Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

2. szám - Konecsny Károly: A Felső-Tisza 1998–2001. évi árvizeinek hidrológiai értékelése

78 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83 . ÉVF. 2. SZ. értéket Tiszabecsről jelezték, ahol az eddigi maximum 107 mm (1955) volt. Általában térségünkben az 1999. február havi csapadék 10-50 %-kal haladta meg az észle­lések kezdete óta mért legnagyobb összegeket. A máso­dik legcsapadékosabb hónap december (92 mm, sokévi átlag 52 mm), a harmadik, augusztus (82 mm, sokévi át­lag 68 mm) volt. A legkevesebb csapadékot március hó­napban (21 mm, sokévi átlag 31 mm) mérték. A téli csapadék jelentős része hó formájában hullott. Január elején 5-15 cm hó volt, amely 15-ig elolvadt, majd 25-től ismét voltak kisebb havazások. Február ele­jén újból 5-15 cm vastagságú havat jelentettek, ami 5-7­ig elolvadt, majd 9-töl 22-ig majdnem minden nap hava­zott és 30-80 cm, a külföldi vízgyűjtőn 40-160 cm hóré­teg alakult ki (7. ábra). Ez 2-3-szorosa az ilyenkor elő­forduló értékeknek. A hóban tárolt vízkészlet 50-120 mm közötti, átlagosan 85 mm lett. Nyíregyházán az elmúlt 50 évben az 1999. február 19­20-án mért 65 cm-es hóvastagság az eddigi idényenkénti rekord. 60 £ o, o> M a> 2 M IS > -o 50 40 30 20 10 0 ü A& 3Z 23 Bxxx— = •T oo oo o> cn o> lati zsilipjeit le kellett zárni, és a gravitációs levezetést, egy időre szüneteltetni kellett. így március 8-án a FETI­VIZIG tevékenységi területén az elöntött mélyebb te­rületek kiterjedése elérte a 97.400 hektárt, de a túlnedve­sedett talajok kiterjedése ennek a többszöröse volt (Ko­necsny 1999b ). A rendelkezésre álló adatok szerint az elmúlt száz évben, 1940 után, ez volt a második legna­gyobb belvízzel elöntött terület. Az elöntött területek nagysága csak április végén csökkent 10.000 hektár alá (9. ábra). 7. ábra. Hóvastagság a FETIVIZIG működési területén 1998. december- 1999. március A Felső-Tisza Tiszabecsig tartó vízgyűjtőjén a hó-víz­egyenérték 200 m alatt és 500-1000 m között, meghalad­ta az eddigi maximumot (8. ábra). A Túron, Krasznán, illetve a Szamos dombsági vízgyűjtőin azonban, elma­radt az addigi rekord értékektől. Február 21-én a Felső­Tiszán Tiszabecs felett, a hóban tárolt vízmennyiség 1,5 km 3, a Szamos, Túr és Kraszna vízgyűjtőjén összesen 1 km 3, az igazgatóság működési területén mintegy 0,5 km 3 volt. Az olvadás következtében fokozatosan csökkent a hóban tárolt vízmennyiség, de a Felső-Tisza országhatár­ig tartó vízgyűjtőjén, egy hónap múlva, március 21-én még mindig 0,97 km 3 hóvízkészlet volt. Az 1998-1999 téli idény, a hóval való borítottság tartóssága szempont­jából az átlagosnál kiemelkedőbb volt, de nem rekord. Nyíregyházán például, a hótakarós napok száma 67, ami­nél az elmúlt 48 évben kétszer nagyobb, egyszer azonos hosszúságú időszak volt. A hó olvadásának kezdetén, a még fagyott talajfelszín miatt a víz nem tudott beszivárogni a talajba, a hóval teli belvízi csatornákban kedvezőtlen lefolyási viszonyok voltak. A belvízhelyzetet az is nehezítette, hogy a folyó­kon levonuló árhullámok miatt, a csatornák folyótorko­8. ábra. A hóban tárolt vízkészlet területi eloszlása a Felső-Tiszán 1999. február 21-én 120000 _ 100000 <t .c ~ 80000 o o 0 60000 V 1 40000 2 IU 20000 > Hónapok 9. ábra. A maximálisan elöntött területek kiterjedése a FETIVIZIG működési területén 1999. évben Márciusban a hó olvadása miatt folyóinkon I.-III. fo­kú készültségi szinteket meghaladó vízállások alakultak ki. A helyzetet rontotta, hogy a Bodrogon az eddigi leg­magasabb vízállásokat okozó árhullám vonult le és így a Tisza Tokajtól LNV feletti vízállásokkal tetőzött. Vásárosnaménynál az évi tetőző vízállás március 9-én (egy nap eltéréssel egybeesett a legnagyobb belvízi elön­tés dátumával) következett be 830 cm-el). Ez meghaladta ugyan a III. fokú árvízvédelmi készültségi szintet, de majdnem 1 méterrel elmarad az 1998. november 8-án

Next

/
Oldalképek
Tartalom