Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

1. szám - Kozák Péter: Az alföldi belvizek elvezetése

KOZÁK P.: A/, alföldi belvizek elvezetése 53 növeli a talaj vízbefogadó-képességét, s így csökkenti a belvízveszélyt. A talajcsövezés, a tereprendezés és az utolsó rendű csatornahálózat sűrítése lehetővé teszi a pangó vizek elvezetését A belvízrendszerek főműveinek teljesítőképessége a belvízi elöntések nagyságát kevésbé, inkább azok tartósságát befolyásolja A vízháztartási viszonyokat megváltoztatják közvetlen környezetükben a tározók, az öntözőcsatornák és minden olyan létesítmény, amelyből elszivárog a víz. A települések belterületén elszikkasztott szennyvizek növelik a talaj nedvességkészletét, tartósan megemelik a talajvíz szintjét, ezáltal elősegítik a talaj túltelítődését és a felszíni vízborítások kialakulását. Ellenkező következménye van a talajvíz vagy azzal szorosan összefüggő rétegvíz túlzott kitermelésének, amely a talajvízszín tartós süllyedését, így a belvízi veszélyeztetettség csökkenését idézi elő. A vázolt emberi beavatkozások nagy térségben 15-20 éves időszak alatt lényegesen nem módosítják a belvízképződés feltételeit, hosszabb időszakban azonban már igen Kisebb térségekben viszont már néhány éven belül is lényeges változások állhatnak elő, tehát a kisebb térségek vizsgálata ilyen szempontból különös figyelmet kíván. * A belvízképződést befolyásoló tényezőket más megközelítésből is csoportosíthatjuk Az egyik csoportba az időben állandó vagy csak egészen lassan változó tényezőket vehetjük, amelyek meghatározzák a belvízképződés alapfeltételeit vagyis a terület belvízi veszélyeztetettségét. Ezek az előbbiekben említett tényezők közül az éghajlati tényezők, a domborzati adottságok, talajtani adottságok, sekélyföldtani adottságok, talaj víz-viszonyok, a vízrendezés és a melioráció színvonala és a földhasználat módja A másik csoportba azokat a tényezőket soroljuk, amelyek egy-egy tényleges belvízi helyzet kialakulásának közvetlen előidézői. Itt említhetjük meg az időjárási körülményeket, a csapadék milyenségét, mennyiségét, időbeli eloszlását, a hőmérsékletet, emberi beavatkozásokat - a talaj pillanatnyi agrotechnikai állapota, növényzettel való fedettsége, belvízvédekezés foka /. ábra. A Tisza-völgy hazai belvízi tájegységei 2.2. A belvízi helyzet meghatározó tényezői Hogy adott térségben ténylegesen keletkezik-e belvíz, és az mekkora lesz, egyrészt az előzőekben tárgyalt belvízi veszélyeztetettség foka, mint többé-kevésbé állandó adottság, másrészt a mindenkori körülmények (a csapadék- és hőmérsékleti viszonyok), az ezek nyomán változó talaj vízszín, továbbá a talaj „pillanatnyi" agrotechnikai állapota és a belvízvédekezés hatékonysága szabják meg. Tehát a belvízi veszélyeztetettség fogalmát meg kell különböztetnünk a tényleges belvízveszélytől, amely az előbbitől nem függetlenül, de időbelileg nagy szélsőségek között ingadozhat A belvízborítást előidéző időjárási körülmények regionális méretekben általában nagy területi egyenlőtlenséget mutatnak, ezért a tényleges belvízi elöntés kisebb, mint a belvízzel veszélyeztetett teljes terület.