Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

2. szám - Konecsny Károly: A Felső-Tisza 1998–2001. évi árvizeinek hidrológiai értékelése

75 A Felső-Tisza 1998-2001. évi árvizeinek hidrológiai értékelése Konecsny Károly Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, 4400. Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. Kivonat: Az 1998 novemberi, az 1999 , 2000., 2001. évi tavaszi árhullámok magassága a Felső-Tisza külföldi és hazai szakaszán sok észlelöhelyen meghaladta, illetve megközelítette az eddig mért legmagasabb vízállásokat A dolgozat megvizsgálja a négy éves időszak időjárási és vízjárási viszonyait, összehasonlítva a sokévi közepes értékekkel, és arra a következtetésrejut, hogy az évi átlagok tekintetében ez az időszak nem volt rendkívüli Rövidebb (néhány napos) időszakokban azonban, amikor a nagy árvizek kialakultak, az időjárási és vízjárási elemek szokatlanul kedvezőtlen összejátszása figyelhető meg Nagy mennyiségű és igen intenzív csapadék, hóolvadás, talajfagyottság, magas mcderteltség voltjellemző, ami helyenként katasztrofális helyzeteket teremtett. Kulcsszavak: időjárás, vízjárás, árvíz, belvíz, aszály, eddig észlelt legnagyobb vízállás (LNV), 1. A Felső-Tisza vízgyűjtő rövid bemutatása A Tisza-völgy vízgyűjtőterülete 157 200 km

2; a vizsgálatokba vont terület - a vízgyűjtő Bodrog torkolat feletti része - 35 870 km

2 (22,8 %). Ez utóbbi terület 84 %-a az országhatáron kívül, Ukrajnában - Kárpátalján (23,4 %), Romániában - Észak-Erdélyben - (60,5 %) található. A hazai vízgyűjtő részaránya 16 % (1. ábra). A hegyvidéki, tehát csapadékosabb és nagyobb lefolyású ukrajnai és romániai vízgyűjtő-rész a sokévi átlagos lefolyáshoz 96 %-kaI járul hozzá, míg a magyarországi alig több mint 4 %-kal. Azonban az összes lefolyó vízmennyiség ide érkezik, itt találkozik a heves vízjárású Felső-Tisza, Túr, Szamos, és Kraszna. A Tisza két szakaszon határt alkot Magyarország és Ukrajna között. Hossza Tiszabecstől Tokajig 208 km. Az ukrajnai, romániai vízgyűjtő-részek főleg hegy- és dombvidékiek, a magyarországiak főleg síkvidékiek, tehát e folyószakasz kisesésű, lassú folyású, magas töltések közzé szorított. A Felső-Tisza és mellékfolyóinak hazai Tiszabecs-Tokaj közötti szakaszán az árvízvédelmi töltések hossza mintegy 700 km. A folyó esése Tiszabecs-Vásárosnamény között, kilométerenként 10-40 cm, ami lejjebb fokozatosan a felére, negyedére csökken. A vízállás- és vízhozam időbeni változását a nagy ingadozások jellemzik. A kisés nagyvíz közötti különbség vízszintben 10-12 m. A Tisza sokévi átlagos vízhozama Tiszabecsnél 217 m

3/s, Záhonynál 400 m

3/s. A vízhozam éven belüli eloszlása rendkívül egyenetlen. Árhullámok idején a csúcs-vízhozam akár 3.000-4.000 m

3/s lehet. Ez a nyári-őszi csapadékszegény időszakban 50 m

3/s alá csökkenhet, tehát a folyó árvízi vízhozamai több mint 80-szor meghaladják a kisvízi értékeket. Az árvizek alkalmával felerősödik a Tisza és mellékfolyóinak egyébként is jelentős hordalékszállítása. 2. Az évenkénti időjárási és vízjárási helyzet 1998. Nyíregyházán az évi közepes léghőmérséklet 9,8°C volt, ami 0,l°C-kal meghaladta a sokévi átlagot. Az átlagosnál 2-4°C-kal nagyobb volt a havi hőmérséklet január, február, április hónapokban. Közepesnél hidegebb (14°C-kal) március, november és főleg december. Az évi maximális léghőmérsékletet, 34,0°C-t július 23-án észlelték. A legnagyobb havi közép-hőmérséklet, 20,2°C szintén júliusban volt, ez megegyezik a sokévi átlagos júliusi hőmérséklettel. A legkisebb havi maximumot, 3,4°C-t decemberben észlelték. i /. ábra. A vizsgált terület helyzete a Tisza vízgyűjtőben Az 1998. év csapadékosnak számít, mivel a hazai vízgyüjtő-részen a területi átlagban lehullott csapadéköszszeg 782 mm volt, a sokévi közepesnél 180 mm-rel több. A csapadékos napok száma a Nyíregyháza-Napkor meteorológiai állomásnál elérte a 176-ot. A legtöbb, 951 mm évi csapadék Olcsván (az utolsó ötven évben a legnagyobb), a legkevesebb, 664 mm Nagyecseden volt. A csapadék éven belüli eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy a tenyészidőszakban (IV-X. hó) 640 mm (82 %), egyébként (MII., XI.,XII. hó) 144 mm (18 %). Január 1-től március 31-ig a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a háromhavi területi átlag-csapadékösszeg összesen 46 mm-t tett ki, ami az időszakra jellemző sokévi átlagos csapadék (106 mm) felét sem érte el. így 1998 első negyedévének végén 60 mm csapadékhiány jött létre. A Kárpátokban is szokatlanul kevés volt a téli hófelhalmozódás. így a tavaszi olvadás mértéke is rendkívül kicsi volt. Április 6-tól kezdve megváltozott a helyzet, két hét alatt mintegy 100 mm esett. Az áprilisban kezdődön tartós esőzések hatására belvíz alakult ki, áprilistól július végéig, majd szeptembertől november végéig. Az április-augusztus időszakban a sokévi átlagosnál 30-90 %-kal több eső hullott, sokszor igen nagy intenzitással (2. ábra). Nyíregyházán az 1981-1997 időszakban 351 mm (1986) és 578 mm (1996) közötti évi csapadékot észleltek, 1998-ban kilenc hónap alatt esett 604 mm