Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

2. szám - Konecsny Károly: A Felső-Tisza 1998–2001. évi árvizeinek hidrológiai értékelése

KONECSNY K. .. A Felső-Tisza 1998-2001. évi árvizei 77 A Felső-Tisza kárpátaljai vízgyűjtőjére november 3­án területi átlagban 47 mm csapadék hullott, de helyen­ként ennél sokkal több is, főleg a Taracon Oroszmokrán 104 mm és Nagyágon Ökörmezőn 91 mm. November 4-én területi átlagban 72 mm eső esett. Ki­vételesen sokat 171 mm-t, az előző naphoz hasonlóan ismét Oroszmokrán mérték. Nagyon sok csapadék volt Ökörmezőn - 157 mm, Királymezőn - 133 mm is. A ro­mániai vízgyűjtőn ennél valamivel kevesebb esett, a leg­több 81 mm az Iza völgyében Krácsfalván. November 2­5. között a Tivadar feletti vízgyűjtőn a területi átlagcsa­padék elérte a 116 mm-t, a maximum 277 mm, a Tarac völgyében Oroszmokrán volt. November 5-én csökkent a csapadéktevékenység. Napok E E jé -o> •o (0 CL (0 W O 50 100 150 200 m <N co xxxxxxxxxxx 03 I l'U U U U 11 10 12 34 52 I 91 6 157 X254d-X.5ig (11 nap) összesen 395 nm meghaladó tetőző vízszinteket észleltek. Záhonytól To­kajig az árhullám tetőző vízállásai már nem érték el az addig észlelt legmagasabb szintet: 8-75 cm-rel maradtak el attól. Az új LNV Tiszabecsnél 708 cm, Tivadarnál 958 cm, Vásárosnaménynál 923 cm len (lllés-Konecsny 2000, 2001). E VI 55 5. ábra A napi csapadékösszegek alakulása Ökörmezőn 1998 október 26 - november 5. Október végén a Kárpátok magasabb régióiban 10 cm körüli hóvastagságot mértek, ami szintén növelte a lefo­lyás nagyságát. A Tiszán és mellékfolyóin, főleg ezeknek alsó szakaszán magas mederteltségek voltak jellemzőek. A rendkívül heves felszíni lefolyást - november 3-4-én nagy csapadékok mellett - mindezek a tényezők együttesen befolyásolták, hiszen a lehullott csapadékmennyiség tekintélyes hányada a felső szakaszon félig, az alsón teljesen telt folyómedrekbe jutott, kismértékű volt a beszivárgás és párolgás általi vízveszteség. 1998. október 28 - november 4. közt a novemberi nagy árvíznél kisebb, de azért jelentős árhullám vonult le a folyókon. A Felső-Tiszán Rahónál 395 cm, Tiszabecs­nél 526 cm (III. fok 500 cm), Vásárosnaménynál 820 cm volt a tetőző vízállás. A november 4-i nagy csapadékig az előző árhullám utáni apadás voltjellemző. Tiszabecs­nél a 6-án bekövetkezett vízállás-tetőzésig több mint 6 métert áradt a folyó, 9 cm/óra átlagos áradási intenzitás­sal. A kárpátaljai folyószakaszon a vízmércék telepítése óta észlelt addigi legnagyobb vízállást (LNV) észlelték: Rahónál 1 cm-rel, Técsőnél 52 cm-rel, a Taracon Király­mezőnél 62 cm-rel, a Mokrankán Oroszmokránál 57 cm­rel, a Talaboron Alsókalocsánál 90 cm-rel, a Borzsaván Salánknál 68 cm-rel. A Tisza balpartján fekvő romániai Máramaroszigetnél is az eddigi maximumnál 32 cm-rel magasabb vízállást jeleztek. A Tisza hazai szakaszán, Tiszabecs, Tivadar, Vásá­rosnamény mértékadó vízmércéknél az addigi legna­gyobb vízállást 28 cm-rel, 93 cm-rel, illetve 11 cm-rel 6. ábra. A kél árhullám ellapulása és egybeolvadása az alsó szakaszon (1998) Vizsgálataink szerint a tiszabecsi maximális vízállás legfeljebb 10-15 cm-rel lett volna nagyobb, ha nem kö­vetkeznek be az ukrajnai töltésszakadások (Tiszabökény és Csetfalva térségében) (Konecsny 1999). A Felső-Tiszán a legnagyobb mért vízhozamok (Tiva­darnál és Vásárosnaménynál 3500 mVs, Záhonynál 3890 mVs) az addig mért legnagyobbak voltak. A legnagyobb fajlagos lefolyási értékek a kárpátaljai Taracon, Nagyágon 700-1100 l/s km 2, a romániai Ruszkován 650 l/s km 2 volt. 1998. október 29 - november 15. között a Tiszán Ti­szabecsnél 1,7 milliárd m 3, Tivadarnál 2,1 milliárd m 3, Vásárosnaménynál 2,5 milliárd m 3, Záhonynál 3,3 milli­árd m 3 víztömeg folyt át. 1999. A napsugaras órák száma 1999-ben Nyíregyházán, el­érte a 2033 órát, ami az átlagosnál több mint 150 órával több. így az évi közepes léghömérséklet (10,5°C) is 0,8°C-kal meghaladta a sokévi átlagot. Hét hónapban volt az átlagosnál melegebb: januárban, márciusban, áp­rilisban, júniusban, júliusban, szeptemberben és decem­berben. A legmelegebb hónap a 22,2°C átlagos hőmér­sékletű július, a leghidegebb, -l,3°C-kal január volt. Az évi szélső hőmérsékletek, 34,3°C (július 7.) és -16,1 °C (december 24.) voltak. A területi átlag 707 mm évi csapadékösszeg 75 mm­rel kevesebb, mint a nagyon csapadékos 1998-ban, de a sokévi átlaghoz viszonyítva számított többlet így is elér­te a 104 mm-t. Állomásonként vizsgálva, a legnagyobb évi csapadékot, 854 mm-t az északkeleti részen, Sonkád­on, a legkisebbet 555 mm-t délkeleten, Ágerdőmajornál mérték. Nyíregyházán a sokévi átlagosnál 246 mm-el több, 792 mm volt az évi csapadékösszeg. A csapadék é­ven belüli alakulásának érdekessége, hogy az általában minimális csapadékú február hónapban észlelték a legna­gyobb területi átlag havi csapadékot (118 mm). Ez a havi sokévi átlagnál 270 %-kal több. A 165 mm februári rekord

Next

/
Oldalképek
Tartalom