Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
2. szám - Konecsny Károly: A Felső-Tisza 1998–2001. évi árvizeinek hidrológiai értékelése
KONECSNY K. .. A Felső-Tisza 1998-2001. évi árvizei 79 észlelt eddigi legnagyobb vízállástól (LNV=923 cm). A belvíz öblözetekben összegyűlt nagy vízmennyiséget a tiszai zsilipek zárva tartása miatt csak a folyó apadása titán lehetett gravitációsan leereszteni. A március folyamán az öblözetekböl gravitációsan kivezetett vízmennyiség mintegy 140 millió m 3 volt. A FETIVIZIG működési területén a legkritikusabb árvízi helyzet a Tisza Tiszabercel alatti szakaszán-, és a Lónyay-föcsatornán alakult ki, ahol a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt, március 14-én a vízállás elérte az eddig észlelt legmagasabb vízállást (Kótaj 860 cm). Januárban és februárban a Krasznán, Túron, márciusban a Tiszán és Lónyay-föcsatomán, áprilisban a Tisza Szamostorkolat alatti szakaszán és a Lónyay-föcsatomán, májusban a Krasznán volt árvízvédelmi készültség. A nyári hónapokban, egészen november közepéig folyóinkon csak kisebb vízszint-emelkedések alakultak ki, inkább a kisvizek voltak jellemzők. Az évi minimális vízállást a Tiszán, pl. Vásárosnaménynál, -165 cm-t október 5-én észlelték. A november és december hónapokban lehullott jelentősebb csapadékmennyiség megemelte ugyan a folyók mederteltségét, de mivel ez jórészt havazás volt, nem váltott ki nagyobb árhullámokat. A Tiszán 1999-ben mintegy 12 milliárd m 3 vízmennyiség folyt le {Konecsny 2000a). 2000. A napsugaras órák száma 2106 volt, több mint 1998ban és 1999-ben. Ennek megfelelően az évi közepes léghőmérséklet is igen magas, 11,3°C volt, ami l,7°C-kal haladja meg a sokévi átlagot, és közelített az addigi legnagyobb évi középhez (11,7°C/1934). A legmelegebb hónap augusztus volt (21,9°C), a leghidegebb január, 3,7°C középhőmérséklettel. Átlagosnál melegebb hónapok voltak: február, március, április, május, június, augusztus, október, november, december. Átlagosnál hidegebb hónapok: január, július, szeptember. Az évi szélső hőmérsékletek: 37,8°C augusztusban, és-13,2°C januárban, tehát az évi amplitúdó elérte az 51°C-t. Az éves csapadékösszeg viszonylag kevés volt, FETIVIZIG területi átlagban nem haladta meg a 492 mm-t, ami 130 mm-rel kevesebb a sokévi átlagnál. A legcsapadékosabb hónap december (77 mm), július (76 mm) és szeptember (71 mm) volt. Nagyon kevés csapadék hullott októberben (2 mm) és augusztusban (6 mm), (Konecsny 2001a). Február végére a hazai vízgyűjtő-részen jórészt elolvadt a hó, már csak helyenként maradt 2-7 cm hóréteg, többnyire hófoltok. A hóban tárolt vízkészlet 10 mm-re csökkent. A vízgyűjtő külföldi hegyvidéki területein 40-110 cm volt a hóvastagság. A hegyekben a hóvízegyenérték 100400 mm között változott. Február 29-ig a vízgyűjtőn lévő hóvízkészlet mintegy 1,7 milliárd m 3-re csökkent. Márciusban a hazai 57 mm csapadék, a havi sokévi átlagnál 25 mm-rel (79 %-kal) volt több. Ekkora a talajvíztartó rétegek közepes telítettsége területi átlagban 44 %-kal haladta meg a sokévi átlagos szintet, azonban a talajvízállások nem közelítették meg az 1999. márciusi nagy belvíz idején észlelt szintet. A hónap utolsó hetében jelentősen emelkedett a léghőmérséklet, úgy a síkvidéki, mint a domb- és hegyvidéki területeken, a napi maximumok elérték a 10-15 °C-ot. A hó olvadásnak indult, és ez a folyókon magas mederteltségekhez vezetett. Március 25-től, csapadékossá vált az időjárás, áradás alakult ki a Felső-Tiszán és a Szamoson is. A Bodrog magas szintje miatt (ami visszaduzzasztotta a Tiszát), már március 29-től el kellett rendelni az I. fokú készültséget. Az árhullám lassan vonult le, Vásárosnaménynál április 2-án 806 cm (III. fok 800 cm), Záhonynál 2-án 628 cm (II. fok 600 cm) legnagyobb vízállást észleltek. DombrádTiszabercel térségében II. fokú, illetve III. fokú készültségi szinten hosszú ideig tetőzött. Április 3-tól a Záhony feletti szakaszon már apadás voltjellemző, de azért a mederteltség közepesnél magasabb volt. 10. ábra. A csapadék területi eloszlása a Felső-Tiszán 2000. április 5-6-án A március 5-6-i 20-50 mm csapadék hatására a Tiszán a Szamos-torkolat és Bodrog-torkolat közötti folyószakaszon alakultak ki a legmagasabb vízállások. A vásárosnaményi 882 cm-es vízállás-tetőzés 41 cm-re közelítette meg az addig észlelt legmagasabb vízállást, a mért vízhozam, 3220 m 3/s volt. A Tisza Tiszabercelnél április 11-én 8 és 10 óra között tetőzött, 882 cm-rel, ami 4 cm-rel nagyobb a vízmérce telepítése óta észlelt legmagasabb vízállásnál (régi LNV = 878 cm/1888). Az árhullám április ll-12-én az éjszakai-reggeli órákban Tokajnál is tetőzött, itt 928 cm (régi LNV = 894 cm/1999) volt a vízállás. A Lónyay-föcsatornán Kótajnál szintén 11 -én észlelték a maximális vízállást, 899 cm-t, ami 39 cm-rel haladta meg az addigi legmagasabb vízállást (régi LNV = 860 cm/1888, 1999). Számításaink szerint, az LNV-t meghaladó Tiszaberceli és a Kótaji maximális vízállások 1,5-2 %-os valószínüségűek voltak, ami 80-90 éves előfordulást jelent (Konecsny 2000b). Záhonynál az árvízvédelmi készültségi szint feletti vízállású időszakban, tehát március 30. és április 15. között, a Tiszán 2,6 milliárd m 3 víztömeg vonult le. A 2000. áprilisi árhullám utáni időszak időjárása és vízjárása alapvetően aszályos-kisvizes volt.
