Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

167 Gorzó, Gy. 1990. A Velencei-tó vízminőségi kérdései. Hidrol. Tájékozt. 10: 22-26. Karászi, K„ 1984 A Velencei-tó rekreációja. Vízügyi Műszaki Gazd. Táj. 149.9-112. Overmann, J„ H. van Gemerden, 2000. Microbial interactions involving sulfur bacteria implications for the ecology and evolution of bacterial communities. FEMS Microbiol. Rev. 24: 591599

.Postgate, J. R., 1984. The Sulphate-Reducing Bacteria, 2

n

d edn. Cambridge University Press, London. Bacterial communities participating in the sulphur cycle in water and sediment of Lake Velencei ReskónéN. M, Borsodi A., Vladár P. Abstract: Lake Velencei is an eutrophic shallow lake with a fairly variable water quality due to the effect of the earlier basin reconstruction and external factors as the weather and the organic matter loading from the western and eastern parts of the lake. The monitoring programme included MPN technique based bacteriological investigations and measurements of water chemical parameters. Microbial communities of aerobic thiosulphafe oxidising, anaerobic phototrophic and sulphate reducing bacteria taking part in the sulphur cycle have been monitored since 1993 in order to understand the long term changes of the water quality of Lake Velencei. The comparison of the bacteriological results obtained from different sediment regions and the chemical characteristics verified that the western part of the lake is sulphuretum type. In the first part of the studied low-water period the borderline of the sulphuretum type water regions was slurred, the quantity of the anaerobic bacteria contribute to the sulphur cycle slightly changed. After the raise of the water level the distribution of these microbes became homogeneous. However, the different sediment regions can be characterised with diverse distribution of the studied bacterial communities, therefore the investigation of the quantitative changes of the typical sulphur based microbial communities proved to be a suitable method for the monitoring of the lake. Keywords: Lake Velencei, sulphuretum, sulphur cycle, biomonitoring, water quality Reskóné, N. M„ 1999 A Velencei-tó mai arculata és vízminősége. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9 175-182. Rodina, G. A., 1972. Methods in aquatic microbiology. Univctsity Park Porem. Baltimore, 329-339 pp. Van den Ende, F. P., J. Meier, H. van Gemerden, 1997. Syntrophic growth of slfate-reducing liacteria and colorless sulfur bacteria during oxygen limation FEMS Microbiol. Rev. 23: 65-80. „Váltóréteg" kialakulásának vizsgálata az Óhalászi-Holt-Tiszán 'Teszárné Nagy Mariann, 2Márialigeti Károly, Végvári Péter, 'Csépes Eduárd, 'Bancsi István 1 Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 5002. Szolnok, Pf. 63. 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mikrobiológiai Tanszék, 1117, Budapest, Pázmány P. stny.l/C Kivonat: A Kiskörei-tározó egyik hullámtéri holtmedre az Óhalászi-Holt-Tisza, melynek rétegminta-vételére 2000-2002. között 7 alkalommal került sor, a holtmeder legmélyebb pontja feletti nylltvíz függélyének különböző mélységeiből. Munkánk során azt vizsgáltuk, kialakulhat-e rétegzettség, illetve található-e „váltóréteg" (discontinuity layer) a holtmederben. A fizikai, kémiai paraméterek mérése mellett törekedtünk a szervetlen és szerves anyagok transzformációjában résztvevő mikroszervezetek mennyiségi becslésére is. Bár a holtmeder legnagyobb mélysége mindössze 5 méter, a nyári rétegzettség jellemzően kialakult, amit a helyszíni mérések és a laboratóriumi vizsgálatok egyaránt igazoltak. Ekkor 2-2,5 m alatt már anaerob víztömeg volt. A váltóréteget egyértelműen igazolta a klorofill-a szintek erőteljes növekedése, a szulfát-szulfid kemoklin, a vízhőmérséklet hirtelen esése stb. A fenék közeli anaerob víztérben fototróf dominanciát detektáltunk. Kulcsszavak: sekély tó, váltóréteg, kemoklin, cianobaktérium, zöld kénbaktérium Bevezetés Sekély tavak esetében mindig figyelemre érdemes az esetleges rétegzettség kialakulása és annak tartóssága (Ohle, 1983; Dévai, 1997), valamint az aerob és anaerob víztömeg részaránya Magyarországi sekély tavaink esetében e jelenség csak igen ritkán, különleges meteorológiai viszonyok érvényesülése esetén és akkor is csak nagyon rövid ideig fordulhat elő. A Kiskörei-tározó területén található ÓhalásziHolt-Tisza esetében annak jellegzetes geográfiai viszonyai miatt termoklin, kemoklin és anaerob „hipolimnion" kialakulása elképzelhető, vagy akár jellemző is lehet. Feltételezésünk igazolására fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok sorozatával kerestük a választ. Anyag és módszer A mintavételi hely leírása Az Óhalászi-Holt-Tisza a Kiskörei-tározó Poroszlói medencéjében található, természetvédelmi területen. Az erősen görbült, ív alakú egykori folyómederszakasz átlagmélysége 2,8 m, legmélyebb pontja 5 m. A Holt-Tiszát a tározó víztestével csupán egy sekély (0,8 m mély) csatorna köti össze, vízutánpótlását ezen keresztül nyeri. A tározó teljes leürítése esetén is a holtág legmélyebb pontján kb. 4 m-es vízállás jellemző. A holtág antropogén hatásoktól csaknem teljesen mentes. A víztémek kb. 75 %-ában található makrovegetáció, amelyet főleg felszínen kiterülő, úszó és/vagy gyökerező hínámövényzet alkot (alámerült hínárnövényzet, mocsári növényzet is) mozaikos foltokban (Dévai, 1997). Mintavételi és vizsgálati módszerek Az Óhalászi-Holt-Tisza rétegmintavételére 7 alkalommal (2000. 06.14., 2001. 05.07., 07.30., 10.23., 2002. 01.10., 04.02., 07.23.) került sor, a holtmeder legmélyebb pontja felett. A mintavételi hely földrajzi koordinátái: Északi szélesség: 47°35' 12"; Keleti hosszúság: 20°40'48" A helyszíni méréseket a megfelelő mélységekbe lemerített elektródokkal (pH, hőmérséklet, oldott 0

2, redox potenciál, elektromos vezetőképesség - WTW, NSzK) 10 cm-enként végeztük. A kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok (szabad C0

2, nitrogén-, foszfor- és kénformák, összcsíraszám 22°C-on, Clostridium-szkm, peptonból kénhidrogént képző baktériumok száma, planktonikus baktériumszám- és biomassza, klorofill-a) 2000-ben 50 cm-enként, ill. 2001-től a „váltóréteg" közelében már 25 cm-enként a felszínre szivatytyúzott vízmintákból laboratóriumban történtek. A kémiai- és a higiénés bakteriológiai komponensek meghatározását az érvényben lévő magyar szabványok szerint végeztük. A planktonikus baktériumszám meghatározása Hobbié & Daley (1977) AODC módszere, míg a peptonból kénhidrogént képző baktériumok kimutatása Gorzó és mtsai (1998) szerint történt. Az eredmények bemutatására a „standardizálás a terjedelemmel" módszer alkalmazását láttuk célszerűnek (Sokai és mtsai, 1981). Eredmények A 7 méréssorozat megmutatta, hogy az Óhalászi-Holt-Tiszában nyáron (június, július) a váltóréteg feltétlen kialakul, sőt meleg, napfényes időjárás esetében már májusban is jel-