Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

5. szám - Faludi Gábor–Kránicz István: A bajai Deák Ferenc zsilip

308 A bajai Deák Ferenc-zsilip Faludi Gábor Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 6500. Baja, Széchenyi u. 2/c. Kránicz István Országos Vízügyi Főigazgatóság 1012. Budapest, Márvány u. 1/c. Kivonat: Kulcsszavak: A Dunát a Tiszával összekötő - mindmáig egyetlen - belvlzlevezető, hajózó, öntöző-csatorna, a Ferenc-csatorna Kiss József és Kiss Gábor szervező-tervező munkája eredményeként készült 1794 és 1801 között. Az 1870-es évek első felében a csatorna teljes megújítása, bővítése Türr István érdeme. A csatornarendszer legészakibb pontján, Baja déli részén 1875-ben fejeződött be az építése annak a hajó- és tápzsilipnek, amelyet Deák Ferencről neveztek el. Ez az egyetlen vizes létesítmény Magyarországon, amely az ő nevét viseli. A dolgozat a zsilip történetébe ad betekintést. Ferenc-csatorna, tápcsatorna, táp- és szekrényzsilip, Deák Ferenc, Türr István A Deák Ferenc téglafalazatú zsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a Szeremlei Holt Duna találkozásánál épült Baján. A nyugodt, csendes, gondozott környezet történelmi atmoszféráját gazdagítja 6 óriási, 120 éves platánfa, a csatornarendszer megújítójának - bővítőjének, Türr Istvánnak posztamentes álló mellszobra, az egykori szivattyútelep patinás épületében kialakított múzeum, konferenciaterem, és az az emléktábla, amely a zsilipet védő-erősítő betonfal rézsűjén mutatja a mindeddig legnagyobb és legpusztítóbb (1956 március) dunai jeges ár ottani szintjét. 1.) A régi Ferenc-csatorna 1794 és 1801 között készült, Monostorszegnél ágazott ki a Dunából és onnan indulva a Duna-Tisza közén, - Zombor, Kissztapár, Újverbász érintésével - Bácsfbldvárnál torkollott a Tiszába. A csatornát az 1870-es évek elején a Ferenc Józsefcsatorna leágazással bővítették, amely Kissztapárnál indul a Ferenc-csatornából és egészen Újvidékig húzódik, majd közvetlenül a város alatt a Dunához csatlakozik. A tápcsatorna ugyanebben az időben készült: Bajánál a Dunából a Sugovicán és a Türr-átvágáson át kapja a vizet, és déli irányba haladva Bezdán térségében az ún. Sebes-foknál csatlakozik a régi Ferenc-csatornába. Ennek a tápcsatornának a felső torkolatánál - az előzőekben leírt vízrendszer szabályozott vízellátása és a mindenkori hajózás biztosítása érdekében - épült egy táp- és szekrényzsilip. így a Ferenc-csatornával és a bővítésekkel Bácska nagy térségét átfogó vízrendszer alakult ki, amely mondhatni komplex céljaival - a térség vízellátása, a belvízi hajózás, halászati lehetőség megteremtése és a belvizek elvezetése - egy olyan korszerű területfejlesztés vázát teremtette meg jó 200 évvel ezelőtt, amely messze meghaladta korát. A XXI. század elején is büszkék lehetnénk, ha egy adott térség fejlődésének alapjául hasonló, átgondolt gyakorlatot tudnánk megvalósítani. A rendszer kiépítésének elvei napjainkban is teljesen elfogadott szemléletet tükröznek, s nyugodtan állítható az is, hogy az új EU „Víz Keretirányelv" szellemének is megfelel. Egyes műtárgyai, műszaki megoldásai, kivitelezési technológiája az akkori kor csúcsteljesítményeinek számítottak. Pl. a teljesen betonból készült bezdáni hajózsilip (1855) új korszakot nyitott Európában a betonból készülő műtárgyak építési technológiájában. Nem véletlenül jöttek messze földről tanulmányozni azt. Úgy véljük, hogy a bajai hajó- és tápzsilip fúnckiójáról, szerkezetéről és a műtárgyról csak akkor lehet teljesebb képet alkotni, ha - röviden is, de - az egész Ferenccsatorna lényeges elemeiről, műtárgyairól, főbb méreteiről és működéséről is közreadunk némi áttekintést. 2.) A Dunát a Tiszával összekötő csatorna létesítésének indító oka az volt, hogy a mocsaras, belvizes, kultúra nélküli, ritkán lakott Bács-Bodrog vármegye nagy területeiről a mocsarakat lecsapolja, a belvizet levezesse. Ugyanakkor a jó talajú Bácska bő terményei számára olcsó kereskedelmi utat nyisson Pest és Bécs felé, és egyben szárazság idején öntöző vizet biztosítson a térség mezőgazdaságának. Mindezt elődeink már az 1700-as évek második felében felismerték. És valóban: a megépített csatomán Bécs felé a hajózási útvonal több mint 200 km-rel, a szállítási idő pedig 18-20 nappal csökkent. A csatorna megvalósulásában kiemelkedő érdemei voltak a tervező-szervező és a munkálatok zömét irányító Kiss testvéreknek, Józsefnek és Gábornak. A csatomán - amely nevét az építését engedélyező Ferenc császárról kapta, (1792. aug. 2.) - a Duna és a Tisza közötti 10 m-es szintkülönbséget öt zsilip osztja meg, mindenütt a terep esési viszonyaihoz igazodva. A csatorna hossza 118 km, fenékszélessége 17 m, vízszélessége 23-25 m és vízmélysége 2 m. A dunai torkolatnál lévő monostorszegi és tiszai kiágazásnál épült bácsföldvári zsilipet úgy tervezték, hogy alkalmasak legyenek a folyók árvizeinek kizárására is. A zsilipek szerkezete, kialakítása, gondos kivitelezése, alapja és tégla falazata elismerést ébreszt még most is az akkori szakemberek tevékenysége iránt. A csatornát 1802-ben (május 01.) helyezték üzembe. Jól jellemzi a megvalósítás célszerűségét, hogy a megnyitás után az építő részvénytársaságnak néhány év alatt nemcsak a csatornaépítési költsége folyt be, hanem a befektetőknek a részvénytőkét többszörösen meghaladó osztalék is jutott. Kétségtelen, hogy a jövedelmezőséget az állam adta jelentős kedvezmények is befolyásolták. A részvénytársaság a csatornát 25 év szabadalmi időre kapta meg működtetésre a kincstártól. A lejárat vége felé, majd azt követő években, különböző spekulációk miatt, elhanyagolt állapotba került. A dunai szabályozási munkák következtében - kanyarok átvágása - a monostorszegi Duna eliszaposodott, ezért a csatorna torkolatát át kellett helyezni. A kincstár 1846-ban átvette a csatornát és létrehozott egy külön Csatorna Igazgatóságot zombori székhellyel. Ezután, 1854-55-ben épült - új dunai torkolati műtárgynak, a monostorszegi torkolat áthelyezéseként - a korábban már említett bezdáni zsilip. Ebben az időszakban a csatorna egészen 1868-ig ismét jól jövedelmezett, az Igazgatóság külön szubvenció nélkül, saját jövedelméből tartotta fenn üzemét. A csatorna dunai torkolatának áthelyezése a vízrendszer minden időben való vízellátottságát - az előzetes