Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

maros) ugyanaz, a nagy egyedszámbeli különbség ellenére (53172, ill. 9683 egyed) a %-os értékek is nagyon hasonlók (/. táblázat) ÁtlagcsoportszAm KISMAROS y= 10.852*0.384 *IOfl2(x) R = 0.081 p<0.001 o.e 0.8 1.0 1,2 1.4 Minta alapterülete |m2) Átlagcsoportszám GÖD y=9.217«0.412*log2(x) R * 0.S29 ns Atlagcsoportszám GÖD y=11.06fl*0,B01*log2(x) R = 0.969 p<0.01 Minta alapterülete (m2) 2. táblázat A rendszertani csoportok átlagos egyedszáma a két mintavételi területen Kismaros Göd Átlag CV % Állag CV% IM. A 0,05 142.88 0,89 223,61 OAS 1382,56 115.24 400,58 1 14.40 l.AM 2092,16 98,24 207,54 '13,57 POl. 276,78 76,61 35,81 106,39 01,1 6960,32 95,56 91,40 111,67 HIR 8,08 191,11 3,36 133,04 MYS 0,03 223,61 1,07 136,14 ISO 117,60 185,29 679,50 82,45 AMP 96,77 76,92 1055,09 84,61 EPH 12,61 145,19 3,04 216,33 ODO 8,15 132,13 0,04 223,61 HET 0,03 223,61 TRI 6,93 101,10 18,74 139,39 DIP 9,02 112,11 0.52 183,93 CHI 0970,77 98,03 17,90 85,61 3. táblázat A rendszertani csoportok módszerenkénti középértékeinek /. ábra. Az átlagos csoportszám változása a gyűjtési módszerek alapterületének függvényében Csoportonkénti egyedszám Átlagolva az öt mintavételi eljárás eredményeit. Kisma­rosnál négyzetméterenként ezres nagyságrendben fordultak elő a csigák, a kagylók, a kevéssertéjü gyűrüsférgek és az ár­vaszúnyogok, százas nagyságrendben, ill. száz körüli egyed­számmal a soksertéjű gyűrűsférgek, az ászkarákok és a fele­máslábú rákok. A mohaállatok, piócák, kérészek, szitakötők, tegzesek, és kétszárnyúak 10 körüli egyedszámmal, a lapos­férgek, hasadtlábú rákok és a vízipoloskák igen ritkán for­dultak elő (2. táblázat) A gödi szakaszon az átlagos m 2-enkénti egyedszám a fe­lemáslábú rákoknál volt a legnagyobb (1000 felett), ászkará­kok, csigák, kagylók és kevéssertéjü gyűrűsférgek fordultak elő még százas nagyságrenddel. A többi csoport tízes nagy­ságrendben, ill. egy-két példánnyal fordult elő (2. táblázat) Kismarosnál a módszerek között szignifikáns különbséget találtunk p < 0,05 % valószínűségi szinten a csigák, a kagy­lók, a soksertéjüek, a kevéssertéjüek és az árvaszúnyogok, p < 0,1 valószínűségi szinten a piócák és az ászkarákok eseté­ben (3. táblázat) Gödön szignifikáns különbséget p < 0,05 % valószínűsé­gi szinten a csigák, a kevéssertéjüek, a piócák, az ászkará­kok, a felemáslábú rákok és az árvaszúnyogok esetében kap­tunk (.?. táblázat) H | S | D | P | G |Szd 5 %|Szd 10°/ Kismaros PLA 0,10 0,00 0,16 0,00 0,00 GAS 307,20 106,80 245,28 3081,36 3170,16 1181,86 LAM 561,80 937,60 409,44 3623,04 4928,40 1645,27 POL 180,80 598,40 27,52 337,44 239,76 292,03 OLI 1374,30 5084,80 539,20 15424,56 12378,72 6485,43 HIR 0,30 0,00 0,16 4,44 35,52 23,93 MYS 0,00 0,00 0,16 0,00 0,00 ISO 4,50 19,20 9,28 48,84 506,16 341,37 AMP 27,40 176.00 9,60 119,88 150,96 EPH 0,20 6,40 0,% 11,10 44,40 ODO 0,40 6,40 0,64 6,66 26,64 HET 0,00 0,00 0,16 0,00 0,00 TRI 0,50 6,40 1,12 8,88 17,76 DIP 1,40 25,60 0,32 8,88 8,88 CHI 116,40 1401,60 363,84 3505,38 4466,64 1795,83 Göd PLA 0,00 0,00 0,00 4,44 0,00 GAS 96,40 73,60 30,24 870,24 932,40 424,91 LAM 83,90 355,20 1,44 463,98 133,20 POL 5,00 51,20 0,00 93,24 29,60 OLI 15,20 112,00 0,48 255,30 74,00 147,11 HIR 0,40 9,60 0,16 6,66 0,00 6,70 MYS 2,00 3,20 0,16 0,00 0,00 ISO 143,50 873,60 30,88 1076,70 1272,80 717,01 AMP 215,40 1276,80 28,48 1993,56 1761,20 567,77 EPH 0,40 0.00 0,00 0,00 14,80 ODO 0,20 0,00 0,00 0,00 0,00 TRI 4,30 0,00 10,24 64,38 14,80 DIP 0,40 0,00 0,00 2,22 0,00 CHI 1,60 28,80 0,64 28,86 29,60 4,30 A mintavételi helyek összehasonlítása A vizsgálatok célja a különböző gyűjtési módszerek ösz­szehasonlítása volt, de a kiválasztott mintavételi területek különbözősége lehetőséget adott azoknak, mint élőhelyeknek az összehasonlítására is A talált csoportok számában nem, az összegyedszámban és az egyes csoportok egyedszámában viszont jelentős kü­lönbség volt a két partszakasz között. A feliszapolódó jellegű kismarosi partszakaszon a lágy alzatot előnyben részesítő csoportok, a kagylók, a soksertéjű és a kevéssertéjü gyűrűs­férgek, a csigák, a kétszárnyúak és az árvaszúnyogok egyed­sűrűsége sokszorosa volt a kavicsos gödi partszakaszénak A keményebb, durvább textúrájú alzatot előnyben részesítő csoportok, a felemáslábú rákok, az ászkarákok, a hasadtlábú

Next

/
Oldalképek
Tartalom