Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

1. szám - Kozák Péter: Az alföldi belvizek elvezetése

51 Az alföldi belvizek elvezetése Kozák Péter Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, 6720. Szeged, Stefánia 4. Kivonat: A belvízvédekezés a rövid idő alatt érkező vagy keletkező nagy vízhozamokat az elvezetés korlátai miatt hosszabb idő alatt elszállítandó kisebb vízhozamokká úgy transzformálja hidráulikailag, hogy a "sorban állás" elve szerint "várakozásra" késztetett vízmennyiségeket a legkisebb károkozás mellett meghatározott helyeken tározza A vízelvezetés üteméi a szivattyúzás beépített vagy felvonultatott gépegységeinek teljesítőképessége határozza meg A tanulmány a belvízi elöntések és elvezetések vízmennyiségei közölt korrelációs kapcsolatok értelmezését és számszerű megállapítását tűzte céljául Kulcsszavak: belvízvédekezés, elöntés, veszélyeztetettség 1. Bevezetés A vizek kártétele elleni küzdelmet az alföldi vidékeken a síkvidéki vízrendezés, más szóval: a belvízrendezés tevékenységi körében valósítják meg Nagy a jelentősége, mert Magyarország müveit területének kb 60 %-át, több mint 4 millió hektárt veszélyeztet belvízi elöntés. A vízrendezés feladata tulajdonképpen a vízfeleslegek kártételei elleni védekezés A síkvidéki területen természetes állapotban összefüggő, a víz levonulását biztosító kifejezett mélyvonulatok nincsenek. Az a vízmennyiség, ami a talajba szivárogni nem képes, keletkezése helyén marad, vagy a kisebb, lefolyástalan mélyedésekben gyűlik össze. Az árvizek szabályozott, töltések közötti levezetésével megszűntek, illetve egyre ritkábbá váltak az árvízi elöntések. Megjelent azonban egy másfajta veszedelem: a belvíz Belvíznek korábban azt a vizet nevezték, amely az ármentesített területen belül keletkezett, és az árvízvédelmi töltések miatt nem talált szabad lefolyást. Ezen segítettek a töltésekbe épített zsilipek, majd 1878-tól a szivattyútelepek is. Ezzel lehetővé tették a belvizeknek a folyóba juttatását akkor is, amikor a töltések között a levonuló árvizek miatt tartósan magas vízállások voltak. Azonban a sík vidék sajátos domborzati viszonyai - pl. a kis tereplejtések, a sok lefolyástalan területfolt - valamint az elégtelen sűrűségű és szelvényű csatornahálózat miatt a belvizeket nem tudták keletkezésük ütemében a folyókba vezetni, ezért nagy kiterjedésű, rövidebb-hosszabb ideig tartó belvízi elöntések alakultak ki. Ilyen elöntések nemcsak a folyók mentesített árterületén belül, hanem azon kívül, a magasabb területeken is létrejöttek. Az ezekről származó fennsíki vizek az alsó, mélyebb fekvésű területre zúdulva az ott keletkezett belvizekkel egyesülve óriásivá növelhették a mélyártéri elöntéseket Legrövidebben úgy fogalmazhatnánk: a belvíz sík területen keletkezett árvíz (Pálfai, 1993). Az árvízhez hasonlóan a belvíz is csapadékból (esőből, hőiéből) képződik, de a beszivárgás után megmaradó mennyisége nem folyik le rögtön, hanem a csekély esésű térszín kisebb-nagyobb mélyedéseiben gyűlik össze, ott átmenetileg tározódik, ezzel belvízi elöntéseket okoz. Az előbbieket összefoglalva: belvíznek nevezzük a sík területeken elöntéseket okozó, vagy a felszíni talajrétegeket telítő, természetes úton el nem távozó vizeket A hatékony belvízrendezés alapfeladata ezeknek a felesleges vizeknek olyan mértékű és ütemű levezetése, hogy az általuk okozott károk minél kisebbek legyenek. A belvizek károkat okoznak a mezőgazdasági termelésben és az elöntött létesítményekben. A mezőgazdaságban keletkező károkat a következőképpen csoportosíthatjuk: - a növényállományban okozott közvetlen károk, - a talaj szerkezetében, összetételében okozott károk, - a termelési munkák késleltetésével okozott károk. A belvíz Török Imre György (1997) által adott meghatározása három nézőpontot vesz alapul: - Műszakilag az összefüggő vízfoltok, elöntések kialakulása, terepen tapasztalt vízmozgás, vízelvezető rendszerekben történő vízállás emelkedés a belvíz jellemzője. - Biológiailag az agrotechnikai jellemzők alakulása a lényeges Belvíz-hatásról akkor lehet szó, ha a vízborítás vagy a talaj vízzel való telítettsége a növényzet életfeltételeit nehezíti, végső esetben lehetetlenné teszi A belvíz hatását a talaj adottságai és a növényi kultúrák fejlettsége is meghatározza. - Közgazdaságilag az általa okozott kár jellemzi a belvizet, amikor az elöntések vagy a talajtelítettség miatti terméskiesés meghaladja a belvízzel nem érintett területek többlet termésének értékét. Salamin Pál (1942) véleménye szerint akkor kell belvízről beszélni, ha a talaj termőrétegének hézagaiban több nedvesség van, mint amennyit a növényzet fejlődése megenged. Belvíznek minősül eszennt minden felületi víz, tekintet nélkül származására, de belvíz a termőtalaj vízbősége, a magas talajvíz is, ha miatta a mezőgazdasági termelés akadályozva van. Az ismertetett megközelítésekből is érzékelhető, hogy már az alapfogalom meghatározásában is milyen sokféle nézőpont nyilvánul meg 2. Belvizek kialakulásának feltételei A vízfeleslegek külső - meteorológiai - és a vizsgált vízgyűjtő helyi körülményeitől függő belső - domborzati, talajtani, növényzeti - tényezők együttes hatására lépnek fel Magyarország éghajlatát a csapadék és a párologtató képesség viszonylagos kiegyenlítettsége jellemzi A sokévi átlagértékeket összehasonlító ariditási tényező (P,/C) az ország síkvidéki területein 1,0-1,4 között van. A csapadék és területi párolgás éven belül a következőképpen alakul: a téli félév során a csapadék meghaladja a párolgás értékét, ezért vízkészlet-felhalmozódási folyamat lép fel, míg a nyári félévben a párolgás magasabb értéke miatt készletfogyasztás jelentkezik. A csapadék és párolgás közötti időszakos eltéréseket a felső talajréteg tározó kapacitásának kell kiegyenlítenie A nyári száraz időszak végén viszonylag száraz talajban kezdődik az őszi hónapok víztöbbletének visszatartása A tavaszi hónapokra a talaj már telítődhet, ami a felszíni vízképződéshez vezet. Elősegíti ezt az a tény, hogy a téli félév második felének csapadéka hó alakjában általában hosszabb ideig a felszínen tározódik s tavasszal viszonylag gyorsan olvad el. Tovább rontja a helyzetet, hogy a telitett állapotban megfagyott talaj képtelen a felszínen jelentkező hólé befogadására.