irodalom Buzetzky GyözB (2001): Vízügyi revitalizációs lehetőségek a Duna­Dráva Nemzeti Park dunai területén, Baja, kézirat MarshandM. (1993): Floodplain rehabilitation Gemenc Gencsi László (1980): Erdészeti növénytan, Mezög. Kiadó, Budapest Mátyás Csaba (ed) (1996): Erdészeti ökológia. Mezőgazda, Budapest. Ferencz Ildikó (2002): Gemenc természetvédelmi problémái különös tekintettel a szárazodásra (Szakdolgozat), Baja. A kézirat beérkezett: 2002. november 26. FERENCZ ILDIKÓ: SZIEBERT JÁNOS: 1988-ban végzett a KLTE biológia - kémia szakán, 1994-ben az EKTF környezetvédelem szakán. Környezetmérnök diplomát szerzett 2002-ben. Jelenleg az Eötvös J. Főiskola Műszaki Fakultásának oktatója és a DE Környezettudományi Doktori Iskola vízi környezetvédelem programjának PhD hallgatója. 1981-ben okleveles vízépítő mérnökként végzett a BME Építőmérnöki karán. 1988-ban mezőgazdasági vízépítő szak­mérnöki oklevelet szerzett ugyanott. 1985 óta az Eötvös J. Főiskola Műszaki Fakultásának oktatója. Egyik szakterülete a hullámtéri területek vlzforgalmi vizsgálata, revitalizációja. Rehabilitation of oxbow lakes in the Gemenc National Park using a new method of study Ferencz,I. — Sziebert, J. Abstract: Owing to the close, dynamic interrelation between the water body and the communities on the bank, the ecological demands of terrestrial wet communities must also be taken into account during the ecological rehabilitation of oxbow lakes. For the purpose of identifying the target state of rehabilitation the authors have developed and tested a new method, the study of annual tree rings. The method is suited to identifying the optimal water level to be maintained depending on the vegetation demand, at which tree-growth in the fringe forest is optimal. In this way the deterioration of communities and loss of species characteristics due to drying out can be avoided. Keywords: tree-ring study, oxbow-lake rehabilitation

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom